Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-12
547 Âz országgyűlés 12. ülése 1947. éve folyik Moszkvában a potsdami döntések végrehajtása tárgyában. (Pfeiffer Zoltán (f): Van egy szitakötő pénzügyminiszterünk, aki folyton repül! — Dulin Jenő' (kg): Mit csináljon?) E pillanatban még nem tudjuk, hogy az ott létesítendő megállapodások milyen mértékben fogják érnteni anyagi helyzetűinket. Meggyőződésem, hogy az a bizalmi légkör, amelyet a kormány Moszkva felé nagyon helyesen kialakítani igyekszik- kedvezően befolyásolja az ott folyó tárgyalások menetét A folyamatban levő tárgyalás volumenének felső határa azonban oly nagy, hogy a legkedvezőbb eredmény is, amelyre bizalommal számíthatunk, komolyan fogja befolyásolni pénzügyi helyzetünket. Pénzügyi helyzetünk megszilárdításainak célja a kormányt a költségvetéssel kapcsolatban olyan rendelkezések k adására is készteti, amelyek nem pénzügyi, hanem politikai vonatkozásúak. Erre már az előbb is utaltam. A kormány programmjának végrehajtásához szükséges gazdasági feltételek megteremtése szintén igényel olyan intézkedéseket, amelyeknek politika) jellege és kihatásai is vannak. Azt mondja a miniszterelnök úr éppen ezzel kapcsolatban, hogy »a hibák, amik vannak, minden téren kiküszöbölendők. Ehhez azonban i a.bizalmi légkört is helyre kell állítani, valam'nt a munkafegyelmet mindem vonalon.« (Ugy van! Ugy van! az ellenzéken-) Igen, ai bizalmi légkör. Van valami mérges anyag a magyar politikai közéletben, a- gazdasági életben is, amit ki kell küszöbölni. Ezit megtenni nem az ellenzék kötelessége, hanem a kormányé. Az ellenzék legfeljebb azt tehet meg, hogy segít megteremteni azokat az előfeltételeket, amelyek a kormánynak elvárt intézkedéseit könnyebbé tehetik. Mondjuk tehát: együttes küzdelem minden olyan jelenség ellen, amely az ország demokratikus, békés fejlődését akadályozza. Pártomnak ezt a szándékát Moór Gyula igen t. képviselőtársam talán olyannak fogja minősíteni, hogy újra alalmazhatja hasonlata 11 ' arról az ellenzékről, amely jégveréskor az eres« alá húzódik, míg ők. a valódi ellenz ;k, bátran vóselik a jégverés megpróbáltatásait. Mi azonban vállaljuk ezt a megkülönböztetést, amint vállaltuk az egész választási kampány alatt a _ szélsőjobboldal felől állandóan »műellenzékinek« minősített ellenzéki álláspontot. Vállaljuk a »hatóságilag engedélyezett ellenzék* epitetonját is, udvariasságból olyan hatóságok felé- amelyeknek a logika iránt kevés az érzékük. (Derültség a Magyar demokratapárton) A népszerűségért valóban nem tettünk és nem teszünk egyetlen lépést sem, amellyel akadályoznók az ország sorsának tovább ; fejlődését, különösen pedig az újjáépítés tempóját. Mi is tudtunk volna a választási harc hevében légvárakat festeni hallgatóink elé(Pfeiffer Zoltán (f): Ki festett! — Vásáry József (f): Ezt mondja meg!) mi is tudtunk volna hiú, soha meg nem valósítható reményeket kelteni. (Vásáry József (f): Ki csinálta ezt! Teselék már konkrété megmondani! — Az elnök csenget.) Ugy látszik, a lelkiismeret már jelentkezik. (Derültség. — Vásáry József (f): Tessék konkrétumot mondani, ne tessék nyálazmi!) Bennünket azonban visszatartott az a súlyos felelősség, amellyel nemcsak választóinknak, hanem az egész országnak tartozunk- Mi tisztában voltunk és vaévi október hó 28-án, kiedden. 