Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

849 Az országgyűlés 16. ülése 1947. kölcsönöknek a kiadását. Tél előtt állunk, a tetőkön befolyik az eső, a csatornák rosszak. A kölcsönre laegma a fedezet és csupám az adminisztráción; múlik az, hogy ezeknek a rossz tetőzeteknek a kijavítása nem fejezhető be. Sorra büntetik a háztulajdonosokat, még, azokat is, akik hajlandók volnának házukat megjavíttatni, ha a kölcsönt megkapnák. Kérdem tehát a miiiiszteir urat: mit haj­landó a, legsürgősebben tenni annak érdeké­ben, hogy ezek a kölcsönök is azonnal folyósít­t ássanak? Elnök: Az országgyűlés azt interpellációt kiadja az építés- és közmunkaügyi minisiztter urnák. Következik Csali ik József képviselő úr interpellációja a fölmívelésügyi ananászterhez a falusi elMiaiílauok tárgyában. Kérem jegyző képviselőtársnőmet, szíves­kedjék az interpelláció szövegét feiloilvasini­Hajdú Ernöné jegyző (olvassa): »Viato-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a nagy aszály miatt nagy tömeg új gazdának, kisbirtokosnak és mezőgazdasági munkásnak nincsen biztosítva az ellátása, ugyanakkor, amiikor a fadivakíból fekete áron igen jelentős mennyiségű gabona kerül a feketepiacra! Milyen erélyes intézkedéseket kíván, a mi­niszter úr haladéktalanul tenni, iho|gy ez a tarthatatlan hellyzet mielőbb megszűnjék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csillük József (kp): Igen t. Országgyűlés! Az elláiaití'anolk kérdése memcsak a városi és az ipari gócpontok kérdése. A kéitimillió városi és ipari ellátatlan mellett két-három millió falusi ellátatlan is van, akik a tél folyamán) Szörnyű helyzetben lesznek- Tudjuk jól, hogy vannak helyek, nem is távol a községeimtől!, — ott van például Albádszalók és Tiszaderzs — ahová lia átmegy 2—3, vagy bármennyi szekér, 2—300, sőt 400 forintért fel vásárolhatják a búzát Teihát található búza. Igtm szomorú ez a helyzet, és ha 3—400 forintért lehet venni búzát, fel kell tennünk azt a kérdést, mibőili tudják az illetők a búzát eladni- Hogy ez a búza piacra kerülhet, annak oka, hogy a cséplőgépeknél nem vollt kellő e'itefniőrziés, amit az is bizonyít, hogy nemcsak ebben a, két köz­ségben, hanem szerte az egész omszághaii, ahol csak valami köztpes termés is vollt, bizony .még mindig lehet húzat vásárolni fekete áron. Felháborodást szül ez a falúban, ahol az aszály miatt a törpebirtokosok nem tudták megtermelni vaigy a földmunkások nem tud­ták megkér esni fejadagjukat és így szörnyű helyzfeitbe kerülnek. Milyen intézkedést kíván tenni a ankiisz­ter úr, hogy ennek a rétegnek, amely teljesen önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, bizto­sítva legyen az eMátása, és ha már nélkülözni kell. legalább a kirivó ellentétek megszűnje­nek! • ' A nincstelen mezőgazdasági munkás és törpebirtokos hajlandó vállalni a nehézségeket, de nemi nézheti, hogy ott, ahol a termés. tűr­hető volt, munkajának eredménye a feketé­zőkhöz jusson- A parasztság egész éítetén ike­resztül a fotrró nap lie vében küzd, dolg'ozik azért, hogy minél- többet leemeljena* és most is küzd» hogy minél hamarabb helyreálljon ebben az országban a mezőgazdaság. Szomorúan kell látnunk, hogy a paraszt­ság, a kétkezi munkás, a törpebirtokos, az xíj­gazda-réteg milyen nehéz helyzetben van. De ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ 1, évi november hő 5-én, szerdán. 850 ! még nehezebb kérdéssel állunk szemben akkor, mikor az ellátatlanok ügye kerül napirendre. Szerte az országban nagyon sok helyen bekö­vetkezett az, hogy amikor bejött a tavaszi ne­. héz munka — volt ilyen hely nem is egy köz­ségünkben — két-három napi kenyere sem volt annak a parasztnak, aki valóban a rögöt töri egész életén keresztül. De még ennél is súlyosabb helyzetben vannak a keresetnélküli hadigondozottak, akiknek száma 670.000, vagy a fogságból az aratás után hazatértek családjai, mert ezek még a részükre kiutalandó mennyiséget sem tudják megvásárolni.^ Számtalan olyan asz­szony van, akinek férje elesett, vagy még hadifogságban van, vagy ha haza. is jött, a családi viszonyai olyanok, hogy nem tud mun­kát vállalni, van két három gyermekük, az asszonyt leköti a családi kör, nem tud mező­gazdasági munkát végezni és így nincsen biz­tosítva; a kenyérellátásuk. Hajlandóé a miniszter úr a kormányprog­rammnak megfelelő kemény intézkedést tenni, hogy a szenvedések kínja necsak a dolgozó, és necsak a keresetnélküli szegény népréteget sujtsa ; hanem végre szűnjenek meg a kirívó ellentétek és az előteremtendő készletek a le­hető legigazságosabb módon kerüljenek elosz­tásra! Ezt várják a falusi ellátatlanok, a fa­lusi nincstelenek százezrei. (Taps a kommu­nistapárton és a parasztpárton*) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólni. ! I Szabó Árpád földmivelésügyi miniszter: T. Országgyűlés! Természetes, hogy nekem is tudomásom van arról, hogy az aszály követ­keztében a mezőgazdasági népesség tekinté­lyes része kenyérgabona szükségletét sem megtermelni, sem munkabér címén megke­resni kellő mértékben nem volt képes, hiszen jómagam is falun élek, 49 év óta élek a pa­rasztokkal sorsközösségben, sorsuk iránt te­hát természetesen én is érdeklődöm. Arról is értesültem, — hiszen közvetlen tudomásom nem lehet róla, — hogy ugyan­csak a mezőgazdasági népességnek az a része, amelyre a képviselő úr célzott, akik mondjuk kedvezőbb terméseredmények következtében bizonyos t feleslegekre tettek szert, feleslegük egy részét feketén hozzák forgalomba. Mindkét sajnálatos körülmény megszün­tetésére voltunk kénytelenek a 12.100/1947. számú kormányrendeletet kiadni, amely a ke­•nyérgabonaf" és ilisztlfeleslegek zár alá vétele és beszolgáltatása iránt Intézkedik, Ennek a rendeletnek végrehajtása folyamatban jam A rendelet azt célozza, hogy sem, a termelőnél, sem nnáls r kenyérgabona-készlettel vagy annak őrleményével rendelkezőknél november hó ! elseje után több készlet ne lehessen, mint a megengedett háztartási szükséglét, valamint ia vetőmag és a mezőgazdaság továbbviteléhez feltétlenül szükséges mezőgazdasági munka­bérjárandóság. November hó folyamán mind a termelőket, mind pedig a termelőktől bár­mily címen kenyérgabonajuttatásban része­.,, sült egyéb készlettulajdonosokat gondosan el -fogom szánno Itatni, és szükség esetén hely­színi vizsgálatokkal fogom ellenőriztetni, hogy az említett kormányrendelet rendelkezéseinek eléget tették-e. Kerneleim, hogy ezen az; úton a saját hibáján kívül ellátásáról gondosFîodni nem tudó őstermelő népesség kényérgabona­" ' 54

Next

/
Thumbnails
Contents