Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
481 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi október hó 23'án, csütörtökön. 482 életszínvonalát emielini. (Kondor Imre (pp) : Nam az volt a kérdés! — Egy hang a parasztpárt oldaláról: Arról is lesz szó! Most az árdrágítókról beszéljem!) Hogy lehetne hasonló rendszabályok nélkül, de komoly és előrelátó gazdasáigi intézkedésekkel a kérdést megoldani. Vagyok bátor rámutatni arra, hogy államháztartás fiunk olyan túlméretezett, olyan irtózatos, költségeket követel a párt uralom bevezetése következtében, hogy ezáltal egyedül a legnagyobb árdrágító tényezője a magyar gazdasági életnek. (Taps és közbekiáltások az ellenzéki pártok soraiban: Ugy van! Igaz! --Közbeszólások a kommunistapárton: Foilyik vagy nem folyik?) Elmondottam már azt, hogy két év alatt több mint hatvanezer köztisztviselővel növelték önök az államiháztartás terhét. (Vészy Mátyás (pd): Igaza vain. Ez barj! Ez is drágít! — Szén« mer József (f): Ez az árdrágítás!) Elmondottam • azt, hogy a közüzemeikben tölbh, mint ötven százalékkal elmélkedett alz alkalmazóttak száma ugyanakkor, amikor a békebeli teljesítmény" nek csak hetven százalékát nyújtják. (Kondor Imre (pp) közbeszól.) Igen természetes, Kondor képviselőtársaim, hoigiy ehhez fl mérhetetlen eni'berpoosékolátsthoz — mert hiszem, hogy azok neon dolgoznak többet, mint azelőtt dolgoztak, az kétségtelen. — (Felkiáltások az ellenzék soraiban: Kevesebbet!) az államnak keresnie kell azokat a forrásokat és lehetőségeket, amelyek lévén ennek a mérhetetlenül (megdagadt vízfejű adminisztrációnak a költségeit fedezni le bet. Ehhez pedig az kell, az szükséges, hogy az államhatalom mariidén egyes árucikknek az árát mérhetetlenül megdrágítsa. Elmondottam önöknek a különféle árucikkeken eszközölt árdrágítást. Elnök: À képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások a kommunistapárton: Folyik vagy nem folyik? Mi történt? Erre netm válaszol.) Vértes István (and): Befejezeim. Mindezek , alapján, t- Ház igen természetes, hogiy nem vagyok abban a! helyzetiben, hogy az igazságügyminiszter úr javaslatát elfogadjam. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) Elnök: Az igazságügyminisizter úr kíván szólni. Ries István igázságügyiminiszteir: T. Országgyűlés! Engem módfelett meglep az, hogy ez a javaslat, amely csak alaki jogszabályokat tartalmaz, tehát tulajdonképpen az árdrágítók megbüntetésére nézve semmid új rendelkezés nincs benne, itt az országgyűlésén ilyen izigialmat keltett. Nemrégen játszódott itt te Magyarországom egy választási küzdelem. Én nem hiszem, hogy az igen t. jobboldal bármelyik képviselője így mert volna az árdrágítások kérdésében a, választópolgárok előtt viselkednd- (Ugy ran! Ugy van!' a kommunista és a szociál' demokratapárt soraiban.) Mert bármennyire elfogulatlanul akarjuk ezt 1 & néhány mai felszólalást és nélhámy közbeszólást kvalifikálni, ez igenis az árdrágítóknak a védelme volt. (Lelkes taps a kommunista-, a szociáldemokrata- és a parasztpárt sora/íban. — Pászthory István (f): Ez hamis beállítás!) Igen t. Országgyűlés! Nem vitás az, bogy a magyar dtemiolkiráciiának megalakulása óta védekeznie kellett azok ellen az egyének ellen, akik itt az ország (nyomorúságát, az orszag elesettsiégét vagyonszerzésre akarták felhasználni. Em hdvatkozom Dénes István