Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

483 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi október hó 23-án, csütörtökön. 484 gyűlés a nemzettel és önmagáinkkal széniben az, hogy ezeken az állapotokon segítsünk. Ilyenkor felmerül a bírói függetlenség kérdése. Természetes, a világon mindlein ember — nem csak a jogászok, hanem pártállásra való tekintet nélkül mindenki — független bíróságot szeretne, de meg kell állapítanom, — és ezt mindenkinek tudinúa kell, aki itt élt az országban — hogy éppen a magyar bíróság nem volt független. (Ugy van! Ügy van! a kommunistapárton, a szociáldemotertatapár-> ton és a mar ászt várton) Azt mondotta itt: Ma theo vit« képviselőtársam, hogy o öt éve bíró. d'e őt még senki sem befolyásolta az ítélkezésnél. Ne tessék elfelejteni, t. képviselőtársam, hogy ebből az öt évből éppen az utolsó két és fél év a demokratikus Magyarország idejére estik, az azt megelőző két és fél évben pedig képviselőtársam_ — ne haragudjék, ha ezt mondom — túl fiatal volt ahhoz, 'hogy a mindenkori kormányhatalom súlyt helyezzen működésére. (Ugy van! Ugy van! — DerüPtséa a komwmnisUxpárion, a szociáldemo krat

r párton és a par ászt párt on.) Igen! Mi nem befolyásoltuk a bírókat, mi megpróbáltunk mindent, hogy a magyar bíró független legyen. Soha nem hívtam magamhoz bírót (Bamnkovics István ícln) : Helyesj) és nem igyekeztem befolyásolni, hogyan bíráskodjék, de aminak a bírómaik magának kellene tudnia, hogy mivel tartozik a aemokratikus Magyarországnak, mivel tartozik saját családjának, amákoir a fizetéséből nem tud a gyermekének tejet adni, inert drágítják és elfeketéz'ilk a tejet Magyarországon. Ne dugjuk tehát fejünket a homokba, mert a vihar a homokká] együtt el fog bennünket ragadni! De nézzük meg t. Országgyűlés, hogy ez a bírói kar milyen iskolában nőtt fel? Nézzük meg, hogy mit csináltak huszonöt év alatt és milyen lelkiséget szívtak magukba. Itt van egy kis szürke füzet; (felmutatja a füzetet) ez azo* kat az előadásokat tartalmazza, amelyeket a magyar bírói kar akkori úgynevezett kitűnőségei tartottak a fiatal bíróknak, hogy őket meigneveSljéik. Ezek volltakj diri. Tföreky Géza, (Mozgás és felkiáltás a kommunistapárton, a szociáldemokratapárton és a par as sipárt

on: Ismerjük! —Kőműves József (sz) : Jó cég!) a Kúriának akkor még másodelnöke, azután dr. Soimbor-Schweinitzer J ózsef főkapitány helyettes, dr. Timkó Zoltán koronaügyészhelyettes, dr. Miskolezy Ágost főügyészihelyettes. dr. ' Szolnok Jenő kúriai bíró és Gadó István, a oudápesti törvényszék elnöke. (A kommuniskipárton, a szociáldemokratapár'

on és a parasztpárton a nevek felolvasását gúnyos derültséggel kísérik.) Ha volt valaha igen t. Országgyűlés alantas izgatás a magyar dolgozók ellen és minden szabad gondolait ellen, akkor ezek a beszédek ezeknek iskolapéldái. Ezek tanították a magyar bírót. Sajnos, azoknak a bíróknak egy része, hacsak nem volt annyi erkölcsi bátorsága, hogy kilépjen ebből a körből, ezt a szeli emiséget szívta magáiba és azt a szellemiséget, amellyel Töreky utolsó elnöki megnyitóját tartotta a Kúrián, ahol egyenesen megmondotta, hogy »kötelességünk a mai állami és társadalmi rendet mindenkivel szemben megvédeni«* ahol körülbelül azt mondotta. hogy a »törvényt nyugalmas időkben csinál ták, nekünk .azonban akkor, amikor az államot támadják, más eszközekkel is meg kell védenünk az államot«. (Kőműves József (szd): Volt 03ztályhíróság vagy nem volt!) Ezt a szellemiséget szívták magukba a bírók, azt a szellemiséget, amely őrjöngött, ha azt a szót 'hallotta, hogy földosztás, mert GZ' H-Z ő szeműikben támadás volt a magyar úri rend. a magyar úri osztály ellen. Én mindenhol, ahol lehet, megvédeni a bírói kart, de amikor az ország létéről vagy nemlétéről van szó — mért igenis az, hogy mi a dolgozókat el tud juk-e látni közszükségleti cikkekkél, az ország léitánek vagy nemlétéinek kérdése (Vészy Mátyás (pel): A

