Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

817 Az országgyűlés 16. ülése 1947. évi november hó 5-én, szerdán. 818 után az összes jogfosztó rendeletek mindig egy-egy dteib területet vontak el az építő .kisiparosságtól. Felszabadulásunk után a Kisiparosok Or szagos Szabadszervezete harcos küzdelmet folytatotit a rendelet megváltoztatásáért. Sikerüli is kiharcolnia^ az 51.934/1945. ïp. M. számú rendeletet, amely átmenetileg öt.évna nagyobb darab kenyeret biztosított volna az építő kisiparosságnak. De mi történt? Az történi hogy a nagy tőkeérdekeltségek meghamisították az iparügyi miniszter úr által kiadott rendeletet és 1946-ban kihoztak egy' módosított rendeletet, amely a magyar építő kisiparosságot tulajdonképpen az 1913-as állapotba nyomta vissza, A nagy tőkeérdekeltségnek ez a munkája tovább folytatódott olyannyira, hogy ma már a kisiparosságot egymással próbálták szembeállítani úgy, amint azt a múltban tették a munkással és *az iparossal- Nevezetesen az ácsipar rosok munkakörét bővítették a kőművesmesterek hátrányára, ami annyit jeleni, hogy ma már egy kőművesmester a munkája elvégzéséhez szükséges állványt nem állithatja fel, tehát még azokat a munkákat! sem végezheti el amelyeket 1913-ban elvégezhetett. A reakció és az építőmesterek összefogtak azért; hogy a rendeletek összevisszaságával elégedeti ensége't szítsanak az építő kisiparosság közöitt és ezáltal tőle, mint olcsó és szakszerű versenytárstól megszab adui j anak. T. Országgyűlés! Felszabadult országunk fővárosa, vidéki városaink, nagyközségeink és falvaink nagy része romokban hever. Tőkeszegénységünk idáig nem tette lehetővé az ezer és ezer romház és a több mint százezer romlakás helyreállítását. A lakásínség* oly nagy, mint még sohasem volt ebben az országban. A nagy építőmesterek kartelje — az ország területén mintegy kétszáz nagyvállalkozó — a mi nyomorúságunkat akarja iihasanálni és egyeduralmat akar biztosítani magának a romházak és romlakások helyreállításánál és összeköttetéseinél fogva azért

1 igyekszik az épríŐ kisiparosságtól munkaterületét megvonni, hogy ilymódon k artels zerű, túlmagas egységáriaiival néhányszáz nagytőkés építőmesjter önmaga számára biztosítsa az építkezési munkákat, megszabadulva az aránylag 25—30%-kai olcsóbban . dolgozó és a legnagyobb gyakorlattal és szaktudással rendelkező építő kisiparosságtól. T. Országgyűlés! A fentiekben részletezett rendeleteket, továbbá a hároméves tervben általunk már ismert építkezési és ezzel összefüggő munkálatokat csak abban az esettben tudjuk megvalósítani és az építőipari költségekelt csak akkor tudjuk olcsóbbá tenni, ha a legmesszebbmenő módon lehetőséget adunk a több mint? 50.000 főnyi önálló építő kisiparosságnak arra* hogy mint önálló építői páros verseny társa lehessen az építőipari nagytőkének, és demokratikus, szociális, valamint gyakorlati szaktudását la.tbavetve. mint önálló szerződő fél gyakorlati szaktudásának megfelelő jogokkal és munkatér ülettel szolgálhassa az ország újjáépítését, valamint a hároméves tervben részletezett építési; munkák megvalósítását. Lehetetlen állapot volna, hogy az építőipar mai rendezetlensége következtében az egész ország monopoliszerűen ki legyen szolgálhatva annak a legfeljebb kétszáz építőmesternek, akik ezddőszerint éppen az új építőipari törvény hiányát» illetve az építőipar rendezetlenségé ^ kihasználva, kartelszerű áraikkal, egymással összebeszélve, az építési árakat túlmagasra felemelve*, kiszorítják a munkából a versenyképes építő kisipaa-osságoít, társulnak a jobboldali reakcióval és leheltetlenné teszik a kormány hároméves tervét azáltal is, hogy a kis építőiiparosság miattuk nem tud bekapcsolódni a romiiakások és romházak újjáépítésébe. T. Országgyűlés! Az ország területén élő nagy vállalkozók nagyrésze, akik a múltban repülőtereket, gyárakat fépítélitek, teljes mérteikben kiszolgálták a német fasisztákat, és a fasizmus előhírnökei voltak, ma is olyan magas egységárakkal dolgoznak, amelyek a kisiparosság egységárait 30%-kal is túlhaladják. Tekintettel arra, hogy az építőiparra vonatkozó rendeleteket a reaikeiós kormányzati hozta, illetve adta ki, a demokratikus építőiparosság érdekéiben kérjük ezeknek az összes rendeletekneik hatályon; kívül való helyezését, és a legsürgősebben egy olyan' új építőipari törvény megalkotását, amely biztosítja a magyar építő kisiparosság számára az év tizedekkel azelőtt szerzetit jogokát éisi munkaterületet. Ezért szükséges, hogy az építőipari kisiparosság jogait kiszélesítsük. Ugyanilyen módon szükséges, hogy az építőmesterek monopolhelyzetét, amely az állam, kiadásait az építési munkáknál erősen megnöveli, más téren its megszüntessük, mégpedig azáltal, hogy az építési yáüalfcoizók számára iparengedélyek kiadását az iparügyi miniszter úr szüntesse meg. Lehetetlen állapot, hogy az építőmesterek az egyik oldalon

1 a kisiparosságot a kis? munkákból, a másik oldalon pedig az állami vállalatokat a nagy muaikákfoól kirekesszék és ezizel maguknak a kisiparosság és az ország kárára jogosulatlan többlethasznot biztosítsanak. A fenti helytelen állapotok megszüntetésére új • énítőipari törvény szükséges. Tekintettel árpa, hogy a tömény előkészítése huzamosabb "időt vesz igénybe, viszont a jelenlegi helyzet továhb fenn nem tartható, szükséges egyelőre sürgősen a fentiek szellemében kiadandó rendelet, amelyet azután a többi, e téren érvényben lévő rendelettel együtt a kiadandó törvény helyezne hatályon kívül. T. Országgyűlés! Az újjáépítés és a hároméves terv megvalósítás^ érdekében, nemkülönben hogy a jogaiból kirekesztett és munkaterületétől megfosztott építő kisiparosságot megvédjük a nagytőke uzsorája ellen, a fentiekíbeu előadottak alapján kérem, hogy az interpellációmban foglaltakat a miniszter úr tegye magáévá és a legsürgősebben készítse elő az új építésügyi törvénytervezetet, hogy azt az országgyűlés soronkívül letárgyalhassa és az ország újjáépítése érdekében az építő kisiparosság tényleg és a valóságban is bekapcsolódhasséik az ország termelő és újjáépítési munkálataiba. * Sajnálom, hogy a miniszter úr nincs itt, mert szerettem, volna., felhívni figyelmét arra, smi tudjak, hogy Mistéth minisztériumát vette át, tudjuk, hogy nehéz a helyzet, de ezt a minisztériumot át kell szervezni. Eb-ben a mi" nísztériumban ma még ottfelejtett főtisztviselők vanaiak és azt a. kis magánkezdeményezést, amely ebben az országban az építőipari vonalon még ma is megvan, akadályozzák azáltal, hogy az utóbibi idő'ben 300.000 forintra felemelt helyreállítási kölcsönöket visszatartják, nem adják ki. elszabotálják ezeknek a