Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
11-57 Az országgyűlés 22. illése 1947. évi november hó 19-én, szerdán 1158 deletben a kormány ígéretet tett a gazdasági munkavállalóknak arra, hogy mindazokat a szociális juttatásokaJt. amelyeknek az ipari munkáisok birtokában vannak, a mezőgazdasági munkások is élvezni fogják- Ezzel szemben a mezőgazdasági munkások a járadékok tekintetében még mindig hátrányosabb helyzetben vannak, mint más biztosítottak. Az ez év októberi járadékemelés után a mezőgazdasági és más munkások öregségi járadékai közt nagy eltérések vannak. Az ipari munkások öregségi járadéka 60—85 forint, a báuyanyugbér 65—250 forint, a mezőgazdasági öregségi járadék pedig 30 forint. Az özvegyi és árvasági járadék terén is hasonló az arány. A , baleseti járadéknál ugyancsak nagy a különbség. így tehát a 6180. számú rendelet csak részben valósult meg. Az alacsonyabb mezőgazdasági járadékkal kapcsolatban azt az indokolást halljuk, hogy a parasztok nem szereztek erre jogot a múltban úgy, mint más biztosítottak- Véleményem szerint ez äz indokolás nem fogadható el, mert őket nem lehet büntetni azért, hogy az elmúlt rendszer a mezőgazdasági dolgozókat nem volt hajlandó bevonni a társadalombiztosításba. De különben is az ipar részéről befizetett és az OTI-nál összegyűlt tőke legnagyobb része is elpusztult a háború és az infláció alatt. Aki tehát kevesebbet kap és aki többet kap, az egyformán a jelenleg befizetett forintokból kapja a járadékát, ezekből a pénzekből utalványozza számára az OTI a járadékot. T. Országgyűlés! Az említett sérelem mellett sérelmük még a mezőgazdasági munkások" nak az is, hogy nem kapnak családi pótlékot. A mezőgazdasági éves cselédek, hónaposok, napszámosok éppen úgy bérért . dolgoznak, mint például a kéményseprő vagy borbélysegéd. Ezenkívül a mezőgazdasági munkásoknak is éppen úgy el kellett végezniök a föld termővé tételének munkáját a felszabadulás után, mint ahogyan más biztosítottnak a n gyárak újjáépítését. Eddig nem beszéltünk erről a kérdésről, mert tudtuk, hogy az OTI gazdasági ál" lapota nem a legjobbnak* volt mondható. Ma már azonban ez nem így van. Ezt bizonyítja az, hogy az OTI a Margitsziget felépítéséhez jelentős összeggel járul hozzá. De ezenkívül is rendelkezik még az OTI olyan pénzekkeh amelyeket fel lehet, illetőleg fel kellett volna már használni mind a családos ipari munkások, mind a családos mezőgazdasági munkások helyzetének megjavítására. T. Országgyűlés! Ha a fennálló rendelke : zések akadályozzák, hogy a mezőgazdasági munkások is kaphassanak családi pótlékot. akkor meg kell változtatni a rendelkezéseket. Az OTI fenntartásához a mezőgazdaság is súlyos összegekkel járul hozzá és ezért a mezőgazdasági munkásság jogosan követelheti. hogy ő se legyen mostohagyerek a társadalombiztosítás terén. Az elmondottak alapján kérdem a népjóléti miniszter urat, milyen intézkedéseket hajlandó tenni a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítási járulékainak emelése dolgában és hajlandó-e olyan rendelkezést kiadni, bogy a mezőgazdasági munkavállalók is kapjanak családi pótlékot? (Élénk helyeslés, éljen zés és. tans a parasztpárton és a kommunista' párton. — Taps a néppárt soraiban.) Elnök: r Az országgyűlés az interpellációt kiadja a népjóléti miniszter úrnak. Következik Lukács Sándor képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a pedagógusok közmuuk'aváltsága tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa): » Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kollektiv szerződés hatálya alá tartozó dolgozók, valamint több közületnél a munkaadó fizeti a közmunka váltságot ? Kérem a miniszter urat, hogv a pedagógusok közmunkaváltságdíját hárítsa át az iskolafenntartó hatóságokra«. Elnök: Lukács képviselő urat illeti aszó. Lukács Sándor (kp): T.. Országgyűlés! A múlt héten elmondott interpellációmban bátorkodtam ismertetni a magyar ueyelőtársadalom rendkívül nehéz helyzetét. Vázoltam azt •f< küzdelmét, amelynek során a nevelőtársadalom túlnyomó többsége derekasan helytállt nrnd ta«z infláció súlyos tombo'lásán^k idején, mind a stabilizáció óta eltelt időben. A magyar nevelők nevében biztosítottam az országgyűlést larról, hogy a dolgozóknak a magyar nép felemeléséért, valamint a nép ellenségeivel vívott küzdelmében mindig ott fogja találni a magyar ifjúság demokratikus érzelmű nevelőit is. A nevelői kar álláspontjának ismertetésében közöltem a t Országgyűléssel, hogy kívánságaink és követeléseink megfogalmazásánál mindenekelőtt *z ország általános helyzetét tartjuk szem előtt és — ahogyan a múltban tettük — most sem támasztunk .olyan igényeket demokratikus kormányzatunkk-ll szemben, amelyeknek megvalósítása nehéz helyzetbe _ hozná fiatal demokráciánkat. ^Mészáros Ödön (dn): De annyit kérünk, mint a próbarendőrök, képviselőtársam!) Követeljük azonban, hogy azokat a józan önmérséklettel megfogalmazott kéréseket, amelyeknek roi iesítése nem ütközhetik elháríthatatlan akadályokba, kormányzatunk a legsürgősebben váltsa vailóra, A pedagógustársadalom sídyos sérelmei közül ezúttal a következőkre bátorkodom felhívni a kultuszminiszter úr szíves figyelmét. Ma. lamikor laz ország gazdasági és politikai fejődésének következtében nemcsak arról történt gondoskodás, hogy a k öllek'ív szerződés hatálya alá tartozók közmunkavá'ltsásrát az új keretszerződés értelmében a munkáltató fizesse, hanem az állami és közületi üzemek fizikai és szellemi dolgozóinak közmunkaváltságát szintén áthárították a munkaadóra, mi magyar nevelők, rendkívül sérelmesnek tartjuk, hogy a közmunkaváltságot alacsony fizetésünkből magunknak kell fedeznünk. Nem akarok itt, hosszú Gézeteket ^felolvasni abból a szakszervezetünkhöz érkező sokszáz levélből, amelyekben egyének és pedagógus szervezetek tiltakoznak 'a közmunkaváltság fizetésének kötelezettsége ellen. Feleslegesnek tartom (azoknak a területeknek a felsorolását, amelyeken kartársaink hónaprólhónapra kötelező iskolai munkájukon felül sok, a demokrácia számára rendkívül fontos területen, szinte rendszeresen vállalnak és végeznek közmunkát. Már csak azért is szükiség'telennek tartom ennek bizonyítását, mert