Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
1137 Az országgyűlés 22. ülése 1947. évi november hó 19-én, szerdán 1138 tik állampapírokba. így az állam a nagy pénziintézetek aktivitásának legíointasabb tényezőjévé válik. Itt tehát arról van <sz.ó, hogy a finánetőke úgy államosít-tatik, bogy az áliapnot finánctőkésíti. Hogy milyen méreteket ölthet ez, azt az Északameri'kiai Egyesült Államok egynéhány bankján vizsgálhatjuk meg legüé'szerűbbenErrenázve vegyük figyelembe ;az alábbi adjar tokát, 1945 végén példának okáért a Niaítionial City Bank tőkéje és tartalékalapjai 249 millió dollárt tettek ki, ugyaniakkor a fcjank egész, aktivitása 5434 millió dollár volt, iaímiiből az állampapírokból származó -aktivitás 2773 millió dollárt tett ki. Ugyanakkor a betéteik magassága, volumenje 5173 millió dollár volt. Egy másik bank, a . Chase Niaítiiónnal Bank 300 millió dollár tőkével és tárta 1 ékka] 6092 millió aktivát mutat fel. Az aktivá összegéiből 3078 millió dollár állampapírokból folyik. A betétek volumenje ennél a nagyibanknál 5747 millió dollár Tovább is soroihialtinók az adatokat és minden amerikai pénzintézetnél hasonló eredményre juthatnánk. Ebből megállapítható tehát, hogy a.betétekben több, mint a fele állampapírokban fekszik, de ugyanakkor a betétek egy része állami értékpapír is. A National City Bainlk ©setében például az állami értékpapírok a betétek egyötödét teszik ki, az egész aktívának pedig 80 százalékát formálják. Miről van itt szó? Arról, hogy a finánetőke öniklénitesem — hogy ezt ia szót) haszináljniik — államosítja önmagát. De nem úgy. ahogyan mi képzeljük az államosítást. A mi elképzelésünk szerint az államosít ás annyit jelent, hogy a fejlődés mai fokán, ahol a termelés és a gazdálkodás szervezetileg; és mennyiségileg már elérte a társadalom méreteit, jön az állaim és mint a társadiailom legiiivatíottaibb képviselője átveszi a társadalmi méretű tevékenységet egyes tőkieérdekelttsógektől. A finánetőke úgy államosít, hogy a saját érdékeire fogja és ha&ználja fel ax államot. Gazdiaisági és pénzügyi tevékenysége kiterjed már egész népek életére, következésképpen úgy növeszti magához az államiot, hogy az állam az érdekeit szolgaijai. ' A finánetőke nálunk is ezt tette. Az érdekek vonalán tökéletesen érthet», amikor a maigunkfajta államosítás e'len arról az oldalról hallunk kifogást, ahol a finánetőke úgy államosodott, hogy meghódította asz egész állEim'ot, tehát finánctőkésítette az államot. Mit jelent ez a tiltakozás? Jelenti elsősorban a tőke igényét arra, hogy műveleteiben és felvonulásaiban az állam iámogatásárlai tart igényt, szélér sebben pedig ez annyit jelent, hogy az egélsz társadalom^ a fi nánet okiét támog-aissa felvonulási igényeiben. Politikában!'annyit jelent ez a törekvés, hogy a finánetőke aiz egész társada r lom. támogatását kívánja, ha tehát érdekei valahol veszélyeztetve vannak, mozeiuljommeg az egész társadalom minden erővel és mindem eszközzel a finántöke érdekeiért. IJgyainakkior az ilyen imperialistái oldalról jövői támadás a magumkfajta állam oeítéssal szemben, annyit jelent, hogy mi hagyjuk szabadtam gazdasági életünkéi az államosított finánetőke hódító műveletei számára; Mi ffiyiltan kimondjuk, hogy ellenségei Vagyunk ennek az állaimra támaszkodó magántőkének és ellenségei vagyunk a tőkés érdekek körébe vont álltaimnak is. Evvel a tőkével szemben semilyen