Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

157 '• Az országgyűlés 5. ülése 1947. példának okáért nem rossz gondolat a szexuá­lis kriminológia megindítása, de olyanformán, olyan megfogalmazásban, hogy az inkább el­riasszon és, ne közömbös legyen, vagy pláne no csábítson. A világirodalom ponyva formá­ban való terjesztése sem rossz ötlet, ez selm rossz gondolat, de ne a klasszikus pornográ­fiával kezdjék, mert az irodalmilag művelet­len és fejletlen tömegek ezekben nem az iro­dalmi értéket fogják értékelni, hanem azt, ami bennük nem értékes, azt a bizonyos por­nográfiát, ^ azaz a malaekodást. Ilyenféle eszközökkel: ráhatással vagy irá­nyítással próbáljuk tehát ezt a kérdést meg­oldani, erre kérném a jelen nem lévő minisz­terelnök urat, vagy általában a kormányzatot­Mert ahogyan itt a t. Ház mezőnyét átnézem, én tiszteleim mindenkinek: a demokratikus meggyőződését, egyéni és kollektív demokra­tikus meggyőződését, tisztelem a népi demo­kráciát, tisztelem a szociáldemokráciát, tiszte­leni a paraszti demokráciát, tisztelem a mi magunk polgári demokráciáját, tisztelem, na­gyon tisztelem az evangéliumi demokráciát is, de szerény véleményem szerint egyféle demo­kráciára nincis szükség: szexuáldemokráciára. (Úgy van! Úgy van! — Tetszés és nagy taps a magyar demokratapárt és a néppárt sorai­ban.) Elnök: _ Az országgyűlés a:z interpellációt kiadja a miniszterelnöiki úrnak. Következik Vészy Mátyás képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz a vá­lasztói jogosultságuktól jogtalanul megfosztot­tak ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Farkas György jegyző (olvassa): »1. Tudo­mása van-e a miniszter úrnak arról, hogs'- az 1947. évi augusztus hó 31-én megtartott or­szággyűlési képviselőválasztás alkalmával az 1945: VIII. tc.-ben és az 1947:XXII. tc.-ben fog­lalt rendelkezésekkel szemben megvonták a választói jogot olyanoktól, akiket az a tör­vénynél fogva feltétlenül megillet? 2. Tud-e a miniszter úr arról, hogy meg­vonták a választói jogosultságot az állampol­gárok nagy tömegétől anélkül, hogy azok e törvényellenels rendelkezéssel szemben felszó­lamlással élhettek volna? 3. Tud-e a miniszter úr arról, hogy szá­mos olyan állampolgár volt, akinek kérdőívet ki nem osztottak, illetve akinek kérdőíve el­intézés alá egyáltalán nieim került? 4. Tud-e a miniszter úr arról, hogy a fel­szólamlások legnagyobb részét a bizottságok meg sem nézték, az idő rövidsége miatt meg sem nézhették, s a felszólalások egy tekinté­lyes része 1 minden komoly felülbírálás nélkül, annak megvizsgálása nélkül utasíttatott el? 5. Nem tartja-e a miniszter úr a demokrá­cia érdekében múlhatatlanul szükségesnek azt, hogy az elkövetett igazságtalanságok, és "törvénytelenségek a legrövidebb időn belül or­voslást nyerjenek? 6. Nem tartja-e a miniszter űr szükséges­nek, hogy a legrövidebb időn belül kiadandó kormányrendelet 15 napos határidőt adjon mindenkinek, akitől az illető állampolgár meg­győződése szerint választójogosultságát tör­vényellenesen vették el, hogy ezek újabb ko­moly kivizsgálás alapját képező felszólamlás­sal élhessenek? évi október hó 8-án, szerdán. 158 Nem tartja-e a. miniszter úr a demokrácia érdekében szükségesnek, hogy a felszólamlások a Magyar Közigazgatási Bíróság előtt külön felállítandó tanácsokban 30 napon (belül ho­zandó döntéssel megvizsgáltassanak « akiknek a választójogát a törvény ellenére vonták meg, azoknak legalább utóbb, az ő igazolásuk és rehabilitációjuk érdekében a Magyar Közigaz­gatási Bíróság által választó jogosultságuk el­ismertessék? Nem tartja-e a miniszter úr szükségesnek a törvény helyes értelmezése' mellett annak akként való magyarázatát, hogy a jogfosztás alapját képező minden bizonyítási teher arra háruljon, aki bárkinek választójogát elvenni kívánja és hogy ezáltal a választójoguktól megfosztottak kizárólag azt a nyilatkozatot kell hogy megtegyék, hogy legjobb tudomásuk és felelősségük tudatában velük szemben ki­záró ok fenn nem forog? Ennek ellenkezőjét a belügyminisztérium illetékes szerve tartozik bizonyítani.« Elnök: Vészy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Vészy Mátyás (pd): T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk! az ellenzéken.) Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy az egészen abszolút és világos interpelláció s jognak meg­felelő interpellációt terjeszthetek elő. (Hall­juk! Halljuk a függetlenségi várton.) A miniszterelnök úr bemuitkazó beszéde, Révai József t- képviselőtársamnak ma elhang­zott beszéde, a szociáldemokrata- és kisgazda­pártban, a nagyválasztmányi ülésen történt megnyilatkozások és az ellenzék egyhangú álláspontja, ameiyet ebben a kérdésben mind Barankovics, mind Moor Gyulr». igen :t. kép­viselőtársaim kifejezésre juttattak, lényként állapítják meg azt, hogy magyar állampolgá­roktól jogtalanul és a törvény ellenére a leg; szebb, a demokráciát adó jogukat, a választói jogot elvették. Ez a tény, mint tényállás meg­állapítható és ezzel az interpelláció s jog alap­vető kérdésének, hogy tényt állítson a kép­viselő, amikor a ténnyel szemben orvoslást akar és kérj eleget is- tettem. De az interpelláció s jognak az én szerény meggyőződésem szerint^ van egy másik /kel­léke és ez az, hogy a képviselő az interpellációt ne viharok keltésére használja, fel, hanem ép­pen azért, mert a benne foglaltak, tények és valóságok, a demokrácia szolgálatában csak egyre törekedjék: hogy ezek minél gyorsabban orvosoltassanak és ne csináljon interpelláció­jából pártkérdést és presztizskérdést. Ez az oka annak, hogy én nem akarok itt azzal foglal­kozni: milyen módon, milyen eszközökkel és milyen irányokban történtek ezek a jogtalan megvonások magyar állampolgárok választó­ioga kérdésében- Nem akarok ezzel foglal­kozni, mert mint a demokráciának törhetetlen hive, vallom azt, hogy ezeknek a megvonások­nak lehetősége a muít bűneiben rejlik, a múlt fasiszta rendszere tette elfogadhatóvá a ma­gyar nép számára azt, hogy jogoktól lehessen magyar embert megfosztani, vagy igazságta­laságokat lehessen magyar emberrel szemben elkövetni- (ügy van! ügy vanb — Taps <az ellenzék soraiban.) A fasiszta gondolkodás ittmaradt, egyik évről a másikra ki nem irtható szelleme és ereje tette lehetővé, hogy sokszor mosolyogva, sokszor cinikusan, nem érezve, hogy mit jelent a demokráciában a jogok miegvonása-

Next

/
Thumbnails
Contents