Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-23

1205 Az országgyűlés 23. ülése 1947. évi november hó 20 án, csütörtökön. 1206 dálkodás idején. Erről szó sem lehet. A bank­titok megtartása. természetesen változatlan poszt ulátum és követelmény marad ezeknél a nagy, most államosítandó vállalatoknál. T. Országgyűlés! A törvény javaslat legtöb­bet vitatott pontjai közé tarttozik a kártalaní­tás kérdése.^ A demokrata néppárt képviselője, Mihelics képviselőtá r sa>m éppen einnek a kér­désnek mikénti rendezésétől tette függővé a javaslat elfogadását. Meg kell állapítani, hogy ennek az országnak lakossága különböző eíme­ken olyan sokféle kártalanításra tar.hat szá­mot, hogy senki nem gondolhat a.rr*a, hogy ez a kifosztott ország rövid 1 időn belül minden kárigényt kielégíthetne. A kormány javaslatá­ból kitűnőleg ebben az esetben is a kártala­nítás mellett van, amint ar r a Gyöngyösi kép­viselőtársam helyesen rámutatott. Ezt az elvi készséget kellőképpen nyilvánítottal akkor, midőn a, törvényjavaslat megfelelő szakaszá­ban kimondotta, hogy a: jelen törvény alapján való állami tulaj don bs vétel kártalanítás elle­nében történik. Ezen túl, igen t. Országgyűlés, a kormány a mai gazdasági helyzetben nem mehet. Egy vomalon mehet csak 'tovább, ott, ahol karitatív problémákról vau szó, és ott, ahol a törvény ereié által előírt bizonyos részvényvásárlásokról van szó. Itt tudvalevő­leg csakis a Nemzeni Bank részvényei jöhet­nek szóba, erre az esetre a törvényjarvaslialt a kormánynak felhatalmiaaást ad, hogy itt .a. lehetőség keretében a méltányosság sze r int járjon el. r Felmerül még egy fontos problem 1 az egész bankállaimosítással kapcsolatban, a kül­föld bizalmának kérdése. Igen t. Országgyű­lés, legyen szaibad hivatkoznom legutóbbi kül­földi tárgyalásaink kapcsán gyűjtött, illetve szerzett tapasztalataimra is. ; Arról is természe­tesein sok rémhír keringett, hogy a magyar bankok, am elvek kétségkívül elég gondosan kiépítették külföldi kapcsolataikat, ezekéit el fogják veszíteni. Az én tapasztalatom az. hogy nem jön ilyen megrendülés, és hogy igenis, ha ezeket a biainkokait olyan vonalon vezetjük, amilyen vonalra: a kormány el van tökélve, akkor ezek iái külföldi kapcsolatok többé­kevésbé megőrizhetők. Igen tisztelt Országgyűlés! Mire vonatkoz­nak ezek a, külföldi •kapcsolatok'? Bevezetőben elmondtam, hogv a insigyar nagybankok egy­kor a külföldi tőkének — hogy úgy mondjam — .importőrjei voltak ebben az országban. Ma is fennállamak bizonyos tőke- és hitelkapcso­latok. Ezek a hitelkapesola'tok azonban csak a folyó banküzletre, annak szerényebb kere­teire vonatkoznak, egyes nyersanyaghitelekre és hasonló jellegű pénzszerzésre, arra azonban, hogy a magánbankok ma egy nagy újjáépí­tési nemzetközi kölcsönt szerezzenek, arra, hos"y egy olyan nemzetközi némzügyi tranzak­cióban vegyenek döntő módon részt, vagv ílvet kezdeménvezzenek. amely tegyük fel, hároméves tervünk végrehajtását, annak beru­bá,v,áRait lényegben és érezhetően meggyorsít­ha'tná. ilyen kölcsönre magánbank vonalon nincs reménv. A mai nemzetközi adottságok közt a kölcsönöket elsősorban. még ha nem is politikai feltétellel, de politikai meersrondo^.