Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-4

5] Az országgyűlés í. ülése 1947. évi október hó 7-én, kedden. •rl g.yors előkészítését. Máris intézkedés tőiként az előkészületek megindításával a törvényelőkészítés .munkájára és ennek során figyelembe veszik az eddigi választások tapasztala tait, valamint ,a pártok részéről felmerült szempontok kiértékelését is. Ennek az előkészítő munkának •szerves része a yálaszitói névjegyzék kiigazítása és összeállítása, amelynek során szigorúan megvizsgálják a választás folyamán felmerült összes sérelmeket és azokat a kormányzat maradéktalanul orvosolni fogja, miként a.z't a legutóbbi miniszteritanácsok egyikén el is határozta. A svábok kitelepítése is fontos kérdése nemcsak a belügyi kormányzatnak, haneui az egész kormányza'tl programúinak is. Teljesen 'tárgyilagosan kívánok a kérdéssel fogflalkozni és megállapítom a következőket: (Haltjuk! Halljuk!) 1946 januárjától szeptemberig kereken 125.000 ssvá'bot telepítettünk ki Németország amerikai megszállás alatt álló Övezetiébe- (Felkiáltások: Hangosabban!) A kitelepítettek után visszamaradt kerek számban 130.000 katasztrális hold föld-és 25.000 házingatlan. E kiitelepített svábok helyere 26-000 földnélküli magyar paraszt-családot telepítettünk le, kerek szambáin 127.000 lelket. 1947 áprilisában további 5200 sváb esafád nyerít- kitelepítést, családtagokkal együtt 20-000 lélek. E kitelepített svábok helyére helyeztük el a Szlovákiából kitelepített 5052 magyar családot» családtagjaikkal együtt kereken 20.000 személyt. Ez év augusztusában a Szovjetunió engedélyével Németország- szovje'íime.üiszállta övezetébe a svábok kitelepítésére újabb lehetőségi -nyílt és ennek sorári 10-000 személy került kitelepítésre, akik után 51.400 katasztrális hold földbirtok és 3300 házhely szabadult fel. E felszabadult házakra és földekre 3800 földnélküli nincstelen magyar parasztcsalád nyert elhelyezést. Az előbbi adatok bizonyítják, hogy a svábok kitelepítése nélkül ,

a magyar nép legégetőbb problémája, a földnélküli magyar parasztság íöldhözjuttatása, valamint a szlovákiai 'magyarsáig magyar földön való letelepítése nem biztosítható. Ez a kényszerítő körülmény^ amelynek parancsoló szükségességét mindenkinek el kel

1 ismernie, arra készteti a kormányzatot, hogy a békeszerződés idevonatkozó rendelkezéseinek továbbra, is érvényit szerezzen és a svábok kitelepítését folytassa- Aki tehát a sváb kitelepítés megszüntetését köveiteli a kormánytól, az lényegileini megakadályozza a magyar parasztság további földhözjuttatásót annak a nemeit kisebbségnek érdekében, amelynek túlnyomó többsége a hitlerizmus és a fasizmus szolgáílatában •állt. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével azonban mindent el fog; követni a kormányzat, hogy a sváb kitelepítés körül.felmerő lit visszásságok, visszaélések megszűnjenek, aimel'yek . nemcsak a humánum*' szempontjából, hanem nemzetgazdasági szempontból is kifogásolhatók- A mentesítéseknél érvényes kormán y rendelet, valamint a belügyi végrehajtás utasításainak maradéktalan betartására máris a legszigorúbb rendelkezések mentek ki, ho®y azokat a végrehajtó közegek maradéktalanul betartsák. A mentesítésekkel kapcsolatban a kormányzat figyelembe fogja venni és máris mérlegelés tárgyává; tette a pártok és különböző közületek észrevételei! mert a kormány súlyt helyez arra, hogy a svábok kitelepítését a belső telepítéssel összhangba hozza, ne maradjanak gazdátlanul elhagyott javak és ne történhessék meg az, hogy a közösség károsodást szenvedjen, míg egyesek a kitelepítésből jogtalan hasznot húznak. A demokratikus rendőrség szervezésénél mutatkoztak komoly hibák, különösen az első időkben- Ma már lényegében jól működő és megbízható^ védőszerve a rendőrség a.'damokráeiának és a dolgozó népnek., A rendőrség éberségének köszönhető, hogy közbiztonságunk helyreállt és ezzel együtt a vagyon- és személybiztonság is- Az összeesküvéseik leleplezése, valamint aiz üzérkedők, a feketepiac és a csempészés elleni eredményes küzdelem, továbbá a bűnözők eilen folytatott szakadatlan 'harc mutatja, hogy rendőrségünk egyre inkább hivatásának magaslatán áll. Pénzügyi téren legfontosabb feladatunk államháztartásunk egyensúlyának biztosításaEz az előfeltétele annak, hogy az elmúlt esztendőben végrehajtott valutareforim eredményeit fenntarthassuk- a hároméves tervet stabill pénzgazdálkodás mellett megvalósíthassuk és e terv legfontosabb célkitűzését, az életszínvonal emelését biztosíthassuk_ E téren leigelső feladatunk az 1947—1948. évi áKlaimi költségvetés sürgős összeállítása, letárgyalása és hatálybaléptetése. A költségvetés összeállításánál

1 legfőbb szempontnak tartom az államháztartás egyensúlyának biztosítását, illetőleg az esetleg elkerülhetetlen hiány legkisebb mérvre való csökkentését. Ennek érdekében a. kormány abból fog kiindulni, hogy az ország gazdasági erőforrásaiból várható nemzeti jövedelem milyen bevételek elérését teszi lehetővé , és a kiadásokat ezekhez a bevételekhez kívánja igazítani. ; A bevétel ekeit részben azok gondos, részletes kimunkálása, részben új bevételi források biztosítósa útján fokozni keli

1

., úgy azonban, hogy a terhek ne a szegényebb néprétegekre, hanem elsősorban a tehetősekre nehezedjenek, azokra, akiknek jövedelmi és vagyoni helyzete a fokozott igénybevételit indokolttá teszi* A kiadások előirányzásánál figyelembe kell venni a békeszerződésből, a többi nemzel'közi és «gyéb kötelezettségből folyó adottságokat, valamint az állami közigazgatás működésével kapcsolatban felmerülő alapvető szükségletek kielégítését. • t

. ' ... (Az elnöki széket 11 óra 59 perckor Kéthly Anna foglalja el) A hároméves terv pénzügyi fedezetének biztosítása útján a tervbevett beruházások elvégezhetők lesznek s ezzel aiz ország újjáépítése és az életszínvonal emelése megvalósítható lesz- Kétségtelen, hogy az államháztartásban az eddiginél fokozottabb mértékben kell érvényesíteni a takarékossági szempontokat — amint ezt már említettem. Itt kell megemlékeznem az állami szénbányászat és a Nehézipari Központ deficitjéről is, mint államháztartásunk egyik jelentékeny tehertételéről. A kormányzatnak is szilárd elhatározása, hogy az üzemek deficitjét záros határidőn belül megszünteti!. Ezeknél az' üzemeknél a háborús rablógazdálkodás örökségén kívül elavult termelési apparátust és túlméretezett adminisztrációt is voltunk kénytelenek átvenni az államosítás során. A racionalizálás, az egyénii kezdeményezés és ia!z egyéni felelősség hiánya, amelyhez az inflációs idők zava* | rai által fellazított, nem kielégítő anunkafegye-