Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

44Ô Az országgyűlés 10. ülése 1947. kel próbál ezektől a bűncselekményektől viszszariasztani. (Lévay Zoltán (md): A független bíróságban nem bízik!) A képviselő ÚT figyelmét talán elkerülte az, bogy ha csak huszonöt év jogfejlődésére tekint vissza, ma egész csomó különleges bíróság és különleges tanács szolgáltatja ki Magyarországon az ítéleteket és az igazságot. Nem arról van szó, hogy most ezek a különleges tanácsok nem fogják _e|gygyel szaporítani ezek számát, de ha végignéz a képviselő úr egyetlen törvényszéken, hogy hányféle tanács működik ott, talán nem fogja olyan elviselhetetlen módon sérteni jogérzékét az. hogy ilyen rendkívül fontos gyakorlati célok elérésére tényleg rendkívüli módon konstruált tanácsot állít fel ez a. törvényjavaslat. T. Országgyűlés! Egy nemzetnek mindig 'jógában áll rendszerbeli-lég és konkréten is alaki eljárásjogi szabály okkal olyan rugalmasan tapadni a fennálló és tényleg létező gyakorlati élethez s annak következményeihez, hogy maximálisan érvényesíteni tudja 'anyagjogi szabályait, -azokat a szankciókat, amelyeikkel egyes cselekményeket fenyeget és egyes jogi érdekeket védelmez. Ez történik ebbeln >a javaslatban is és nincs semmiféle elvi alaptör veinybeli, vagy ha úgy tetszik, ta, békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényben lerögzített elvi vagy állampolgári egyenlőségbe ütköző akadálya annak a konstrukciónak, amely ebben a javaslatban az országg-yűlés elé kerül. Mindenesetre a törvényjavaslat önmagában és lényeges elemeiben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket ma a dolgozók joggal támasztanak a kormányzattal szemben, mert egyfelől kihangsúlyozza azt és tisztában van azzal, hogy ez a büntető jogszabály egymagában nem fogja meggyógyítani és tökéletesen orvosolni a súlyos gazdasági helyzetet. Ezt maga- a javaslat is kihangsúlyozza, megszabván a maga határait. Nem képzeli tehát magát mindenha tónak. De nagy súllyal sújt a társadalom leglelkiismeretlenelbb elemeire, és ezzel javít a helyzeten, mert visszariaszt; erkölcsi és tényleges elégtételt ad 'azoknak a dolgozóknak, akiknek helyzetében ez feltétlenül szükséges, ténylelg megpróbálja és sikeresen elejét veszi azoknak a vérforraló ellentéteknek, amelyeik ma egyes emberek és egyes rétegekhez tartozók életmódja között fennállnak. A demokratikus kormányzat kétségkívül politikailag hegyesen teremti meg a gazdasági bűncselekmények ellen küzdő anyagi ©s alaki jogszabályoknak egy olyan szintézisét éppen a javaslat révén, amely a már többször említett hatásosságot biztosítja. Ismétlem.: politikai és erkölcsi megnyugvást teremt és feltétlein védelmet nyújt azoknak, akik e meggyőző védelemnyujtásból erőt és bizalmat merítenek ez iránt a demokratikus kormányzat iránt, mert meggyőződhetnek róla, hogy tekintet nélküli eszközökkel védelmezi meg a delmokraitikus kormányzat azokat, akiknek munkájára a maga politikai, társadalmi és gazdasági létét alapozza. Mértéket is tart erkölcsileg és büntetőjpgiliag egyaránt, mert a javaslat 1. §-ából kitűnően csakis a legeslegsulyosabb cselekményekéit vonja ezeknek a különleges tanácsoknak elbírálása alá és kívülhagyja azokat, a kisebb súlyú gazdasági bűncselekményeiket, amelyek nem igénylik azt a kíméletlen szigort, amelyet eze'ktől a különleges munkástanácsoktól elvárunk. ORSZÁGGYŰLÉSI XAPLÖ I. évi október hő 23'án, csütörtökön, 450 T. Országgyí^és! Nem óhajtok itt ismétlődésekbe bocsátkozni és olyan kérdésekkel részletesen foglalkozni, amelyeikben engedi megelőztek. Meg kell azonban mondanom, hogy amikor különösen egyes konkrét rendelkezések tekintetében felszieszieinések és érzékenységek voltak tapasztalhatók, akkor ezeknek a konkrét rendelkezéseknek komoly elvi alapjuk vau. Nagyon sokan kifogásolták itt a jogorvoslatok hiányát és sokak számára talán meglepő lesz, ha közlöm azt a jogászok által egyébként is tudott tényt, hogy a népbírósági jellegű bírósági konstrukcióknak fogalmi jellentősége éppen a jogorvoslatok hiányában van. Tessék figyelemmel végignézni a különböző népbírósági konstrukciókat, az általam már felsorolt országokban és meg fognak győződni t. képviselőtársaim arról, hogy a népbírósági konstrukció fogalmi ellentéte az; hogy a határozat jogorvoslattal megtámadható legyen. így van ez az angolszászok által alapított és

