Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-17

873 Az országgyűlés 17. üUse 1947. Az ipari tulajdon védelme nem állhatott meg egy ország határainál, mert hiszen a találmányok meni respektálják az országhatárokat, hanem nemzetközi érvényesülésre törekszenek, természetes dolog tehát az, hogy a védelemnek is nemzetközinek kellett lennie. Ennek következtében 1883-ban, az ipari fejlődésnek már aránylag korai korszakában párisi unió jött létre, amely egy nemzetközi multilaterális szerződésen keresztül biztosította az^ ipari (tulajdon, védelmét; az ehhez az egyezményhez csatlakozott összes államokban, mondhatjuk nyugodtan, az összes kultiurállamokban, kivéve olyan országokat, amelyeknek struktúrája nem engedte meg az ehhez a megállapodáshoz, ehhez a nemzetközi, megegyezéshez való csatlakozást. Az 1883-as párisi unió által garantált védelem azomibatn a háború következltiében megszakadt- Az első világháború kitörése lallkalinával megszűnt a védelem egyes országokban és csak a háború befejezése uitlán létrejött békeszerződések során állt isméit helyre. Ezek a békeszerződések intézkedtek a multilaterális, valamint a bilaterális szerződések helyreállítás ártól, nevezetesen intézkedtek abban az irányban, hogy azok a szerződések, amelyeiket*, iktat állaim fcötö# egymással, milyen sorsot fognak követni a békeszerződós életbelépte után, de intézkedtek abban az irányban is, hogy a több ország között létrejött megállapodások sorsa milyen legyen. A második világháború ugyancsak megszakította ezeknek a szerződéseknek érvényesítését, úgyhogy a második vlágháború utián újból felmerült a kérdés, hogy a nemzetközi szerződésekkel mi történjék. Nem akarom követni itt, igen t. Országgyűlés, azt! az elméleti vitát, hogy vájjon a háború ezeket a nemzetközi szerződéseiket megszünteti-e vagy csak felfüggeszti. Tény, hogy az ipari tulaj ódon jogok védelmét célzó nemzetközi szerződéseket az egyes országok lehetőleg* a háború allait is respektálták. Ellenben természetesen történtek olyan intézkedéseik éppen, a háború isikeres vitele érdekében, amelyek ezt a respektálást nem tették lehetővé. A háború befejeztetvén, létrejött a békeszerződés; ez azonban nem intézkedik most kifejezetten a multilaterális szerződések további sorsáról. Éppen ezért eggyel több indok van arra, hogy nemzetközi megálliapodás jöjjön létre ezeknek a szerződéseknek a további intézése tekintetében. r Igen t. Országgyűlés ! Nteluehatel-ben — még a békeszerződés megkötése előtít — össze" ülteik a különböző országok küldöttei. Ezeknek a küldötteknek sorában Magyarország küldöttei • is ott voltak, akiket ezekre a tárgyalásokra még azelőtt meghívtak, mielőtt a magyar küldöttek a békeszerződést aláírták volna, ami ismét igazolja, hogy nem tefâoltet.. ték megszűntnek a háború következtében a szerződés érvényét. Ennek következtében Neuchatelben a párisi unióban egyesült

1 országok túlnyomó része összeült éls megállapodott azokban a rendelkezésekben, amelyekét a háború általi bekövetkezett megszakítás szükségessé tett. Ezek a rendelkezések lényegükben arra vonatkozmák, hogy azokat a batáridőket, amely eket az ipari .tulajdon biztosítása szempoinitévi november hó 11-én, kedden, 874 jából a különíbtöző törvényeik kitűznek — részint az ipari tulajdom érvényessége, részint pedig annak folytiatióíLagos femintartlása, másrészit bizonyos illetékek fizetése ehhez a fizetéshez fűződő jogkövetkazanényiek tekintetében —, a hábolrú áljtlal történt (megszakítástól függetienütt újna szabályozzák. Ez a törvényjavaslat, amely moslt itt az országgyűlés elő It fekszik, lényegében, tehát a megszakítás folytán szükségessé vált új hafláriidőmegállapítás becikkelyezését tartalmazza. Ez a nieuchatel'i egyezség a párisi _ unióban egyesült áillamoknak az ipari tulajdon védelmére vopiatkozó megegyezését a háború áWtal törtetőit megszakításoktól függetleníteni kívánja, illetőleg az új érvényesítést írja elő. Ehhez a magyar küldöttek hozzájárultak, amint hozzájárulták az ehhez az egyezményhez csatlakozott országok vaílamennyiemiTernuészetesen, .amint mi is folytatólag adjuk a magunk ratifikációját, az egyes országok is folytatólag küldik a maguk aláírásait. A (törvényjavaslat nálunk valló tárgyalása idején érkezett be például újabb két ország aláírása» Nyilvánváló, hogy ehhez az új egyességhez a párisi unió összes országai csailakozni fognak. Kérjük tehát a t. Országgyűlés elhatározását, hogy a magyar küldöttek által is aláírt neuchateli egyezményt a magyar törvénytárba mint magyar törvényit becikkelyezni méltóztassékKérem a t. Országgyűlést!, szíveskedjék az előterjesztett javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadna. A részletes tárgyalás során mindössze egy tör vény szerkesztési módosítást, fogok majd ajánlanáElnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) BDa szólni senki sem kíván, a vitát bezáirojm és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatbozajtaiL Kérdem a t- OrsziágyűHéslt, méltóztatnak-e a második világháború által érintetit ipari ttulagdDinjogok • fenntartása, illetőleg visszaállítása tárgyában Neuehatelben az 1947- évi február hó 8. napján aláírt nemzetközi megállapodás, valamint az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv és Póltzárójegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatét a bizottság szövegezésébetn áiDtialánosságban a részletes tárgyaMs alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvény javaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Farkas György jegyző: (felolvassa a ör vényjavaslat címét és 1—5. §-Qit, amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogadFelolvassa « <>. §'$>) . Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Hajdú Gyula (kp) előadó: Ennél a szakasznál kérném annak a módosításnak elfogadását, hogy a szakasz (1) bekezdéséből utolsó bekezdés legyen. A itörvényszerkes'ztés megszokott remdje ugyanis az. hogy »a kihirdetés napján lép életbe« szláviakat tartalmazó' hatálybalépésre vonatkozó rendelkezés a tör vény legutolsó intézkedése szokott lenni. Éppen ezért kérem az országgyűlést, hogy e itörvényjszerkesztéfeti szempontok figyelembevé-