548 gyünk a beszéd, a szó akusztikájával és rezonanciájával. M tudjuk- milyen hatása van az egyszerű- lélekben annak, hogy a kormányt vagy a koalíciót korteseélokíból túlságosan vagy éppen indokolatlanul támadjuk. Akkor mi is hozzájárultunk volna ahhoz, hogy a választók egy része a ratifikálás hallatára nyugat felé fordul és onnan már talán egy fehér ló körvonalait m megjelenni látja. (Derültség. —• Pfeiffer Zoltán (f): Azt eléggé szolgálta a képviselő úr a Tanyai Újságban! A fehér ló misztikumát elég jól szolgálta!) A mi pártunk nem vállalta ezt, nem vállalkozott erre. (Pfeiffer Zoltán (f): Hála Istennek, a tanyai nép sem! — Az elnök csenget.) Nemcsak azért, mert tudjuk, hogy a múlt többé vissza nem tér... (Pfeiffer Zoltán (f): Dehogynem: itt van Balogh István! — Derültség.) Hát igen t. képviselőtársaim ön előtt bizonyára a jövő áll, én már a múlté vagyok, (Pfeiffer Zoltán (f): Nem!) mert én már abban a korban is vagyok. (Pfeiffer Zoltán^ (f): Nem, hanem egy új képlet van: koalícióban fék — ellenzékben ékl — Derültség.) Erre még büszke lehetek és mi szeretnénk magunkat kellő távolságban tartani attól az ellenzéktől- amely mindenáron ellenzék. (Vásáry József (f): A mi programmunkat magáévá tette a kormány! Tessék elolvasni! — Gúnyos derültség a kormánypártok oldalán.) Ez ténykérdés, és ez a derültség nem azt jelenti, hogy igazat adnak a közbeszóló képviselő úrnak. (Szenner József (f): Hiába kéredzkedett be a koalícióba, elutasították!) En soha nem kéredzkedtem. Ha én kéredzkedtem volná, nem tudom, hol ülnék, itt-e vagy másuttEfelől tessék nyugodtnak lenni. (Pfeiffer Zoltán (f) : Errő^ D nnyés Lajos tudna egyefc-mást mondani!) Dinnyés Lajos miniszterelnök, úr nem tud mást mondani, mint amit én mondok, mert az az igazság, (Pfeiffer Zoltán (f): A képviselő úr sohasem mondott valótlant?) és nem hiszem, hogy ő másít mondana^, mint ami az igazság. (Pfeiffer Zoltán (f): Képviselőtársam sohasem állított valótlanti) Sohasem. Ezt tanulja meg tőlem. Vállaljuk a Pfeiffer-párt szónokának kifejezését,, hogy mi az eresz alá húzódunk akkor, amikor ők a jégverést állják. (Pfeiffer Zoltán (f): Eresz alatt fészkel a fékecske! — Derültség.) De kérdezem: csak magáért az ellenzékieskedésért, csak magáért! a jégverésért 'okos ember kimegv-e oda ai jlégrel (Derültség a szociáldemokratapárt soraiban.) Higyje el ia Pfeiffer-párt minden egyes tagja. hogy ha az ország érdekében való volna, akkor nemcsak ez a kis párt, ;gimely ebben a kis szektorban itt meghúzza magát, hanem én azt hiszem, ennek a parlamentnek többi pártja is . nemcsak a jégverésnek, hanem a mennydörgésnek lés a villámlásnak is nekimenne. (Egy hang a függetlenségi pártról: Ejha!) Bizony! (DerüUséa a függetlenségi párton.) Nem hagyhatom szó nélkül azt a támadást, amely a Pfeiffer-párt részéről, illetőleg Vándor Ferenc képviselőtársam részéről éppen tegnap is ért bennünketL Mert ők minden alkalmait felhasználnak erre és ennek én igen örülök. Tegnap a választási bíróság egy petíciót tárgyalt. (Egy hang a függetlenségi pártról: Nagyon érdekes volt!) A petícióban — képviselőtársaim talán nem ismerik — mi azt állítjuk, hogy az országos _ lajstromnál történt valami számtani műveleti tévedés, — 1 érdekes — a belügyminisztériumban a Pfeif-