formában sem vagyunk haj,landók respeiktálnii szlabiadságj'ogiokat, akár a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. pénzügyi, akár a gazdasági tevékenység területén, mert ez a gyarmatosításnál egyebet nem jelent. A finánetőke államosiodásat azéírt sem kívánjuk, mert a finánetőke magyon könnyeai csinálja a háborút. Egy francia közgazda találóan fejezte ki, hogv a finánctökfe gazdasági terjeszkedés egyetlen motorja az, hogy reménykedése ott van, ahol méig- hely van és' imperialista nemzetek férőhelynek tekintik ' a maguk számára; a gyöngébbek életét, gazdarságát, területét. A finánetőke tehát fcö'ninyen megindítja a háború gőzhengenét azokra a tenü etek re, amelyekkel osak így boldogulhatMi azonban két okból nem akarhatjuk a háborút. Egyrészt azért, mert belepusztulnia! a magvar demokrácia, eddigi építése, másrészt pedig' azért, mert legnagyobb résztí parasztnemzet , ! vagyunk s edidig bennünket a háborúk a magunk vérében tanítottak arrlai, hogy ai háborúra elsősorban a parasztok fizetnek rá. Nem, akarjuk a háborút s mert nem akarjuk, éppen most szüntetjük meg egyik előfeltételét, aizt, hogy gazdasági életünkben továbbra is a finánetőke uralkodjék. Elérkezett az ideje annak, hogy a magyar demokrácia a hainkitőkét is megzabolázza, hatalmi pozícióiból kivesse és az ál'liaimot kihasználó nagybankok helyébe a tőkét a dolgozók érdekéiben felhasználó államhatalmat ültesse. T. Országgyűlés! Az ember a nevetségesr ség és bosszankodás, vagy lí a mell tó hjairag érzéseit érzi hullámzani kebelében, almikor rájöin arra, hogy nálunk is vannak imperialisták ; itt az országgyűlésben isi vannak] belőlük, ülnek és megnyilatkozaiak. Nem mondják uigyatn azt, — vagy még neim money ék — hogy rajtunk is egy- újabb kiadlús háború segíthet — »rajtunk« alatt, rendszerint önmagukat értve, de sokszor jogtalanul azonosítják önmag-ukkal a nemzetet, (Úgy van! Ügy van! a kommunistapárton.) — ellenbein jelenleg azt mondják, hogy »nem lesz betét, hla; államosítják <a bankokat«, miként ezt Nagy László a tegnapi vitában hangos felkiáltással kijelienitettej 1 Mit jelent ez a felkiáltás? Jelenti azt, hogy ne nyúljunk hozzá bankjaink mai állapotához, mert megakad a tőkeképződés, szubjektíve per dig annyit jelent ez„ hogy ne nyúljunk bankjainkhoz, a. bankokba ne menjen he a magyar köztársaság állama, a magyar demokrácia, inert a betéteseknek több bizlalmuk van a Weissekhez, Dreherekhez, Ullmanmokhoz, Cho•rinokhoz, Kotsehildokhoz, mint a miaigyar köztársasághoz. (Vértes István (md): Nagy Lasztiénak eszeágában sem volt ezt moindanü^ — Közbeszólás a kommunistapárton: Akkor miért mondotta?) Igen t. képviselőtársaimnak ez, iaí kijelentése lainnyit is jelent, hogy vaMja és vállalja a gyarmatosításunk történetének terheit. (Vértesi István; (md) : Nem mondja és nem vállalja! — Közbeszólás a parasztpárt on: Ezt mondetta!) Vallja annak a másfélmillió 1 magyar parasztnak árverésekkel és éhséggel Amerikába való züllesztését. amibe nekünk demokratikus erőnk vonalán ez , a gyarmatosítás került. (Élénk taps a kommunista-, szociátdemokratcir és a parasztpárt soraiban. — Vértes István (md) közbeszól.) Mit feleljünk erre? A legenyhébb felelet az volna, hogy aki ilyeo kitüntető bizalommal viseltetik ai magyar finánetőke bankjai és bankárjai iránt, az menjen utánuk! (Helyeslés és taps a kommunista-, kt szociáldemokrata- és a parasztpárt soraiban.) 72
