Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-5
145 ~ Az országgyűlés 5. ülése 1911 deficitjét meg" akarják szüntetni. Különös örömmel üdvözlöm azokat az intézkedéseket, amelyekkel a demokrácia erkölcsi tisztaságát akarják biztosítani. Üdvözlöm a fokozottabb takarékoskodást és még egy csomó más pontját a kormányprogrammnak, (Zgyerka János (kp): Es a munkásbíróságotl) amelyeket most felsorolni nem akarok. Mi tudjuk, hogy ennek a kormányprogrammnak a forrása jórészben a kommunistapárt úgynevezett kormányprograimmja. Ennek a kommunista kormányprogrammtervezetttnek olvasásakor bizonyos meglepetéssel láttuk, bogy számos olyan követelést tartalmaz, amelyet részben a nemzetgyűlésen, részben a választások alkalmával éppen mi hangoztattunk. (Gúnyos derültség a kommuni stalárt és a szo~ ciáldemokrcítapári oldalán. — Egy hang a kom" munistapárt oldalán: Például: »Fizessenek, a gazdagok!«) Akkor ezért bennünket reakciósoknak neveztek. (Rudas, László (kp) : Mert, ha ketten csinálnak valamit, nem ugyanaz!) Mi őszintén örülünk annak, hogy a Magyar Kommunista Párt magáévá tette ezeket a reakciós követelésieket. (Gúnyos derültség a kommunistiapárt .oldalán.) Csak azt nem tudjuk megérteni, hogy miért neveznek most még inkább reakciósoknak, sőt fasisztáknak bennünket, amikor ezek a követelések annyira demokratikussá lettek, hogy az ő programrajukban is helyet foglalnak? (Rudas László (kp): A jogász tudhatná: »Si duo facinnt idem, non ©siti idem!«) Igen szépen hangzott a miniszterelnök úr »zajából, hogy a bizalom légkörét vissza kell állítani, nyugodt és békés légkört kel! teremteni ebben az országban. Ezekkel a szép szavaikkal azonban tökéletes ellentétben állanak a kormány és a kormányzópártok eljárásai és eljárási módszerei. (Rudas László (kp): Hát még a maga szép szavaival a maga fényei! — Az elnök csenget.) Mi remélni szeretnők, hogy, az elhangzott kormányprogrammnak azok az elgondolásai, amelyeket most örömmel üdvözöltünk, (Zgyerka János (kp): Például a munkásbíróságok! — Egy hang a függetlenségi párt oldalán: A pártbíróság!) nem fognak pusztán szavak maradni, hanem a kormány azokat meg is foigja valósítani. (Felkiáltások u kommunistapárt oldalán: Meg! Meg!) T. Országgyűlés! Nem hallgathatom el s azt sem, hogy őszinltie örömmel fogadtam a képviselőház elnökének, Nagy Imrének székfoglaló beszédét. Kijelenthetem, amit különben úgyis jól tudnak, hogy az a körülmény, hogy pártom az elnökválasztásnál nem a koalíció elnökjelöltjére szavazott, nem Nagy Imre személye elleni bizalmatlanság volt, hanem annak a méltánytalan elbánásnak a konzekvenciája, amelyet a koalíció a bizottsági tagsági helyek elosztásánál az ellenzékkel szemben tanúsított, (ügy van! Ugy van! — Taps az ellenzéken. — Zaj a kommunist apart oldalán. — Orbán László (kp): Es ezért javasoltak egy másik koalíciós elnököt!) A házelnök székfoglaló beszéde nemcsak azért volt alkalmas arra, hogy tetszést keltsen, mert az elnök úr ünnepélyes ígéretet tett, hogy házelnöki tisztében a pártatlanság és az igazságszeretet fogja vezérelni, hanem azért is, mert kifejtette azt is, hogy a jelenleg szükséges^ nagy erőfeszítésekre csiak akkor leszünk képesek, ha a nemzet egységét nem bontják meg belső egyenetlenségek, ha tetterejét nem vonják el a munkától áldatlan belső küzdelmek, (Felkiáltások 'u kommnmistapártról: Fasiszta ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi október hó 8-án, szerdán. 146 törekvések!) ha az egyetemes nagy nemzeti érdekeken nem lesznek úrrá a kicsíinyes önzés és az egyéni vagy pártérdekek. Én nagyon szeretném, ha az elnök úrnak ezeket a szép szavait megszívlelnék azok is, akik most. kíméletlen harcot hirdetnek. Mi mindenesetre ebben a szellemben fogjuk feladatunkat végezni, abban a szellemben, amelyet az elnöki székfoglaló beszéd az építő szándékú ellenzék vezérlő gondolataként jelölt meg, amikor kijelentette, hogy a tárgyilagos, jószándékú, alkotó bírálatot szükségesnek és hasznosnak, nemcsak a szólásszabadság, hanem (a demokrácia szerves részének is tartja. Jelen felszólalásomat is azzal fejezem be, hogy csatlakozóim az elnök úrnak ahhoz a kívánságához, hogy kevesebb legyen a gond és több legyen az öröm, kisebb legyen a baj és nagyobb legyen a kenyér ebben az országban. E kívánság teljesülése érdekében fogjuk a rendelkezésünkre álló szellemi erőket bevetni és ebben nem fog akadályozni az a tökéletes és teljes bizalmatlanság, amellyel Dinnyés Lajos személye ós kormánya iránt viseltetünk. (Hosszantartó taps a függetlenségi párton, taps « néppárton. — Felkiáltások a ko.mm-ur nisínpárt oldalán: Köszönjük! — Orbán László (kp): Sajnos, ez még az egyetemen tanít! — Nonn György (kp): De nem sokáig!) Elnök: T. Országgyűlés! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a kormány programmja feletti vita folytatását. Méltóztatnak napiíendi javaslatomat elfogadni! (Igen!) Az or szággyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. Zsolt Béla képviselő úr személyes megtámadtatás címén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Zsolt Béla (r): T. Országgyűlés! (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Az elnök csenget.) Nem akarom iái!képviselőház idejét ezzel a lappáliávafy hosszú időre lekötni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Pusztán két ténymegállapítást akarok tenni. (Zaj.) Nagyon megtisztelő számomra, hogy az urak engem zavarnak, rendkívül nehezükre fog esni, engem nem lehet zavarni, ez legfeljebb akusztikailag fog sikerülni. (Zaj.) Engem nem lehet zavarni. ^Derültség.) 'A lényeg az, hogy Peyer Károly képviselő úr felolvasott itt egy szerződést, (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Meg kell adóztatni!), amelyet valóban r megkötöttünk vele, amelyet azonban a képviselő úr csoportja a harmadik napon megszegett, A képviselő úr anélkül, hogy bennünket megkérdezett volna, négy kerületben kizárólag saját jelöltjeit jelöltette, a szerződés tehát a mi számunkra tarthatatlanná és érvénytelenné vált. A hajdúsági, a szabolcsi, a pécsi és a veszprémi kerületekben radikális jelöltek vagy egyáltalán nem szerepeltek vagy teljesen dekkisszifikált helyen, a megállapodás ellenére, amely úgy szólt, hogy egyenlő arányban, »a, b, a, b« rendszerben fogunk szerepelni. A másik dolog, amit Peyer Károly képviselő úr említett és ami a legsúlyosabb rágalom, az, hogy mi Károlyi Mihály személyével operáltunk anélkül, hogy Károlyi Mihállyal tárgyaltunk volna. (Kováts László 10
