Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-22

Í16l. Az országgyűlés 22. ülése 1947. a forgalomból a gyufát, sót és petróleumot! Van-e tudomássá .a kormánynak arról, bogy a szabolcsi falvak esti szürkület után teljes sötétségre vannak kárhoztatva, mert a falu­bíatn a petróleum teljesen eltűnt 1 Nem lehet petróleum oit kapni, így ,a lakosság- teljesen, sö­tétségben van, világítás nincs a petrófléum­hiáuy miatt. Természeteséin hátránytt szenved a do­hánytermelők munkája is emiatt. A hosszú szárazság miatt a» dohányt nem lehet simítani, mert csontsaáraz volt, csak az esőzés beáll­tával ereszkedett meg egy kicsit, ekkor lehe­tett hozzáfogni ehhez a munkához. Ezt p'edig most kell elvégezni. A parasztember uappalli idejét azonban jelenleg a zősizi szántás-vetiés munkálatai veszik igénybe, estére marad te­hát ia dohány válogatása, simítása és sízárífJás­kész állapotba való hozása. Miután azonban nincs petróleum, az egész munlka megállít, A szekerek a késő esti órákban vakom botorkál­nak, mert a kötelező világításhoz sincs petró­leum. Az esti órákban iái hivatalos m unkák a községházán is megakadnak, mert nincs vilá­gítás. A vetési munkálatoknál is hiányzik a petróleum. Azonnali sürgős intézkedést várok, mert a hosszú szárazság "miatt a>z elmaradt munkák' sürgősek, iá parasztságot késlelteti a gazdálkodásban a petróleum hiánya. A gyufa is közszükségleti cikk. A falvak­ban a parasztság nem tudja nélkülözni. A ke­reskedők azért manipulálnak vele, hogy a sze­gény parasztságot minél jobban kihasználják.' A sóval is kihasználják ia parasztságot a feke­tézők és ezért igyekeznek a forgalomból a sót kivonni. (A szónok most nehezen olvassa jegy­zeteit. — Vérté® István (md): Adja ide, majd felolvassuk! Hogy jön a só a, gyufához?) A sóról beszélek, kedves képviselő úr, legyen szíves meghallgatni, annál inkább, mert a só a sertléssel összefügg. (Zaj. — Az elnök csenget. — Vértes István (md) : Ha meg­sózzák a sertést a sóval! — Orbán László (kp): De szellemes! Hej de szelleme«! Ugylátszik a sertést mégcsak a karajból ismeri! — Vértes István (md): Az is jó!) A sót fekete áron akarják eladni és azért igyekeznek a forga­lomból kivonni, hogy a falusi ;nép helyzetét megnehezítsék a sóhiánnyal. Kérdem, mit kí­ván tenni a. kormány e tűrhetetlen állapot megszüntetése érdekében ? Kérem a kormányit, hogy 0 fontos fogyasztása cikkel kapesoltatban intézkedjék olyan irányban, bogy a gazdasági rendőrség kutassa fel a petróleumot, sót és a gyufát az ilyen kereskedőknél és ha bűnös, büntesse meg, vonja be iparigazoílványát, mert ezeknek a kereskedőknek rosszakarat a a demokrácia rovására megy. A kormánytól mi­előbb gyors intézkedést várunk, mert, ami a falvakban van a világítás, a petróleum és a só hiányában, az tűrhetetlen állapot. (Taps a kommunistapánton. — Zaj.