Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-22

1155 Az országgyűlés 22. ülése, 1947. évi november hó 19-én, szerdán 1156 kai és közéleti személyiségek időnkénti tájé­koztatása céljából tárgyilagos beszámolókat küld szét hazája gazdasági, politikai, vagy kulturális viszonyairól, illetőleg eseményeiről Sajnálatos módon azonban az amerikai tövet. ség -sűrű időközökben megjelenő rádióbuJletin­jei sem az egyik, sem a másik követeimé­nyékinek nem felelnek meg. Ezeket < a bulleti­neket az amerikai követség korántsem csak prominens közéleti, vagy politikai személyi­ségeknek küldi meg. hanem magánszemélyek ezreinek isi- Mines tudom áísiuinfc arról, hogy milyen szempontok alapján válogatta össze az amerikai követség azokat a személyeket, akik rendszeresen kapják ezeket a bulletiné, ket. Bizonyos azonban, hogy egy idegen kö­vetség, — ez esetben az amerikai követség — egyszerűen túlteszi magát a diplomácia szo­kásokon és megsérti -, fennálló törvényes jog­rendet, amikor kiadványait ilyen széles körök­ben terjeszti toiyam személyek! közötitiy akik sem politikai, sem közéleti személyiségeknek nem nevezhetők. Ezek a bulletinek nem fe­lelnek meg annak a másik követelménynek sem hogy az illető követség hazája viszonyai­ról és eseményeiről olyan tárgyilagos képeket ad, amelyek a lehetőséghez képest nem sértik az illető ország, ez esetiben Magyarország po­litikai és^ kormányzati rendszerét. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az amerikai kö­vetség rádióbulletinjei nem az objektív tájé­koztatás, hanem a háborús propaganda és az antidemokratikus uszítás szolgálatában álla­nak. Ha fellapozzzuk ezeknek a kiadványok­nak al legutóbbi hónapokban megjelent szá­mait, alijg találunk köztük olyat, amely lap­vélemények formájában ne tartalmazna, al­pári uszítást a Magyatrországgal baráti Szov­jetunió és ugyancsak a Magyarországgal ba­ráti viszonyban lévő többi szomszédos állam ellen. Egyáltalában nem célom, hogy a ma­gyar országgyűlés fórumáról újabb fórumot adjak az amerikai követség által terjesztett háborús uszításoknak és (antidemokratikus propagandának, annál kevésbbé, mivel meg vagyok arról győződve, hogy atz amerikai kö­vesség által kiadott rádióbulletineket jellen­lévő képviselőtársaim jelentős része is ismeri. Le kell azonban szögeznem, hogy nincs a Szovjetuniónak vagy a dunamedencei népi demokráciáknak vagy akár a nyugatenrópai demokratikus mozgalmaknak egyetlenegy olyan gesztusa sem, r mely ne lenne ürügy aiz amerikai követség állandó propagandája szá­mára a demokrácia és a béke ügye ellen. Ezek a bulletinek valami sajátságos és számunkra idegen nyelven Íródnak, olyan nyelven, ame­lyen a re"kciót és a fasíizmust demokráciának, a demokráciát pedig kommunizmusnak vagy rendőrural omwajk nevezik. Ezekután nyilvánvaló, hogy az amerikai követségnek ez a tevékenysége lényegében uszí­tás és lázítás Magyarország törvényes belső rendje és békéje ellen. Nyilvánvaló az is, hogy a demokratikus magyar kormány nem nézheti tovább tétlenül az amerikai kormánynak ezt a tevékenységét, amely valójában beavatkozást jelent Magyarország belső ügyeibe. Az érvény­ben lévő törvények és rendeletek értelmében az amerikai követség által kiadott rádióbulletinnek, mint sajtóterméknek a terjesztéséhez engedély volna szükséges. A sajtótörvény 2. §-ában fog­lalt rendelkezés szerint ugyanis sajtótermék valamely iratnak, ábrázolatnak vagy zenemű­nek műszaki vagy vegyi utón előállított több­szörösítése. TJgyancsak'a sajtótörvény 8. §-ába,n foglalt rendelkezés szerint terjesztésnek tekin­tendő a törvény értelmében az árusítás, az in­gyenes szétosztás, a közszemlére kitétel, a nyil­vános helyen való elhelyezés, úgyszintén a szét­küldés. Viszont a 11.290/1947. sz. rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezés szerint sajtóter­mék — ideértve könyvekéi**, valamint &•% idő­szaki és nem időszaki tanokat — terjesztésiét a belügyminiszter engedélyezi. TTgyanestak a H.290/1947. sz. rendelet 1. §-a szerint siatjtótermé­ket ideértve a könyveket, valamint az időszaki és nem időszaki lapokat is — kinyomtatná a tájékoztatásügyi miniszter engedélyével szabad. Ha tehát az amerikai követség n rádióbnlletint továbbra.is kiadni és terjeszteni szándékozik, akkor a fennálló tör vén vek és rendelkezések szerint, annak kinyomtatásához, illetőleg sok­szorosításához a tájékoztatásügyi miiniszter, terjesztéséhez pedig a belügyminiszter enge­délye szükséges. Ha pedig a rádióbulletint idő­szaki lapnak lehetne tekinteni, iákkor egválta­lában nem jelenhetnék meg, mivel időszaki lap az egy hónapot meg nem haladó időközben megjelenő hirláp vagy folyóirat. Mindezek alapján kérdem a kormányt: van-e tudomása a kormánynak ?z Egyesült Ál­lamok budapesti követsége által kiadott bulleÜL­uek antidemokraltikus és háborús propagandát kifejtő jellegéről, valamiint arról, hogy az em­lített bulletint az említett követség többezresi példányszámban magánszemélyek között is ter­jeszti Magyarországon!*? Mit szándékozik tenni a kormány aziránt, hogy ez a diplomáciai szo­kásokat megcsúfoló s a fennálló magyar tor­vényeket és rendeleteket sér^ő állapot haladék­talanul megszűnjék? (Élénk helyeslés és taps a kommunista- és a parasztmrton.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Nánási László képviselő úr interpellációja a népjóléti miniszterhez a me­zőgazdasági munkások társadalombiztosításá­nak ügyében. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa); »Több mint két éve, hogy a kormány rendeletben tett Ígé­retet, hogy a mezőgazdasági munkavállalók ugyanolyan szociális juttatásokat kapnak, mint az ipar dolgozói. Mit szándékozik tenni a miniszter úr, hogy ez az ígéret valóra is váljon! Hajlandó-e a miniszter úr. olyan intézke­dést tenni, hogy családi pótlékban a mező­gazdasági dolgozók is részesüljenek!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó­Nánási László (pp): T. Országgyűlés! A Horthy-uralom alatt igen sokat beszéltek a szegény nép megsegítéséről, de a sok beszéd­ből többek között nem született meg a nincs­telen parasztok társadalombiztosítása sem. A demokrácia alkotó erejét mutatja az, hogy végre megvalósult a mezőgazdasági munkások társadalombiztosítása is. Még 1945. augusztusában megjelent a 6180. számú kormányrendelet, amely a gaz­dasági munkavállalók társadalombiztosítását szabályozta. A rendeleti végrehajtásával a kor­mány az OTI-t bízta meg. A 6180. számú ran-

Next

/
Thumbnails
Contents