r az északafribai peremvidéken működő népbíróságnál, így van ez a franciáknál, a norvégoknál, az osztrákoknál, a cseheknél és a jugoszlávoknál. (Lévay Zoltán (md): Elég rosszul!) Hivatkozás történt tegnap a Szovjetunióban működő^ bíróságokra, amelyek azonban nem népbíróságok, tehát nem lehet olyan dogmatikus és

; fogalmi elemeket alkalmazni azoknak a bíróságoknak megítélésénél, amelyek a népbírósági jellegű konstrukcióknak sajátjai. De ez természetes is. Miképpen nézne! ki az, ha^ négy munkás egy szakbíró vezetése alatt határozatot hozna és »a másik négy munkás esetleg egy magasabb szakbíró vezetése alatt ezt a határozatot felülbírálná? Milyen jogi vagy erkölcsi garanciája volna annak, hogy ez a másik bíróság feltétlenül jobban ítélkezik? (Kunszeri Gyula (md) : Es az elsőnek milyen garanciái vannak?) Az elsőnek a bírói funkciója azon a tényen alapszik, amely tényt csak abban az esetben lehet kétségbevonni, ha a t. képviselő úr kétségbevonja általában a bíráskodás erkölcsi és társadalmi jogosultságát. (Zaj. — Az elnök csenget.) De! ugyanezen az alapon azt is megkérdezhetném, hogy a másfajta szakbíróságok működésében mi garantálja ezt? (Lévay Zoltán (md): A tudás, a szakértelem!) Nincs bizonyítva, hogy a laikus elemekkel felitöltött bíróságok, a laikus elemekre alapított bírósági konstrukciók más vagy hátrányosabb arányt mutatnának fel, mint a szakbíróságok. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt Faragó György (szd): Kérem beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Országgyűlést, méltózta tik-e a meghossziabbítást megadni? (Igen!) Az országgyűlés a meghosszabbítást megadja. Faragó György (szd): Amikor tehát itt arról van szó, hogy ennek a tanácsnak a határozata rendes jogorvoslattal meg nem támadható, akkor ez az egyenes és elvi alapja minden népbírósági konstrukciónak. Ebből akkor tettünk engedményt, 'amikor, sajnos. — hozzá" teszem saját álláspontomat — népbíróságakik , fölé egy NOT-ot helyeztünk, amely NOT-nak eddigi működése nem bizonyította be azt, hogy javítja azt a konstrukciót, amely nélküle is "kerek és egész Volt. sőt. akkor volt kerek és egész. Ez csak egyetlenegy gyakorlati jogpolitikai ténnyel indokolható: provideálva volt már 50.000 körül mozgó esetszám, akkor, amikor a népbíróság konstrukcióját felfektették és ezt 29