Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

Í63 Az országgyűlés 5. ülése 1947. évi október hó 8-án, szerdán. 164 túlhaladott- problémát a hajánál ráncigálva hoznék ide a Ház plénuma elé. Sajnos, & köz­bejött események engem igazoltak, mert mi történt éppen pár háttel ezelőtt annak követ­keztében, hogy ez a merénylet megtorlatlan maradit? Ennek következtében és ettől felbá­torítva, Pécsett Szűz Mária-szobrot gyaláztak meg, egy Szűz Mária szobrot akartak ledön­teni, csonkítottak meg, márpedig Szűz Máriára, azt hiszem, senki sem mondhatja, hogy kur­zuspolitikus volt. (Bechtler Péter (szd): ízlés­telenség!) Veszedelmes következményei lehetnek an­nak, ha az ilyen kilengéseket nem torolják meg- Tegnap Prohászka Ottokár szobrá/t dön­tötték le, ma egy Szűz Mária szobrot csonkí­tanak meg azok, akik megfelelő'kép nem értik át a történelmet, akiknek történelmi távlatuk nincs. (Közbeszólás a kommunisl apárt oldalán: A Eeiohstagot is felgyújtották!) El lehetünk készülve ezen az alapon arra, hogy holnap majd ledöntik Szent István szobrát, merít egye­sek azt fogják mondani, hogy klerikális reak­ciós volt. (Felkiáltások a szociáldemokratát­párt oldalán: Ugyan! Ugyan!) Vagy azt fog­ják mondani, hogy a köztársaság ellensége volt, mert nem Bizánctól kért frigiai sapkát, hanem a római pápától királyi koronát. El lehetünk készülve arra, hogy Hunyadi János szobrát le fogják dönteni, mert feudálmilita­riata volt. Valóban volt valami négymillió holdja, amit az ország védelmére használt. El lehetünk készülve arra, hogy Mátyás szob­rát ledöntik, mert. imperialista fasiszta volt, vagy el lehetüník készülve arra, hogy a város­ligeti Washington-szobrot ledönitdk azért, mint­hogy ő volt a monopolkapitalizmus atyames­tere. (DerüUséq és taps az ellenzéken. Moz­gás a szociáldemokratapárt soraiban.) ugyan­ilyen helytelen történelmi meggondolások szeri nlt. Indokul és mentségképpen felhozták azt is. hogy amikor Károlyi Mihály az emigrációból hazatért, felháborodással látta, hogy volt politikai ellenfelének az ő volt palotája kertjében emelitek szobrot. (Hajdú Ernőné (szd): Joggal!) Én nem tartozotxi azok közé, akik Károlyi Mihályt 25 éven át leha^aáru­lózták. Én tisztelem Károlyi Mihályt (Révész Ferenc (szd): Kibírja ezt is!) és visszautasí­tom azt az akkoriban hallható volt, szintén igein tiszteletlen megállapítást, hogy Károlyi Mihály hazatérése úgy hatott, mintha Tutan­kamen fáraó feltámadt volna és trónigényt je­lentett volna be Fa.ruk egyiptomi királlyal szemben. Az ilyen tiszteletlenséget a leghatá­rozottabban visszautasítom és, igenis, egyik nagy tisztelője vagyok Károlyi Mihálynak, 'Bechtler Péter (szd) gúnyosan: Nagy tiszte­lője!) de meg vagyok győződve arról, hogy az ő — nem reakciós, hanem jó érte 1 emben vett — úri gondolkozásával teljességgel ellenkezik a szobor eltávolításának ez a módja. Ezek az indokok késztettek arra, hogy fel­elevenítsem ezt a régi eseményt és felhívjom a belügyminiszter úr figTelmét arra, hogy a magyar közvélemény megnyugtatására vala­mit tenni kell, különösen amikor minden ol­dalról azt hallottuk, hogy a kormány leghőbb vágyai közé tartozik például az is, hogy ^ az egyház és az állam között fenná-Mó ellentéte­ket elsimítsák és a Vatikánnal a diplomáciai kapcsolatot felvegyék. Szerény véleményem szerint az ilyen tüskék ezeknek a kérdéseknek a megoldását meglehetősen .megnehezítik. De igazságügyi szerveink reputációja is megköveteli, hogy ezt a kérdést megnyugtató formában elintézzék. Nem szeretném ugyanis, ha a magyar közvélemény egy részében az a gondolat kapna m tápot, hogy bizonyos bűn­ügyek vagy kihágási ügyek lebonyolítását esetleg világnézeti elfogultságok gátolják. S ha már világnézetekről van szó, legyen sza­bad felszólalásomat azzal fejeznem be, (Egy hang a szociáldemokratapárton: Korszerű de­magógia!) hogy az ellentétes világnézetek har­cában majd a 'történelem fog dönteni. (R u das László (kp): Nem várhatunk olyan soká!) Hogy melyik lesz a diadalmas világnézet, azt a történelem fogja eldönteni. En csak azt tu­dom, hogy annak a világnézetnek, amelyet Prohászka Ottokár képviselt, (Bechtler Péter (szd): Az a múlté!) kétezeréves előnye van és véleményem szerint ezt az előnyt elég nehéz lesz behozni. (ÉlénVc helyeslés és taps az ellen­zéken. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Az interpellációt az országgyűlés kiadj et cl belügyminiszter úrnak. Következik Lévay Zoltán képviselő úr in­terpellációja, amelynek elmondására halasz tást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzá­járulni? (Igen!) Az országgyűlés a halasztást megadja. Lévay Zoltán képviselő úr második inter­pellációjára is halasztást kért. Méltóztatnak a ha^sztást megadni? (Igen!) Az országgyűlés a halasztást megadja. Következik Kovátg László képviselő úr interpellációja az összkormányhoz a tisza­jobbparti országrész sürgős megsegítése tár­gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Farkas György jegyző (olvassa): »Inter­pelláció az összkormányhoz a tiszajobbparti országrész sürgős megsegítése tárgyában. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a tiszt jobbparti országrész földmíveslakossá­gára mezőgazdasági életünkben példa nélküli mértékbein szakadt az aszálykár 1 ? Öt vármegyének agrárlakossága jajkiáltá­sait a t. konmány milyen megnyugtató eszkö­zökkel kívánja legalább részben orvosolni? Ki akadályozza az öt vármegye példa nél­kül álló kipusztulása után az Ínséges vetőmag kellő mennyiségben való kiutalását? A volt földmívelésügyi miniszter biztató és megértő támogatást ígérő megértését kik ós milyen célból gáncsolták el? Ki az, aki merte és meri vállalni a ször­nyű felelősséget az öt felvidéki vármegye te­rületén élő százezret meghaladó földmíves­család megsegítésére irányuló és a Tisza­jobbparti Földmíves Tanács által több mint két hónap óta folytatott küzdelmes harc eleinte eredményekkel kecsegtető, majd később ká­tyúba jutott kezdeményezéséért?« Elnök: Kovátg László képviselő ur It il­leti a szó! Kováts László (dn): T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Vészy Má­tyás képviselőtársam előbb elmondott inter­pellációjához csatlakozva szeretném őt meg­nyugtatni, hogy bőséges alkalma lesz szerdán­kint tapasztalni, hogy a kormány nincs jelen, amikor a képviselők interpellálnak. Mi már

Next

/
Thumbnails
Contents