képviselő űr beszédének egj" kitételére, amelyik talán a legerősebb érvet szolgáltatja a java-ORSZÀG GYŰLÉSI NAPLÓ I. lat mellett: hommam van Magyarországon annyi gazdag ember. (Pásathory István , (f) : Igaz, ezt kérdezzük!) amikor az ország felszabadulása után mindenki nyomorgott, (Felkiáltások a. függetlenségi párt oldalán: Melyik oldalon vámnak?) senkinek sem volt semmije sem. Tehát csak két eset lehet, vagy a ••nagytőkének a régi képviselői átmentették a pénzt, amit. nem voltaik hajlandók az ország újjáépítésénél rendelkezésre bocsátaaij, (Dénes István (md): Ez az egyik!) vagy pedig mások kihasználva az ország nyomorúságos helyzetét, drágítottak és azt a többletet, amelyet árdrágítással szereztek, vagyonná halmozták. (Vészy Mátyás (pd): Ugy van! Eze" ket kell megfogni elsősorban!) Igen t. Országgyűlés! Mi mindent megtettünk, hogy az árdrágítókkal szennbem eljárjunk és megvédjük a magyar dolgozó rétegeket, mert mii nem vitatjuk azt. bogy az árdirá-, gítás csaik az ipari munkásságot sújtja, mi azt állítjuk, hogy az árdrágítás az egész magyar dolgozó népet sújtja — különálló dolog az, r hogy az árdrágítók feletti ítélkezésmél mit tanítunk helyesnek — tehát mondóin, mi a magyar dolgozókat védjük az árdrágítókkal szemoen és meghoztuk mindazokat a jogszabályokat, amelyek alfcalmask lettek volna arra. hogy az árdrágítókat letörjék- És itt nem lehet elzárkózend annak megállapítása elől, hogy voltak a bíróságoiknál tanácsok, amelyek derekasan, a demokratikus felfogáshoz méltóan kezelték az árdrágítása jogszabályokat, de azt is meg kell állapítanunk, hogy még mindig vámnak a régi időkből ittmaradt bírok, akik mem hajlandók a demokratikus Magyarország iránt teljesíteni kötelességüket. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton, a szociáldemokratapárton és a parasztpár T 'On. — Felkiáltások az ellenzéken: Hiba!) T. Országgyűlés! Azt is meg lehet állapítanom, — és én nem a levegőből, nem újságcikkek alapján!, hainem akták álapján beszélek — hogy például egy-egy külföldi vagy itteni választás, amikor a reakció megérőm- ' dését lehet észlelinii, milyen hatást tesz a legközelebbi heteik bírói ítéleteire. Ha. önök kíváncsiak erre, akkor szolgálok önöknek adatokkal. (Halljuk! Halljuk! az ellenzékenJ Hiába mondja ki elsofoikon valamelyik keménykezű tanács a megfelelő ítéletet, jöm ä tábla és mi már pontosain tudjuk, hogy a táblának melyik tanácsa az. amelyik a, büntetést hármaid- vagy negyedrészére szállítja le. Es miért? Egyszerűen azért, mert ezeknél az árdrágítási ügyeknél jogi esavargatások folynak. Em is jogász vagyok, de undorodom a jogi csavargatásoktól. Nem az a kérdés,^ hogy milyen jogi felfogás alapján tudom az árdrágítót megmenteni, hanem -r- higyjék el — egyszerűen úgy kell feltenni a kérdést: drágított-e valaki vagy nem drágított? (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton, ÍJ| szociáldemokrjtápár ton és a parasztpárton.) És ezt kikerülik a bíróságok ennél a kérdésnél és jönnek a különböző jogi formulák, amelyekéi vége az, hogy súlyos- árdrágítók hat (hónapot kapnak és az a parasztember» - aki Sizáz tojásnál drágított, két évet kap. (Ugy van! Ugy van! — Nagy taps a kommunistapárton, a szociá demokr}Mapárton és a parasztpárton és felkiáltásoki Szakértő hírák! — Zaj az ellenzék soraiban.) A mi kötelességünk tehát igen t. Ország31