z

; biztos!) — akkor őszintén megkell mondani, hogy mi a baj. Hát azt hiszik önök. hogy a munkáspárt óiknak folyton azon jár az eszük, hogy milyen kelletmetlen dolgokat csináljanak az országban? Két és fél év alatt annyit) talán mégis bebizonyítottunk, hogy ennek az országnak a sorsát mi a saját létkérdésünknek is tekintjük. Talán bebizonyítottunk annyit, hogy ennek az országnak az újjáépítésében a munkáspártok az oroszlánrészt vállalják és végzik, (Ugy van! a szociáh demokratapárt soraiban.) és a magyar munkás igenis éhezve és fázva dolgozik, azért éhezve és fázva, — ez nem tagadható — mert itt lelkiismeretlen üzérek vannak, (Ugy van! a szociáldemokrata párt soraiban.) akik azonkívül, hogy a munkás a gazdasági viszonyok miatt sem tud mindent megszerezni, még azt is elviszik, ami igenis, megvan éhben az or" szagban. (Dénes István (md): így van!) Tehát, igen t. elvtársak . . . (Élénk derültség és hosszantartó taps a szociáldemokrata Ssf a kommunistapárt soraiban. — Tíaíkó Anna (kp) az ellenzék felé: Mihozzánk szólt, nem maigukhoz! Ne izguljanak! — Dénes István (md): Nem haragszom!) Igen t. Országgyűlés, nekünk igenis gondolkoznunk kellett azon, hogyan tudunk segíteni és nem tagadom, engem — a többiekről nem nyilatkozhatom — igenis vezetett az a politikai meggondolás is, hogy meg kell nyugtatni azt a munkásosíztályi, amelyet a felszabadulás óta is annyi csalódás ért igazságügyi vonalon. (Lévay Zoltán (md): Csakis!) Meg kell nyugtatni őlket és lássák ők közelről, hogy miről van szó. (Lévay Zoltán (md) : Es • ha nem f ágnak megnyugodni?) Legyen az ő kezükben az a hatalom, amely lesújt az árdrágítókra. Én megértem az igen t. Országgyűlés túlsó oldalának hangulatait, ha itt mi általános büntetőügyekiben, különösen politikai kérdésekben akarnánk egv ilyen bíróságot féliálllítani, (Nagy László (md): ösiak nehogy az következzék!) de nem tudom megérteni ezt, amikor a legundorítóhb bűncselekményekre és olyan bűnösökre nézve állítjuk fel ezt a bíróságot, akiket — felteszem — az országgyűlés mindenj tagíja uregtaga*}. (Ugy van! Ugy van! az ellenzék soraiban.) Osztálybíróság vagy : em osztúlybíróság, (Közbeszólás a néppárton: Nagy különbség!) laikus híróság vagy szakbíróság. (Közbekiáltás a néppárton: Pártbíróság! — Eszterhas György (dn): Csak ebben van ellentét!) ezeket a kérdéseket mi itt az orsz?;ggyüIé.sen, (Zaj az ellenzék soraiban.) illetőleg az előbbi nemzetgyűlésen eleget tárgyaltuk. A laikus bíróságnál kell valaminek lennie — most nem akarok itt jogi előadást tartani, (Mozgás az ellenzék soraiban. — Közbekiáltás a néppárton: Lehelt! Megértjük!) de, mondom, kell valaminek lennie, — ami megmagyarázza azt a tényt, hogy a demokrácia! fejlődésével .fejlődik a laikus bíróságok intézménye is. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokrata" és a kommunistapárt sorai-