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a kormánynak. (Szomolyai Ágostonná (kp): Nem gimnáziumot végzett egyén és azért érti a paraszteniber káráiti — Csépé Jenő (dm) : De azért olvasni meg kellett volna ta­nulni! — Szomolyai Ágostonná (kp): Nem ért rá annyi sokat olvasni, merít az eke szarva mellett volt! — Felkiáltások a néppárton: Az nem baj! — Hidasi Ferenc (kp): Jöjjön gaz­dálkodni, megtfenítom én a képviselő urat!) évi november hó 19-én, szerdán 1.162 Következik Osztrovszki György képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszterhez a Martonvásár és Ercsi. Ráckeve és Szigetújfalu közötti távvezeték újjáépítése tárgyában. Ké­rem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegiét felolvasni. (Dékány András (kp): Ezt tudják csak, a parasztot most is úgv gúnvolják, mint ahogy a múltban gúnyolták! — Ellent­mondások a néppáston, — Zaj.) Czéh József jegyző (olvassa): »Van-e tu­domása fa miniszter úrnak arról, hogy a tassi vizlerőműtelep háborús .sérüléseik miatt jelen­leg esak a Duna-Tisza; közére tud 1 energiát szolgáltatna és így kapacitásának esak körül­belül 1/5 részét tudja hasznosítani'?« (Szomo­lyai Ágostonná (kp): Amit mii tudunk, azt ne m'udják a képviselőtársaim! — Felkiáltások a néppárt oldalán: Honnan tudják, hogy nem tudjuk? — Szegedi Albertné (kp): Lerántotta a leplet a képviselő úr magáról! — Szomolyai Ágostonná (kp): Csak maguk tudnák annyira a mezei munkát, mint ez az ember felolvasni, akkor nem volna hiba, Magyarországon. — Szegedi Albertné.(kp): Tudja is ő> hogy mi az, csalk kinevetji a parasztot. — Szomolyai Àgos­tonné (kp): Mibennünk, parasztokban jobb érzés van, mert ha nem tudná a mezei mun­kát, megmutatnánk m nem nevetnénk ká.) »Sürgős és! fontos-lenne ezért a Marton ­vásár és Ercsi, valamint a Ráckeve ós Sziget­újfalu közötti távvezeték felszerelése, illetve helyreállítása, ami a szénmegtakarítás' mellett az említett községek és Ráskeresztuir lakóit is újra belkapcsolná az áramfogyasztásba.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a. szó. Osztrovszki György (kp): T. Országgyű­lés! A föidmívelésügyi minisztérium kezelésé­ben lévő tassi vízierőműtelep villamos áram­mal látta el kisebb részben a Duna-Tisza közét, nagyobb részben a Dunántúl egy részét. A te­lep két darab 450 kilowatt-amperes víziturbi­nája körülbelül évi 4 millió kilowattóra áramot termelt, lamiből a Duna-Tisza közére körülbe­lül 1.5 millió kilowattóra jutott 'és több, mint 3 millió kilowattóra jutott a Dunántúlra. A távvezetékek a Fejérmegyfei Villamossági Rt. és a Közüzemi és KözségfejHesztő Rt. tulaj­. donát alkotják. A háború következtében az erőműtelep ki­sebb sérüléseket szenvedet-, lg. távvezetékek nagyrészt lazonban teljesen elpusztult. Jelen­leg a vízierőtelep kapacitását körülbelüli csak egyötödrészben lehet kihasználni, éppen a táv­vezetékeik hiánya miatt. Az erőmű normál ter­metese a régi évi 44.5 millió kilowatt órával széniben 1946-ban mindössze 700.000 kilowatt­órát tett ki, a: veszteség tehát, végeredményben több mint 3 millió kilowaitórát jelent az or­szágnak. Az erőműtelep teljes kapacitású üzeméhez okvetlenül szükség van a Martonvásár-Ráe~ keresztúr-Eresi-Szigetújfalu-Ráelseve távveze­ték helyreállítására, szükség, van továbbá az ercsi Dunaátfeszítés rendbehozatalára ég aa átfeszítést télen biztosító zuzmaraolvasztó be­rendezés rendbehozatalára. A szóbanforgó kö­rülbelül 28—30 kilométeres 20 voltos távveze­ték helyreállítása egyben szerves kapcsolatot teremtene a, Duna-Tiszai közének áramellátása és a tatabányai dunántúli erő vezeték (között, a már eddig helyreállított Tatabánya-Szár­Tabajd-Baracskia vonal segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents