Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-4

53 •• Az országgyűlés 4. ülése 1947. lem járult, vezettek végeredményben arra, hogy•»• termelési és üzemi kiadásoknak egy részét állami deficittérítéssel kell fedeznünk. Rá kell aizonban mutatni arra. hogy a. szénbányászatnál és a nehézipari vállalatoknál '•véè-ilm'hgzh. voltak már az államosíftás előtt is és a veszteséget akkor is az állam fedezte. Az állam tehát nem vállalt újabb terhet, de ugyanakkor lehetőséget nyert olyan átszerve*zési munkákra, me-lyeket a magánkézben lévő vállasaitoknál nem lehetett volna megvalósítani. . A költségvetéssel kapcsolatban a kormány vegyik törekvése az is, hogy az, állami alkalmazottak létszáma ne haladja meg az előző évi létszámot. Az ^új feladatok ellátásával, a hároméves terv végrehajtásával kapcsolatos lfé'tszámemelést ellensúlyozni fogja - az egyes feladatkörök csökkenése vagy megszűnése folytán végrehajtható létszámcsökkentés. Ezért most», amikor a közalkalmazotti státusrendezés és az e téren mutatkozó aránytalanságok kiegyenlítése halaszthatatlan feladatként jelentkezik» a státusrendezéssel párhuzamosan szükségesnek látjuk a meglévő közigazgatási intézményeknek olyan szempontból való felülvizsgálásált» hogy azokra .szükség valn-e és amennyiben szükség van, nem lehetne-e a rájuk bízott feladatokat a jelenleginél kisebb létszámú alkalmazottal ellátni. Pénz- és hitelpolitikánk a legszorosabb kapcsolatban áll az államháztartással. B téren — mint ismeretes— a stabilizációval egyidejűleg a tervgazdálkodásra tértünk át. Ezt a tervgazdálkodásunkat a .magánhitelgaizdálkodás terén még szélesebb alapokra kívánjuk fektetni. Hitelgazdálkodásunk tervszerűségét jelentékeny mértékben fogja emelni a hit el szervezetünkben küszöbön álló változás, a nagybankok államosítása,. A nagybankok' államosítását úgy kívánjuk megvalósítani, hogy gazdasági életünk vérkeringése egy pillanatra se akadjon meg és az államosítás révén még kezdetben se: jelentkezzenek újabb terhek az állam számára. A pénzügyi kormányzat egyik alapvető fontosságú feladata lesz a békeszerződés gazdasági és pénzügyi rendelkezéseinek végrehajtása.. Ezzel kapcsolatban .mind külföldi, mind belföldi viszonylatban számos kérdés vár megoldásra, amely az aláíró nagyhatalmaikkal' és szomszédainkkal a tárgyalások sorozatát fogja .szükségessé tenni már a közeljövőben. T. Országgyűlés! Köszönöm a t. Országgyűlésinek azt a figyelmét, amellyel hosszúranyuit beszédemet meghallgatni szíves volt. De úgy éreztem» kötelességemet teljesítettem ak-. kor, amikor -a mai súlyos, nehéz időkhöz mérten talán kissé részletesebben, de őszintén tártam feb a helyzetet. Hangsúlyozni kívánom, hogy a most előterjesztett kormányprogrammban lefektetett elgondolásokat azzal az őszinte hittel és akarattal szándékozom keresztülvinni magam is, amely kötelességtudás vezetett mindenkoron politikai pályámon is. Ez vezet most is» amikor parancsolólag előírja számomra a magyar nemzet» a nép és a demokrácia önzetlen és maradéktalan szolgálatát. Ehhez a munkához kérem a t. Országgyűlés bizalmát és támogatását- (Élénk taps a kormány pártokom — Taps a néppárton.) ' ,.".-. Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet déli 12 óra 3 perctől 12 óra 32 percig.) évi október hó 7-én, kedden.' 54 Elnök: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Mielőtt áttérnénk a kormányprogram m feletti vitára, a t. Országgyűlés tudomására i hozom, hogy a vitához a magyar kommunistapárt, a független kisgazdapárt, a szociáldemokrata párt, a demokrata néppárt, a magyar függetlenségi párt» a nemzeti parasztpárt, á független magyar demokrata párt, a kereszténye női tábor és a polgári demokrata párt jelentettek be szónokokat, éspedig Révai József, Kálmán Ferenc, Révész Mihály, Barankovics István. Moó

T Gyn l'a, Evdei Ferenc, P. Ábrahám Dezső. Zsolt Béla, Slachta .Margit és Supka Géza országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? » • Farkas György jegyző: BarankoAncs 1st' ván! (Halljuk! Halljuk! — Élénk taps a néppárt soraiban.) Barankovics István (dn): T. Országgyűlés! A kormány politikájának és a miniszterelnök úr által imént elmondott programúinak a bírálata során először a külpolitikai kérdésekkel szeretnék foglalkozni, mert nem téveszthetjük szem elől azt a kisnépekre egyetemlegesen is alkalmazható törvényszerűséget, hogy a kis nép belső és külső politikája szoros korrelációban- összefüggésben, szinte elválaszthatatlan kölcsönhatásban van. A XX. század körülményei között már nem tekinthető valóságnak az »az eszményi álltamiszuveréniiás, amely azt jelentené, hogy a szuverén állam minden más államtól teljesen függetlenül alakíthatja a misg'ii külső vagy belső létét. Még a világfenyegető kettészakadásának időszakában sincsen egyetlen olyan kis-, közép-, sőt nagyhuta'lom sem, amely a többi államra való tekintet nélkül (alakíthatná a maga külső életét, sőt esetleg belső életének bizonyos vonatkozásait. Különösen igaz ez a tétel, ha az illető állam politikai tevékenysége más államokra is közvetlenül vagy közvetve kihat- A kis népek pedig soha, a- múltban sem tudták belső életüket teljesen mentesíteni a _ v'ilághaialmak befolyása alól. sőt rendszerint még azt sem kerülhették el. hogy szomszédaikkal komoly köl. csönhatásban éljenek. Olyan szuverenitásamely az elszigetelődéssel volna egyértelmű, ma gyakorlatilag egyetlen államnak ßem lehet a java. de nem lehet az érdeke sem. A magyar szuverenitást ezenkívül gyakorlatilag is korlátozzák a békeszerződés rendelkezései, 'nemkülönben azok a kötelezettségek» amelyeknek teljesítésével a fegyverszüneti is;zaerződéfc értelmében elsősorban feghaitalmaj" , sabb, világhatalmi rangú szomszédunknak, ia Szovjetuniónak tartozunk. Mindezek olyan tények, amelyeknek tudomásulvétele nélkül Magyarországon csak katasztrófapolitikát lehetne folytatni és amelyeknek megváltoztatása teljesen kívül esik a mi befolyási körünkön. A demokrata néppárt ~. és úgy véljük a többi párt is — világos tudatában van annak, hogy a független magyar, államiság léte, sőt magának a magyarságnak nem csupán' mikénti, hanem puszta léte is nagyobbik felében külpolitikai^ kérdés. Jól tudjuk» hogy egy kis nép számára, aminő a .maI gyár is, nincs nagyobb veszély, npnt az, ha •. ..••-:••''. .4*