­sok alapján nyújtják. Itt csak emlékezhetek arra. hogy egyik nyersanvaghitelünket amelv nemcsak teljesen le volt^tárgyalva, de amelyre vonatkozólag a szerződés meg' is volt kötve, nolitikai okokból leállították és ahhoz, hogy ilyen hitel létrejöjjön, ma már m4s is kell. Ez ma már kinőtt a magán kapitalizmus szer I vei kezéből- Ilyen kölcsön politikai elhatáro­zások alapján külföldről is és bárhonnan is csak állami vagy félállami szervek közremű­ködésével és közbejöttével jöhet s minden valószínűség szerint előreláthatólag bsjak mint állami kölcsön jöhetne a mi részünkről létre. T. Országgyűlés! Összefoglalóan még meg kell állapítani, hogy Gróh képviselőtársam" nak az a gondolatmenete, hogy az állam fel­adata kimerülne az állampolgárok jóléte és biztonsága feletti őrködésben, a laissez faire laissez passer ócska lomtárába tartozik ma már. Utalok ezzel szemben Barcza Sándor eiőadóbarátomnak, Justus, valamint Mód Aladár képviselőtársaimnak pozitív beállítá­sára a dolgozó .munkástömegek nevébeni to­vábbá Gyöngyösi és Jócsik képviselőtársam kifejtett szempontjaira az agrár társadalom oldaláról. T. Országgyűlés! ITj társadalom felé kell haladnunk, amely a valódi, szociális demo­krácia szellemében nem tűr magáumonopóliu­mokat, de megtűri, sőt előmozdítja a magán­kezdeményezést olyan keretben, amelyben az a közérdekkel^ összefügg. Ezt a koncepcióját a gazdasági életnek egyébként Jut tus kép­viselőtársam már rendkívül világosan kifej­tette. Kérem a t. Országgyűlést a javaslat el­fogadására abban a tudatban, hogy ezzel a magyar demokrácia egy újabb^ fontos alapkö­vét rakjuk le. A módosító indítványokat ille­tőleg csatlakozom az előadó úr javaslatához és kérem a törvényjavaslatnak az előadó úr által javasolt szövegben való elfogadását. (Taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni­Barcza Sándor (szd) előadó: T. Ország­gyűlés! A törvényjavaslat általános vitája befejeződött, a pénzügyminiszter képviseleté­ben Kemény államtitkár úr is indokolta az előterjesztett javaslatot. En az elhangzott fel­szólalásokkal a részletes tárgyalás előtt kívá­nok majd foglalkozni, és csupán azért szóla­lok fel, mert Ábrahám Dezső, igen t. képvi­selőtársam beterjesztett egy határozati javas­latot, amelye«- a következőkben vagyok bátor ismertetni (olvassa): »Határozati javaslati Az országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézet 1 ! Központ I. kúriájába tartozó részvénytársasági alapon működő pénzintéze­tek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 19. számé törvényiavaslatot újabb tárgyalás és jelentés­tétel céljából az országgyűlés pénzügyi bi­zottságához visszautasítjai-« Ez a határozati javaslat. amelyet Ábrahám Dezső igen t. képviselőtársam terjesztett elő. azt jelentené, hogy vigyük a bizottságba a javaslatot, az előadó mondja el azt amit már egyszer el­mondott, a bizottságban a hozzászólások ugyanazok lennének, azután mégegyszer hoz­zuk ide a plénumba. Miután erre semmi szük­ség nincs, azt javasolom, szíveskedjenek ezt a határozati javaslatot elutasítani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom . Mielőtt határoznánk a tör vény ja vaslat ál­talánosságban való elfogadásáról, határoz­nunk kell P. Ábrahám Dezső kénviselő nrnak az általános vita során benyújtott halasztó természetű határozati javaslata felett. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e P. Ábrahám Dezső képviselő úr határozati ja-

Next

/
Thumbnails
Contents