Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

851 Az országgyűlés 16. ülése 1947. évi november hó 5-én, szerdán, 852 szükségletét kielégítő mértékben biztosítani fogom. A célzott f eredmény eléréséiben azonban nemcsak az én erélye® intézkedéseim követ­keztében foganatba teendő közigazgatási el­járás fog megfelelő eredményt hozni, hanem a gazdatársadalom legmesszebbmenő támoga­tására is szükségem van, és ezt a tá»:n>o>gatást a magam részéről kérem is. Ami a hadigondozottak kérdését illeti, saj­nos nem az én hatáskörömbe tartozik. Leg­jobb volna, ha ebben a kérdésben a népjóléti miniszter úrhoz fordulnia képviselőitársaim» mert hiszen én a fejadagról minden esetben gondoskodni kívánok, de azt nekem nem áll módomban hitelbe kiadatni. Mindenesetre a népjóléti! miniszter úr bizonyos mértékű segít­ségére volna szükség ahhoz, hogy a hadigon­dozottakat ezen a nehézségeken átsegítsük. Kérem a képviselő urat és az igen t. Or" szaggyűlést, méltóztassanak válaszomat tudío»­rmáisul venni. (Taps a kor many pá/rt okon.) Elnök: Kíván az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával élni? (Csillik József (!kp): Nem!) Méltóztatnak a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott vála­szát tudomásul vencai? (Igen!) Az orszálggyű­léis a választ tudomásul vette^ Következnék ifj. Orosz Sándor képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz, amelynek elmondására azonban a kép­viselő úr halasztást kért.. Méltóztatnak a ha­lasztáshoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház a ha­lasztást megadta.. "Következnék Szomolyai Ágostonné kép­viselőtársunk interoellációja az i parus­vi mi" niszter úrhoz- amelynek elmondására halasz­tást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzá­járulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következnék Kálmán Ferenc képviselő úr interpellációja a közlekedésügyi miniszter ár­hoz, m Q lvn^v elmondására azonban halászta«* kért. Méltóztatnak a halasztásihoz hozzájá­rulni 1 (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzá" járnH. Következnék Kálmán Ferenc képviselő' úr interpellációi a a földmív a lésü» r yi miniszter úr­hoz, melynek elmondására halászná.«! kért. Méltóztatnak 1 a halasztásihoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. Követke'zik Hegvesí János kép viselő úr interpellációja a közellátásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző kép viselőd ársnőt. szi vét­ked jék az interpelláció szövegéit felolvasni. Hajdú Ernőné jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a közellátásügyi minisztérium veze­tésével megbízott föildmívelésíüjgyi miniszter úrhoz, a zsírbeszolgáltatási rendeüet módo­sítása tárgyában. , Van-e tudomása a miniszter urnáik arról. Hogy a 102.926/1947 K. M. számú zsir­heszolgáltatásról szóló rendeletnek már un­ságbau közölt hírére is végtelen elkeseredés és felháborodás keletkezett a parasztság között? '.,,', Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy ezt a rendeletet indokolatlannak és igaz­ságtalannak tartja a parasztság már csak azért is, mert -a> levágott sertés súlyára való tekintet nélkül beszolgáltatásra kötelezi még a legszegényebb, dolgozó és sok mindent nél­külöző parasztot is? Van-e tudomása a, miniszter úrna>k arróJ, hogy hízott sertésekből a szabadpiacon már most is nagy kínálat van, amiből biztosítani lehetne a közellátást anélkül, hogy a szegé­nyebb parasztság nagy fáradtsággal és sok aggodalommal felnevelt egy sertését megdézs­málva, annak úgyszólván a szájából vegyék el a szükségeset is? Hajlandó-e a miniszter úr a rendeletet leg­alább úgy enyhíteni, hogy az egy sertés vá gására ne vonatkozzék s a második vágásnál is csak abban az esetben legyen kötelező a beszolgáltatás, ha a család létszáma hatnál kevesebb és a levágott sertés száz kilón fe­lüli súlyú? Ha pedig ez nem lehetséges, hajlandó-e a miniszter úr a textil- és bőrárukat előállító gyárakat, valamint a fenti árucikkeket for­galombahozó nagykereskedőket szintén beszol­gáltatásra kötelezni és az így beszolgáltatott árukból a beszolgáltatást teljesítő parasztsá­got kártalanítani?« Elnök: Hegyesi János képviselő urat illeti a szó. Hegyesi János (pp): T. Országgyűlés! Ta­lán feltűnő lesz egyik-másik képviselőtársam számára, hogy éppen akkor interpellálom meg a kormány egyik rendeletét, amikor a rendele­tek kibocsátására vonatkozó felhatalmazási törvényjavaslatot tárgyaljuk és szavazzuk meg a kormány számára. T. Országgyűlés! Ez nem akar ellenzéki hang lenni^ és nem a rendelet ellen irányul. Csak javító szándékkal mondom el észrevéte­leimet egy rendelettel szemben, amelynek meg­hozatalánál, tervezésénél azt a parasztságot, amelyet ez közelről érint, nem hallgatták meg. s nem kérdezték meg. Csakis így születhetett meg ez a rendelet olyan sérelmes formában, mint ahogyan megszületett. A zsírbeszolgáflitatási rendelet ellen egyszer már interpelláltam ia múlt év decemberében. Akkori interpellációmban elmondottam, hogy a rendelet veszedelmesen hasonlít a Jurcsek­féle zsírbeszolgáltatási rendelethez és igazság­talan kitételek vannak benne. Nagyon sajná­lom, hogy ez az újabb rendelet is veszedelme­sen hasonlít az előző rendelethez és ugyancsak nem vette figyelembe a legszegényebb dolgozó parasztság érdekeit. Mi, a nemzeti parasztpárt tagjai, bár a parasztság érdekének védelme­iben vagyunk itt, a parasztság küldött bennün­ket ide, nem vagyunk elfogultak és nagyon jól tudjuk gzt, hogy a kivételes idők kivételes rendelkezéseiket, kivételes intézkedéseket tesz­nek szükségessé. Amikor például kevés volt az állat, kevés volt a sertés az országban a há­ború következtében, nagyon jól tudtuk azt* hogy szükség volt ilyen rendeletre. Azóta lazon­ban a sertésállományunk már annyira szapo; rodott. s oly mértékben pótolta a háborús vesz­teségeket, hogy például ez év tavaszán sovánv sertésekből^ nagy kinálat volt a szabad pilacon. Előre felhívtam a kormány figyelmét már de­cemberben elmondott interoellációmban is arra, hogy igyekezzék ia közellátási kormányzat a szabadpiacom beszerezni a sertéseket, s kö­telezz« a hizlaldákat arra, hogy szerezzék be a szabadpiacon felvásárlandó sertésekből a zsírellátá~h<~>z szükséges állományt. De ezenkívül most az ősz beálltával látjuk azt, hogy ugyancsak nagy kinálat van már most is a szabadpiacon hízott sertésekben. Faluhelyen a hentesek hétről-hétre, napról-

Next

/
Thumbnails
Contents