Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-5
147 Az országgyűlés 5. ülése 1947. (an): Igaz?) Méltóztassanak tudomásul venni a következőt. Mi Károlyi Mihállyal hosszasan tárgyaltunk arról, hogy ezen a választáson egy októbrista koncentrációt esimalnnk, amelyhez azonban meg akartuk nyerni Supka Gézát és mindazokat az októbrista rétegeket, amelyek a demokráciával szemben jóindulatúak, de a koalícióval szemben ellenzéki álláspontot foglalnak el. Károlyi Mihály hajlandó volt vállalni a' líistavezetést és ezt közöltük is Peyerrel. Közben azonban Károlyi Mihályt kineveztek párisi követté és ezért, de meg bizonyos hatások, főképpen Peyer jelenléte következtében is, Károlyi a listavezetéstői visszalépett. Ekkor mi ottmaradtunk Peyerrel egyedül(Pfeiffer Zoltán (f): Megfürödve! — Élénk derültség a Ház minden oldalán. — Filó Samu (kg): »Egyedül vagyunk!« — Állandó derültség.. — Szenner József (f): »Egyedül vagyunk!«.— Pfeiffer Zoltán (f): Miért nem vicelapot szerkeszt? Azt sokkal jobban érti! — Egy hang a néppárt oldalán: Legalább ílyan rosszul beszél, mint amilyen rosszul ír!; Peyer tisztában volt azzal, hogy ha mi Károlyi Mihállyal együttműködünk, akkor baloldali, nem pedig jobboldali pártot csinálunk. Ennek ebiemére Peyer már előzőleg hosszas tárgyalásokat folytatott Pfeiffer képviselő úrral hozzájuk való belépésére vonatkozólag. (Pfeiffer Zoltán (f): Viszont magát választotta, uram! A szebbiket! —^ Nagy derültség. — Egy hang a függetlenségi párton: Ügy látszik, vadházasság volt!) Azért választott engem, (Filó Samu (kg): Házasságtörés történt!) mert megtévesztett. Én azt hittem» hogy az 1942-es Peyerrel áUok szemben. (Kováts László (dn): Hogy? Hát lehet magát megtéveszteni?) Károlyi Mihály igenis hajlandónak mutatkozott egy októbrista^ koncentrációban résztve'nni. (Egy hang a néppárt oldaláról: Ellenzéki alapon?) Ellenzéki alapon. (Kováts László (dn): Most meg követ? Hát ez hogy lehet? Érdekes! — Derültség az ellenzéken. — Egy hang a néppárt oldalán: Most párisi követ! — Az elnök csenget. — Szenner József (f): Párisi követ nem lehet ellenzéki! — Egy hang a néppártról: Ne szólj szám, nem fáj fejem!) Nagyon örülök, hogy szórakoztatom önöket, (Élénk derültség-) bár a dolog enné! sokkal komolyabb. A megállapodásokat Peyer borította fel, ezért nem voltunk kötelesek azokat betartani- Peyerék politikailag dezavuáltak bennünket, tehát nem voltunk haj'andók velük tovább haladni. Ez az egész ügy története. (Filó Samu (kg): Legjobb lesz kibékülni!) Elnök: Peyer képviselő úr személyes megtámadtatás visszautasítása címen kért tőlem szót. (Halljiik! Halljuk! az ellenzéken. — Filó Samu (kg): Egyezzetek meg! Békepoharat inni! — Derültség.) A szót a képviselő úrnak megadtam. Peyer Károly képviselő urat ihleti a szó. Peyer Károly (pk): T. Országgyűlés! Ügy vélem, vétenék az országgyűlés komolysága ellen» (Éljenzés a népárton.) ha idehoznám a nyilvánosság elé azokat a kérdéseket, amelyek megvilágítják, hogy miképpen cserélődött fel valamely párt listavezetője. Ez nem törvényhozási feladat és legfeljebb azok részére lehetne pikantéria, akik most először szagolnak évi október hó 8-án, szerdán. 