Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-23
1205 Az országgyűlés 23. ülése 1947. évi november hó 20 án, csütörtökön. 1206 dálkodás idején. Erről szó sem lehet. A banktitok megtartása. természetesen változatlan poszt ulátum és követelmény marad ezeknél a nagy, most államosítandó vállalatoknál. T. Országgyűlés! A törvény javaslat legtöbbet vitatott pontjai közé tarttozik a kártalanítás kérdése.^ A demokrata néppárt képviselője, Mihelics képviselőtá r sa>m éppen einnek a kérdésnek mikénti rendezésétől tette függővé a javaslat elfogadását. Meg kell állapítani, hogy ennek az országnak lakossága különböző eímeken olyan sokféle kártalanításra tar.hat számot, hogy senki nem gondolhat a.rr*a, hogy ez a kifosztott ország rövid 1 időn belül minden kárigényt kielégíthetne. A kormány javaslatából kitűnőleg ebben az esetben is a kártalanítás mellett van, amint ar r a Gyöngyösi képviselőtársam helyesen rámutatott. Ezt az elvi készséget kellőképpen nyilvánítottal akkor, midőn a, törvényjavaslat megfelelő szakaszában kimondotta, hogy a: jelen törvény alapján való állami tulaj don bs vétel kártalanítás ellenében történik. Ezen túl, igen t. Országgyűlés, a kormány a mai gazdasági helyzetben nem mehet. Egy vomalon mehet csak 'tovább, ott, ahol karitatív problémákról vau szó, és ott, ahol a törvény ereié által előírt bizonyos részvényvásárlásokról van szó. Itt tudvalevőleg csakis a Nemzeni Bank részvényei jöhetnek szóba, erre az esetre a törvényjarvaslialt a kormánynak felhatalmiaaást ad, hogy itt .a. lehetőség keretében a méltányosság sze r int járjon el. r Felmerül még egy fontos problem 1 az egész bankállaimosítással kapcsolatban, a külföld bizalmának kérdése. Igen t. Országgyűlés, legyen szaibad hivatkoznom legutóbbi külföldi tárgyalásaink kapcsán gyűjtött, illetve szerzett tapasztalataimra is. ; Arról is természetesein sok rémhír keringett, hogy a magyar bankok, am elvek kétségkívül elég gondosan kiépítették külföldi kapcsolataikat, ezekéit el fogják veszíteni. Az én tapasztalatom az. hogy nem jön ilyen megrendülés, és hogy igenis, ha ezeket a biainkokait olyan vonalon vezetjük, amilyen vonalra: a kormány el van tökélve, akkor ezek iái külföldi kapcsolatok többékevésbé megőrizhetők. Igen tisztelt Országgyűlés! Mire vonatkoznak ezek a, külföldi •kapcsolatok'? Bevezetőben elmondtam, hogv a insigyar nagybankok egykor a külföldi tőkének — hogy úgy mondjam — .importőrjei voltak ebben az országban. Ma is fennállamak bizonyos tőke- és hitelkapcsolatok. Ezek a hitelkapesola'tok azonban csak a folyó banküzletre, annak szerényebb kereteire vonatkoznak, egyes nyersanyaghitelekre és hasonló jellegű pénzszerzésre, arra azonban, hogy a magánbankok ma egy nagy újjáépítési nemzetközi kölcsönt szerezzenek, arra, hos"y egy olyan nemzetközi némzügyi tranzakcióban vegyenek döntő módon részt, vagv ílvet kezdeménvezzenek. amely tegyük fel, hároméves tervünk végrehajtását, annak berubá,v,áRait lényegben és érezhetően meggyorsítha'tná. ilyen kölcsönre magánbank vonalon nincs reménv. A mai nemzetközi adottságok közt a kölcsönöket elsősorban. még ha nem is politikai feltétellel, de politikai meersrondo^.sok alapján nyújtják. Itt csak emlékezhetek arra. hogy egyik nyersanvaghitelünket amelv nemcsak teljesen le volt^tárgyalva, de amelyre vonatkozólag a szerződés meg' is volt kötve, nolitikai okokból leállították és ahhoz, hogy ilyen hitel létrejöjjön, ma már m4s is kell. Ez ma már kinőtt a magán kapitalizmus szer I vei kezéből- Ilyen kölcsön politikai elhatározások alapján külföldről is és bárhonnan is csak állami vagy félállami szervek közreműködésével és közbejöttével jöhet s minden valószínűség szerint előreláthatólag bsjak mint állami kölcsön jöhetne a mi részünkről létre. T. Országgyűlés! Összefoglalóan még meg kell állapítani, hogy Gróh képviselőtársam" nak az a gondolatmenete, hogy az állam feladata kimerülne az állampolgárok jóléte és biztonsága feletti őrködésben, a laissez faire laissez passer ócska lomtárába tartozik ma már. Utalok ezzel szemben Barcza Sándor eiőadóbarátomnak, Justus, valamint Mód Aladár képviselőtársaimnak pozitív beállítására a dolgozó .munkástömegek nevébeni továbbá Gyöngyösi és Jócsik képviselőtársam kifejtett szempontjaira az agrár társadalom oldaláról. T. Országgyűlés! ITj társadalom felé kell haladnunk, amely a valódi, szociális demokrácia szellemében nem tűr magáumonopóliumokat, de megtűri, sőt előmozdítja a magánkezdeményezést olyan keretben, amelyben az a közérdekkel^ összefügg. Ezt a koncepcióját a gazdasági életnek egyébként Jut tus képviselőtársam már rendkívül világosan kifejtette. Kérem a t. Országgyűlést a javaslat elfogadására abban a tudatban, hogy ezzel a magyar demokrácia egy újabb^ fontos alapkövét rakjuk le. A módosító indítványokat illetőleg csatlakozom az előadó úr javaslatához és kérem a törvényjavaslatnak az előadó úr által javasolt szövegben való elfogadását. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az előadó úr kíván szólniBarcza Sándor (szd) előadó: T. Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitája befejeződött, a pénzügyminiszter képviseletében Kemény államtitkár úr is indokolta az előterjesztett javaslatot. En az elhangzott felszólalásokkal a részletes tárgyalás előtt kívánok majd foglalkozni, és csupán azért szólalok fel, mert Ábrahám Dezső, igen t. képviselőtársam beterjesztett egy határozati javaslatot, amelye«- a következőkben vagyok bátor ismertetni (olvassa): »Határozati javaslati Az országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézet 1 ! Központ I. kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 19. számé törvényiavaslatot újabb tárgyalás és jelentéstétel céljából az országgyűlés pénzügyi bizottságához visszautasítjai-« Ez a határozati javaslat. amelyet Ábrahám Dezső igen t. képviselőtársam terjesztett elő. azt jelentené, hogy vigyük a bizottságba a javaslatot, az előadó mondja el azt amit már egyszer elmondott, a bizottságban a hozzászólások ugyanazok lennének, azután mégegyszer hozzuk ide a plénumba. Miután erre semmi szükség nincs, azt javasolom, szíveskedjenek ezt a határozati javaslatot elutasítani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom . Mielőtt határoznánk a tör vény ja vaslat általánosságban való elfogadásáról, határoznunk kell P. Ábrahám Dezső kénviselő nrnak az általános vita során benyújtott halasztó természetű határozati javaslata felett. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e P. Ábrahám Dezső képviselő úr határozati ja-
