Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-22

1147 Az országgyűlés 22. iílése 1947. évi november hó 19-én, szerdán 1148 rasztság és iparosság százszorosan meghálálja. (Taps a kormánypártokon.) Elnök: _ Az országgyűlés az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következnék Póeza Lajos képviselő úr interpellációja. A képviselő úr interpelláció jó­nak elmondására ihalaszítást térít. Méltóztatnak hozzájárulni! (Igen!) Az országgyűlés a hJa­laszításhoz hozzájárult, Következik Kam jén Istiván képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a telepesek házadókedvezményének tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 'inter­pellációt felöilva'siii. Czéh József jegyző (olvassa): »Van-e ftiudo-mása a míktiszter úrnak arról, hogy ,a itele­"pesek juttatott házaik után túlságosan iniagias házadót fizetnek. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az 1940—41. években épült házaik adómetfir te'sségét a telepeseknél az adóhivatalok soík esetben nem vették figyelembe? Mit hajlandó a miniszter úr tenni a, telepesek házadóked­vezményéiinelk iá 'rendezése érdekében!« Elnök: Az interpelláló kép viselő urat illeti a szó. Karajén István (pp): T. Országgyűlés! Amikor a:z ember járja a falvakat, különöseim azokat a községeket, ahová az ország kül/ön­b|öző részeiből oidatelepítették a földitelen ós nincstelen parasztokat, akkor azt látjuk, hogy ezek az embenek tele vannak keserűséggel és panasszal- Panaszolják ezek az emberek azA, hogy áldatlan az állapotuk az (adófizetés szem­pontjából. Nagyon jól tudjuk, hogy a svábok házépítkezése milyen módon történt«. Először felépítettek egyszoba-konyhát és így folytató­lagosan, ameddig a telkük engedte, azt végig­építettélk. Most ezekre a szegény telepesekre olyaín mennyiségű adót vet ki a kormány, illetve a pénzügyminiszter úr, hogy szinte kép­telenek megfizetni. Vannak telepesek, akiknek évi 800—900 forint adót kell fizetniük ilyen házaiként. Vannak olyanok lis, akik kétszoba­koinyhás lakásért 800 forintot fizetnek, és van­nak házak, ahol négyszobákonyhási és kamrás lakások vannak és ezekért 220—260 forint olt fizetnek. Ez csak azért vaux, ment |ajz 1940-ben éjs 1941-ben épített új Iházaknaiaz egyik építtető kérte az adómentességet, a másik pedig nemi kente. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy min­den ilyen esetben ezt az áldatlan állapotot vizsgálja felül, már csak azért is, mert szinte lehetetlen ezeknek iái gazdáknak a helyzete. Há­rom aszályos esztendő után, amikor sokszor önmagukat fogták be az eke elé és úgy szán­tottak ló és tehén nélkül, meg ásogatták a föl­det, nem bírják ház- és földadójukat fizetni. Nem bírják pedig fizetni azért), mert van olyan telepes, akinek 8—10 csíailádja is vau és éppen ezért szükséges az, hogy a pénzügyminiszter úr tegyen meg mindent átekintetben, hogy ezeknek az embereknek, akiket most telepítet­tünk, azért, hogy új életet kezdjenek ebben az országban és hozzá tudjanak járulni g*azdasági­lag tat demokrácia megerősödéséhez,, _ módot és lehetőséget adjunk, hogy meg tudjanak erő­södni azokban a birtokaikban, melyeket most juttatott nekik a demokrácia. Lehetetlenség, hogy ,ezek az események továbbra is folyjamak, hogy egy szegény, sokcsaládú telepes ember égy házért 700—800 forintot is fizessen, mert szinte lehetetlen önmagát és családját fenntar­tani és azonkívül még ezt a hatalmas adót is fizetni. Azt hiszem, van rá mód és lehetőség, hogy ezt az adórendszert úgy alkalmazza a kor­mány, hogy valahogy a telepesek ne kerüljenek ilyen rendkívüli állapotba, hogy az egyik 220 forintot, a másik pedig 800, sőt 900 forintot is fizessen a házáért. Meg kell találnia a kormány­nak a kivezető u-at, hogy ezeknél la hatalmas épületeknél a telepesek számára egységes adó­rendszert hozzon be, hogy minden telepes pa­rasztember családjával együtt emberhez méltó körülmények között tudjon élni és meg tudja fizetni a kormánynak és a demokráciának járó járandóságot földje és háza után. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy mi­nél sürgősebben vizsgálja ki ezt az áldatlan állapotot, mert ahogy járjuk az országot, min­denütt ezt látjuk és ezek a panaszok vannak a telepes parasztok közt. (Taps a kormánypár­tokon.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Tomasovszky András képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a tanyali tanítók ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Czéh József jegyző (olvassa): »Van-e tüdo­mása a miniszter úrnak arról, hogy több eset­ben a tanyai tanítók az iskolákat maguk tata­rozzák és az Iskola berendezését maguk javít­ják? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a tanyai tanítók megszégyenítő módon sorkoszton kénytelenek étkezni? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a tanyai tanítók kétszeres, sőt három­szoros munkát végeznek minden különdíjazás nélkül?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tomasovszky András (pp): T. Országgyű­lés! (Halljuk! Halljuk! — Taps a parasztpár ton.) Szükségét látom annak, hogy ide, aiz or­szággyűlés elé hozzam a vidéki, de különösen a tanyai néptanítók ügyét. Szükségét látom azért, mert azok az állapotok, amelyek a tanyai tanítók és a tanyai iskolák helyzetének rende­zetlensége körül fennállanak, alapvetően be­folyásolják jövő demokráciánk fejlődését, és alakulását. Itt a parlamentben elhangzottak interpel­lációk mind az egyik, mind a másik oldalról. amelyek a pedagógusok gazdasági és szociális viszonyainak javítását szorgalmazzák. Ez így helyes. Nyilván tudja minnden felelős tényező, minden párt és minden országgyűlési képvi­selő, hogy olyanná válik nemzetünk, olyanná válik demokráciánk, olyanná vállak gazdasá­gunk, kultúránk és politikánk is. amilyenné nevelik az ifjúságot, amilyenné nevelik gyer­mekeinkéit A mulit neveilése a történelem hosszú során nem volt egyéb, mint a háborúra való nevelés. Ez a nevelés az utóbbi időben külön>ö­?en rettenetesein megbosszulta magát és ez vé­gezetül nemzetünk tragédiájává vált. Ezzel a kérdéssel nincs szándékombaiii rész­letesen foglalkozni, de szükségesnek tanítom rá­mutaitni azokra, a kitrívó állapotokra, amelyek ma a tanyai iskolák és tanyai tanítók helyze­tének rendezetlensége körül fennállanak. Leg­inkább aj tanyai iskolákra! és a tanyai tanítók állapotára szorítkozom, ment ezt közvetlenül lis Ismerem'. A kérdés elintézése nem tűr halasz­tást. Ma is joggal elmondhatják magukról a

Next

/
Thumbnails
Contents