Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-16
793 Az országgyűlés 10. illése 1947. évi november hó 5-én, szerdán. 794 nem 400 és 500 forintos búzaárakat vetünk egybe az ipari árakkal. Ezen a helyzeten Magyarországon, a magyar mezőgazdaság szempontjából csak az egészséges szövetkezeti gondolat elterjedése, az egészséges szövetkezeti élet.segít. Példának felhozom a földmívesszövetkezeteket, amelyek — mint mondottiaim — egyedül segíthetnek abban, hogy az új földhözjutta'tiottak nagy tömege valóban a boldogulás útjára lépjen. De azért is fontos a földmívesszövetkezetek kérdése, mert hiszen egy hatalmas vagyon feletti rendelkezésrlcl kell gondoskodni. Gondoljunk csak a régi nagybirtokok gépállományának, vállalatainak, vagy ipari, üzemeinek hosszú sorára s akkor mindjárt látjuk ezeket a problémákat. Magyarországon ma 2760 termelőszövetkezet van. Ehhez járul az is, hogy több mint ezer hitelszövetkezet van, sőt ideszámíthatjuk a volt Hangya fogyasztási szövetkezet hálózatát is; most azonban, mint mondottam, a. íöldmívesiszö vetkezetek nagy történelmi jelentőségére akarok rámutatni. Nagy bajok vannak még a. földmívesszövetkezetek vagyoni juttatásánál. Ügyvéd urak és egyéb jói megfizetett ügynökök szinte tervszerűen akadályozzák, hogv végre már a földmívesszövetkezetek birtokába kerüljön a volt nagybirtokoknak egyrészt gépállománya, másrészt ipari üzemei és más fel oszthatatlan vagyonrészek, de nem tapasztalunk a földin ívesszövetkeze'íek felé jobb elbánást a cégbíróságoknál sem, ott is állandóan akadályozzák a; szövetkezetek bejegyzését- Ugyanígy áU a helyzet például az iparengedélyek kérdésébenMíg régebben a nagybirtokok ipari üzemeinél nem volt külön engedélyre szükség mondjuk egy darálóhoz, addig jelenleg azt is elég súlyos feltételekhez kötik. Ha az ipari üzemeket tekintjük, akkor a következő helyzetkép tárul elénk a földimívesszövetkezetek területén: 214 mezőgazdasági szeszgyárból 40 bérletben van és csak 30 van föld mi vesszövetkeze then, a többi pedig áll: 14 kender- és lenfeldolgozó üzemből hét van bér létben, ia többi áll; 18 fűrésztelep közül hat van szövetkezeti kezelésben, a többi állEurópa két legjelentősebb keményítőgyára áll és pedig hitel hiányában. Hol marad a heh terjes gazdálkodásunk sikerét jelentő ipari feldolgozás fejlesztése, ha ezeken a területeken a magyar kormányzat és a magyar nép nem fog erélyes intézkedésieket foganatosítani? Ugyanígy nem tapasztalunk megértést a szövetkezetek felé, hai külkereskedelemről van szó.. A kiviteli- engedélyeket nem a szövetkezetek kapják, vagy csak igen kis mértékben kapják, annál inkább kapja a befolyásos, összeköttetéssel rendelkező nagykereskedelemPéldául mezőgazdaságunk szempontjából igen fontos, hogy a termelés és az értékesítés összhangban legyen. Tudomásom! szerint ma a földmívelésügyi minisztériumnak nem sok beleszólása van például a mezőgazdasági cikkek értékesítésébe, pedig vannak különböző szervezetek, — gyümölcsforgalmi szervezetek, stb. —o amelyekben helyet foglalnak a termelőszövetkezetek, a kereskedelmi miniszté, rium és a földmívelésügyi minisztérium kiküldöttei, ezek azonban r igen ritkán üléseznek, pedig a mezőgazdasági termelési irányítása szempontjából &z értékesítés tervszerűvé tétele és ennek megbeszélése nagyon sokat jelentene. Azt is követeljük a szövetkezeti élet területén, hogy az úgynevezett típus áruk—textiláruk, stb. — ellátásánál végre a szövetkezetek is komoly szerephez jussanak, hogy egyrészt megerősödhessenek, másrészt pedig meg tudjanak felelni annak, az erkölcsi kötelezettsév güknek, amellyel a dolgozó népnek tartoznak. Egyébként azért is fontos az áruellátásnak a szövetkezeteken keresztül való lebonyolítása, mert a szövetkezetek adózási szempontból is megfoghatók, míg a mozgékony, spekuWív tőke az adóeltitkolásokat is nagyban űzi és sikamlós testével az adó alól is nagyon könynyen kicsúszik. Itt vagyunk a parasztság adóterheinek Ha megvizsgáljuk, hogy például egy kisbirtokos parasztember init fizetett adóban 1937-ben és mit fizet ma, akkor a következő képet látjuk magunk előtt. A parasztság most természetben és készpénzben is fizet földadót és ha ennek mértékét összehasonlítjuk a régi adóteherrel, akkor azt látjuk, hogy az adóteher magas. Ezt a parasztság megérti, mert hiszen elvesztettük a háborút,, a íerhet nekünk is viselnünk kell. De sokkal érdekesebb kép tárul elénk, ha más összehasonlítást teszünk, ha megvizsgáljuk, hogy például a kereskedelem, mit fizetett 1937-ben és mit fizet most, mert ha . megvizsgáljuk, hogyan aránylik egymáshoz a mezőgazdaság és a kereskedelem adója, akkor azt látjuk, hogy a parasztság most megint sokkal nagyobb mértékben viseli az adózás terhét. Nagy feladatokat jelent még számunkra mezőgazdasági vonalon a házépítés elindítása. 350.000 házhelyigénylő jelentkezett és közülük 147.000-nek már házhely van a birtokában, hogy azonban a házépítés megindulhasson, ahhoz is tőke kell, ahhoz is tervszerű intézkedések szükségesek. Ugyanígy a mezőgazdaság szempontjából elsőrendűen fontos éppen az előbb említett bajok miatt az érdekképviselet megalkotása, mégpedig egy olyan érdekképviseleté, amelyben a termelő, dolgozó ikisparasztság szóhoz jut, amelyben kisparasztok is helyet foglalnak, mégpedig nemcsak politikai szempontok alapján, hanem mezőgazdasági szaktudásuk figyelembevételével is. Amikor ezeket felemlítem, akkor a kölcsönök kérdésére is ki kell térnem. Magyarországon a felszabadulás után a parasztság és a munkásság együtt állt neki a munkának és együtt indította meg az életet egyrészt a termelés, másrészt pedig az ipar területén; ugyanakkor, ha jövőnk útját vizsgáljuk, az ipart is szem előtt kell tartanunk. Hiszen miNeimzeti Parasztpártiak, nemcsak a mezőgazdaságot tekintjük, hanem az ipart is, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az egyik a másik nélkül nem tud meglenni. Akár a mezőgazdasági iparfejlesztést tekintjük, — amely elsőrangúan szükséges mind az értékesítés, mind a munkaerőfelesleg elhelyezése szempontjából — akár pedig nemzeti életünk kibontakozásának útját, ezek mind sürgősem előírják azt hogy mindkét területet tervszerű és egységes irányítás és rendelkezések alá vegyük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jó {agrárpolitikával együttjár a jó iparpolitika és ha jó iparpolitikát folytatunk, az llesiz egyúttal a legjobb agrárpolitika. T. Országgyűlés! A felhatalmazási javaslat második területe közigazgatásiunkra vonatkozik. Mi, Nemzeti Parasztpárt lak > immár más-