148 bele ebbe a törvényhozó testületbe. (Taps az ellenzéken. — Élénk derültség.) * » Elnök: Peyer képviselő urat ezért a kifejezéséért rendreutasítom. Peyer Károly (pk): Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ezekről a jelölésekről Károlyival kapcsolatosan részünkre semmiféle közlés nem 'történt. (Zsolt Béla (r): A legalaptalanabb állítás, amit valaha hallottam!) A Világosság mai számában azonban egy közlemény jelent meg, amelyet már előre megírtak azért, mert hiszen a szálak nagyon közeliekKésőbb tudtam meg azt, hogy én olyan párttal szövetkezem, melynek egyik vezető emberének fia a kommunistapárt sajtófőnöke, a másik pedig Zsolt Béla, akinek felesége a Világosságba ír- A szálak tehát nem egészen idegenek. Azért hangsúlyozom ezt, mert valami más is van ebben a cikkben, mint az, amit a választásra vonatkozóan mondanak- Ez ugyanis engem nem érdekel, mert végeredményben mint politikus azzal tárgyalok, akivel tárgyalni akarok. (Úgy van! Ügy van! a a függetlenségi párt oldalán. — Mónus Illésné (szd): Hát nem egészen!) Ehhez senkinek semmi köze; azzal állapodom meg, akivel helyesnek és jónak tartom. (Mónus Illésné (szd): Most már igen, de akkor nem!) Azt azonban vissza kell utasítanom, hogy ebben ai lapban azt írja rólam egy Horváth Zol u tán nevezetű egyén, (Derültség-) aki nem egészen szabályszerű m 6don távozott el annakidején a Bródy-kiadóvállalattól, (Élénk derültség.) hogy »nyíltan vallotta, hogy Kovács Bólét nem öszszeesküvőnek, hanem áldozatnak tartja és nem átallotta, hogy a választási kampány idején Makón nyilt antiszemita beszédet tartson.« Valószínűleg azért vittek engem Mauthausenbe, mert antiszemita vagyok. (Justus Pál (szd): Ezt most mondíta a képviselő úr! — Parragi György (md): Itt védte meg a munkaszolgálatosokat a Kállay-féle parlamentben!) Az ilyen gyanúsítást és denuneiálást visszautasítom. Az én közéleti • működésemet etekintetben ne bírálja olyan valaki, aki cikket írt mellettem a Haladásban, az antiszemitizmussal szemben. Sokkal helyesebb volna, ha Zsolt Béla azokra az esetekre emlékeznék, amelyek a múltban fordultak elő; hiszem az ő módszereit nemcsak ma ismerjük, és nekem igazán nem volt nagy öröm az, hogy vele kellett együttmenuiem a választásba, (Élénk derültség.) csak a kényszerűség vitt rá erre az ajánlásokkai kapcsolatban. (Egy. hang a szociáldemokratapártról: Érdekházasság! — Justus Pál (szd): Hát a mandátum kedvéért! Igaz?) Zsolt Bé^a r nemcsak engem támadott meg, hanem emlékszem rá, régebben egy alkalommal Zsolt Béla feljött az Általános Fogyasztási Szövetkezet irodájába, Rákóczi-út 42. alá» (Zsolt Béla (r): Soha nem jártam ott!) és ott előttem, Peidl előtt, Büchner előtt és Mónuelőtt Stromfeld Aurélt azzal vádolta, hogy Gömbös spiclije és Gömböstől lapengedélyt kért. (Zsolt Béla (r): Nem igaz!) Még élnek ketten, akik tanuk erre. (Élénk derültség.) Ta n án volna szíves Zsolt Béla képviselő úr atekintetben is felvilágosítást adni, hogy amikor a német koncentrációs táborból elengedték és Svájcban volt, milye'n címen vett fel az akkori Horthy-követségtől pénzeket, (De-
