Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-16

793 Az országgyűlés 10. illése 1947. évi november hó 5-én, szerdán. 794 nem 400 és 500 forintos búzaárakat vetünk egybe az ipari árakkal. Ezen a helyzeten Magyarországon, a ma­gyar mezőgazdaság szempontjából csak az egészséges szövetkezeti gondolat elterjedése, az egészséges szövetkezeti élet.segít. Példának felhozom a földmívesszövetkezeteket, amelyek — mint mondottiaim — egyedül segíthetnek ab­ban, hogy az új földhözjutta'tiottak nagy tö­mege valóban a boldogulás útjára lépjen. De azért is fontos a földmívesszövetke­zetek kérdése, mert hiszen egy hatalmas va­gyon feletti rendelkezésrlcl kell gondoskodni. Gondoljunk csak a régi nagybirtokok gépállo­mányának, vállalatainak, vagy ipari, üzemei­nek hosszú sorára s akkor mindjárt látjuk ezeket a problémákat. Magyarországon ma 2760 termelőszövetke­zet van. Ehhez járul az is, hogy több mint ezer hitelszövetkezet van, sőt ideszámíthatjuk a volt Hangya fogyasztási szövetkezet hálóza­tát is; most azonban, mint mondottam, a. íöld­mívesiszö vetkezetek nagy történelmi jelentő­ségére akarok rámutatni. Nagy bajok vannak még a. földmívesszö­vetkezetek vagyoni juttatásánál. Ügyvéd urak és egyéb jói megfizetett ügynökök szinte tervszerűen akadályozzák, hogv végre már a földmívesszövetkezetek birtokába kerüljön a volt nagybirtokoknak egyrészt gépállománya, másrészt ipari üzemei és más fel oszthatatlan vagyonrészek, de nem tapasztalunk a föld­in ívesszövetkeze'íek felé jobb elbánást a cég­bíróságoknál sem, ott is állandóan akadályoz­zák a; szövetkezetek bejegyzését- Ugyanígy áU a helyzet például az iparengedélyek kérdésében­Míg régebben a nagybirtokok ipari üzemeinél nem volt külön engedélyre szükség mondjuk egy darálóhoz, addig jelenleg azt is elég sú­lyos feltételekhez kötik. Ha az ipari üzemeket tekintjük, akkor a következő helyzetkép tárul elénk a földimíves­szövetkezetek területén: 214 mezőgazdasági szeszgyárból 40 bérletben van és csak 30 van föld mi vesszövetkeze then, a többi pedig áll: 14 kender- és lenfeldolgozó üzemből hét van bér létben, ia többi áll; 18 fűrésztelep közül hat van szövetkezeti kezelésben, a többi áll­Európa két legjelentősebb keményítőgyára áll és pedig hitel hiányában. Hol marad a heh terjes gazdálkodásunk sikerét jelentő ipari feldolgozás fejlesztése, ha ezeken a területeken a magyar kormányzat és a magyar nép nem fog erélyes intézkedésieket foganatosítani? Ugyanígy nem tapasztalunk megértést a szövetkezetek felé, hai külkereskedelemről van szó.. A kiviteli- engedélyeket nem a szövetke­zetek kapják, vagy csak igen kis mértékben kapják, annál inkább kapja a befolyásos, összeköttetéssel rendelkező nagykereskedelem­Például mezőgazdaságunk szempontjából igen fontos, hogy a termelés és az értékesítés össz­hangban legyen. Tudomásom! szerint ma a földmívelésügyi minisztériumnak nem sok beleszólása van például a mezőgazdasági cik­kek értékesítésébe, pedig vannak különböző szervezetek, — gyümölcsforgalmi szervezetek, stb. —o amelyekben helyet foglalnak a ter­melőszövetkezetek, a kereskedelmi miniszté­, rium és a földmívelésügyi minisztérium kikül­döttei, ezek azonban r igen ritkán üléseznek, pedig a mezőgazdasági termelési irányítása szempontjából &z értékesítés tervszerűvé tétele és ennek