Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
1 ](>'?, Az országgyűlés 22. ülése 1947. Ha a 20 voltos vezetéket újjaépítenők, ezzel három előny járna együtt. Mindenekelőtt Ráckeresztúr és Ercsi községek 700 csatlakozása val körülbelül 2500 fogyasztót lehetne árammal ellátni, továbbá ugyancsak e községekben körülbelül 30 motoros fogyasztó áramellátását lehetne biztosítaná. Másodszor olyan időszakokban, amikor az áradás következtében a Kaplan -turbinák nem járathatok teljes üzemben vagy pedig egyáltalán nem helyezhetők üzembe, lehetővé válnék közvetlenül a tatabányai erőközpontból körülbelül 10.000 csépéiszigeti muinkás és parasztlakos áramellátása. Végül pedig a harmadik szempont az erővezeték újjáépítése me Italt az, hogy az erőmű mai állapotában csak egyötöd kapacitással dolgozhatik, ami végeredményben körül/belül 3-5 millió • kilowattóra áramvesziíeséget jelémtt évente és ez •nagyjából ugyanennyi kilogramim szénnek felel meg, ha "tehát a 25—30 kiloiméiteres távvezeték megépülne, akkor évente 35—40.000 métermázsa szenet lelhetne megtakarítani. Az elmondottak alapján kérdezem az. iparügyi miniszter úrtól, mit szándékozik tenni a marton vásár-ráckevei 20 Voltols erőyezeíék újjáépítés© és gyors üzembehelyezése érdekében f (Taps a kormánypártokon és a magyar demokratapárton.) Elnök: Az országigyűlés az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következik Bakó Kálmán képviselő úr interpellációja m iparügyi anfúniszteir Sárhoz a falusi lakosság textilellátása t tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrn'k arról, hogy állandóan emelkedő textil termelésünk- ellenére a legfontosabb textileikkek el sem jutnak a vidéki kiskereskedőkhöz^ és így ia parasztság megszabott áron, nem tud textilhez jutni ? Mit kíván tenni & miniszter úr ^nmak érdekében, hogy ez a tűrhetetlen és tarthatatlan áll'a."^ 1 mielőbh megszűm'ék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bakó Kálmán (kp): T. Országgyűlés! Nekem is iCgy olyan sérelmet (kell szóvátennem az országgyűlés előtt, mint ''milyent Hidasi előttem szóloitit .elvtársam szóvátett. Nagyon érdekesnek és másfelől rossznak tartom azt, hogy amikor egy ilyen problémáról van szó, mint amilyenről képviselőtársam beszélt, a túlsó oldalon^ nevetséget csinálnak, belőle, azért, mert képviselőtársam nem tudta olyan szépen fej öltöztetni mondanivalóját, mint azok a kénviselő urak- akiknek gvakorlatuk és rutinjuk vain már ebben, akik jobban érteinek a dolog kicímerezéséhez. (Súlyán György (kp): A esűréshez és csavaráshoz értenek! IA: ki tekeréshez >) Helytelenítem, hogy nem azt nézik, hogy valaki milyen szándékkal mond el valamit, és nem aszerint bírálják, hogy kinek érdekében beszél és helyes- volt-e, amit mondott vagy nem volt helyes. A dolog lényege igaz, menti a .rémhírterjesztés miatt valóban sem sót, sem petróleumot, sem gyufát, sem más ilyen fontos közszükségleti cikket nemigen lehet kapni, pedig tudjuk, hogy van az országban, de éppen a iémhírterjeszítések folytán eltűnt a közforgalomból. A háborús propaganda nyomán azt gondolták, hogy tényleg háború lesz, jó üzleteket csinálhatnak és megfoghatják majd a forint anyját, az eldugott árun keresztül. évi november héj 19-én, szerdán llöá Én is egy ilyen dolgot! akarok szóvátenni. Itt van & textilkérdés. Mindnyájan tudjuk ebben az országban, hogy a textiltermelés emelkedőben van, ugyanakkor azt látjuk, «hogy jónéhány hónap óta nem tehet textilt kapni. Nagyon érdekes, hogy készárut azért lelhet kapni a városban: vagy a falun is, de ha körülnézünk Budapesten, ahol feltétlenül keltene lennie árunak, itt sem látunk méterben textilárut. Nem képesi valaki egy ingnek való anyagot megvenni, nem. képes egy párnahajnak valót megvenni még itt sem. Kérdem, mi van akkor a vidéken? Ott még úgysem lelhet egyáltalán, semmi méterárut beszerezni, készárut is csak kisebb mennyiségben. Készáru azért még kerül, mert azon több haszon mutatkozik. Azt a kevés anyagot, ami mégis kijut vidékre egyik-másik helyre, készárunak dolgoztatják fel. De nézzük meg, honnan indulnak el a bajok. Hiszen amikor a kereskedőkkel beszélünk, elmondják a maguk panaszát, mi is elmondjuk nekik a kifogásainkat, megbeszéljük, megbíráljuk a dolgot. Ha a vidéki kereskedőkkel beszélünk és megkérdezzük, hol jártak, azt mondják: Budapesten, feljöttünk egy kis árut szerezni. — Hát nem kapnak árut! — Nem kapunk — felelik — háromszor-négyszer is fel kell jönnünk, amíg megkapjuk az anyagkiutalást. En most nem tudom pontosan megállapítani, hol van a hiba, de hogy megvan, az biztos. (Zaj az ellenzéken.) Vagy az Anyag" és Árhivatal nem juttatta el pontosan a nagykereskedőkhöz vagy pedig a nagykereskedők nem juttatják el az árut a kiskereskedőkhöz. (Vértes István (md): A szövetkezetieknél van áru! — Szües Ferenc (pp): 35 mililiió forint értékben kapnak a kereskedők textil anyagot, a szövetkezetek eddig csak 12 millió forint értékben kaptak! Már megint a szövetkezetek!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy m agán társalgást ne folytassanak. Bakó Kálmán (kp): Nem jogtalan az a panasz sem, aoneilyet a kiskereskedők mondanak, hogy dfuplán megtsirhieilik őket az utazási költségekkel, (Vértes István (md): Ugy van!) mert amig egyszer megtörténik a kiutalás és átvehetik az árut, addig háromszor-négyszer kéli felutazniuk Budapestre. (Vértes István (md): UgyA^an!) Természetes dolog, hogy ez költséggel jár, és egyesek iparkodnak ezt behozni ott, ahol lehet. (Mészáros Ödön (dn): Önök kormányoznak!) Kérdem, miért nincs ellenőrzés ezen a vonalon, miért nem koppintanak a körmükre azoknak az atyafiaknak, akik • ezt csinálják? Nem tudom ugyanis elképzelni azt, hogy ne lehessen ellenőrzést gyakorolni, akár az egyiknél, akár a másiknál. (Vértes István (md): így van!) Hiszen van előttünk élő példa. Egy faluban vagy városban tudnak ellenőrizni öt-hatezer parasztot, hogy beszolgáltatta-e búzáját rendesen. (Taps a magyar demokrKütapárt soraiban.) Nem feledkeznek meg arról se«m, hogy a múlt évi zsiradékot ki nem szolgáltatta be. Azt is előkotorásszák, az ellenőrzés tehát ezen a téren jól működik, de ugyanakkor nem tudnak öthat kereskedőt ellenőrizni egy városban vagy köziségben, hogy hova tette az anyagot? (Ugy nan! Ugy v<an!) Legelsősorban természetesen a nagykereskedők felelősek, » mert sokat si"