megbeszélése nagyon sokat jelen­tene. Azt is követeljük a szövetkezeti élet terü­letén, hogy az úgynevezett típus áruk—textil­áruk, stb. — ellátásánál végre a szövetkezetek is komoly szerephez jussanak, hogy egyrészt megerősödhessenek, másrészt pedig meg tud­janak felelni annak, az erkölcsi kötelezettsé­v güknek, amellyel a dolgozó népnek tartoznak. Egyébként azért is fontos az áruellátásnak a szövetkezeteken keresztül való lebonyolítása, mert a szövetkezetek adózási szempontból is megfoghatók, míg a mozgékony, spekuWív tőke az adóeltitkolásokat is nagyban űzi és sikamlós testével az adó alól is nagyon köny­nyen kicsúszik. Itt vagyunk a parasztság adóterheinek Ha megvizsgáljuk, hogy például egy kisbirtokos parasztember init fizetett adóban 1937-ben és mit fizet ma, akkor a következő képet látjuk magunk előtt. A parasztság most ter­mészetben és készpénzben is fizet földadót és ha ennek mértékét összehasonlítjuk a régi adó­teherrel, akkor azt látjuk, hogy az adóteher magas. Ezt a parasztság megérti, mert hiszen elvesztettük a háborút,, a íerhet nekünk is vi­selnünk kell. De sokkal érdekesebb kép tárul elénk, ha más összehasonlítást teszünk, ha meg­vizsgáljuk, hogy például a kereskedelem, mit fizetett 1937-ben és mit fizet most, mert ha . megvizsgáljuk, hogyan aránylik egymáshoz a mezőgazdaság és a kereskedelem adója, ak­kor azt látjuk, hogy a parasztság most megint sokkal nagyobb mértékben viseli az adózás terhét. Nagy feladatokat jelent még számunkra mezőgazdasági vonalon a házépítés elindítása. 350.000 házhelyigénylő jelentkezett és közülük 147.000-nek már házhely van a birtokában, hogy azonban a házépítés megindulhasson, ah­hoz is tőke kell, ahhoz is tervszerű intézkedé­sek szükségesek. Ugyanígy a mezőgazdaság szempontjából elsőrendűen fontos éppen az előbb említett bajok miatt az érdekképviselet megalkotása, mégpedig egy olyan érdekképviseleté, amely­ben a termelő, dolgozó ikisparasztság szóhoz jut, amelyben kisparasztok is helyet foglalnak, mégpedig nemcsak politikai szempontok alap­ján, hanem mezőgazdasági szaktudásuk figye­lembevételével is. Amikor ezeket felemlítem, akkor a kölcsö­nök kérdésére is ki kell térnem. Magyarorszá­gon a felszabadulás után a parasztság és a munkásság együtt állt neki a munkának és együtt indította meg az életet egyrészt a ter­melés, másrészt pedig az ipar területén; ugyanakkor, ha jövőnk útját vizsgáljuk, az ipart is szem előtt kell tartanunk. Hiszen mi­Neimzeti Parasztpártiak, nemcsak a mezőgaz­daságot tekintjük, hanem az ipart is, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az egyik a má­sik nélkül nem tud meglenni. Akár a mező­gazdasági iparfejlesztést tekintjük, — amely elsőrangúan szükséges mind az értékesítés, mind a munkaerőfelesleg elhelyezése szem­pontjából — akár pedig nemzeti életünk ki­bontakozásának útját, ezek mind sürgősem elő­írják azt hogy mindkét területet tervszerű és egységes irányítás és rendelkezések alá ve­gyük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jó {agrárpolitikával együttjár a jó iparpolitika és ha jó iparpolitikát folytatunk, az llesiz egy­úttal a legjobb agrárpolitika. T. Országgyűlés! A felhatalmazási javas­lat második területe közigazgatásiunkra vonat­kozik. Mi, Nemzeti Parasztpárt lak > immár más-

Next

/
Thumbnails
Contents