Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

441 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi október hó 23-án, csütörtökön. 442 Ezeket próbálja védeni! — Zaj. — Az elnök csenget) ' A válasz tehát az, hog-y a spekulánsok. a siberek, a csavargó tőke, a feketézők vittek el. (Egy hang a kommunistapár ton: Azoknál van!) Egyetértünk egymással t. képviselőtár­saim, (Apró Antal (kp): Dehogy értünk egyet!) de kérdem, ki kormányoz két és fél eszten­deje! (Folytonos zaj és viharos közbeszólások a kommunistapárton- — Piros László (kp): Tavaly még az összeesküvők! — Pászthory István -(f): Mi köze annak ehhez? — Egy hang a kommunistapárton: Nagyon sok!) Bármilyen kellemetlen, felvetem a felelősség kérdését a munkásság életszínvonalával kapcsolatban, hogy tisztán lássunk a dologban; a kormány­pártok nem takarózhatnak azzal, hogy vannak feketézők, vannak spekulánsok, vannak sibe­rek, vannak tkartellyezérek, mert mi felvetjük a kérdést: miért engedik önök, hogy legye­nek? (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. -­Nagy zaj, felkiáltások a kommunistapárton: Nézzen körül! Ez a demagógia! — Zaj. — Az elnök csenget.) Sajnálom, hogy ilyen emóciót vált ki ez a konklúzió. Nagy kár pedig, mert abban az egvben egyek vagyunk, (Felkiáltások a kom­munistapárton: Nem va^vunk egyek!) hogy meg kell teremteni azt a gazdasági politikát, azt a gazdasági demokráciát, amely ezt intéz­ményesen lehetetlenné teszi. (Osztrovszky György (kp): Szavazza meg a javaslatot! -— Felkiáltások a kommunistapárton: Szavazza meg! — Zaj. — Az elnök csenget. — Gyurko­vits Károly (szd): Eddig minden javaslatot ellenzett!) T. Országgyűlés! Tegnap Pothornik Jó­zsef képviselő úr interpellált arról, hogy kül­földre lopják az ország vagyonát a_ disszidáló gyárosok. (Lévay Zoltán (md): Miért hagy" jak? — Egy hang a kommunistapárton: Mert ti pártoljátok őket! — Derültség az ellenzé­ken.) A munkásság, a Parasztság, az értelmi­ség nyomorog és kinlódik-, Fel kell vetnem a kérdést, hogyan támadhatott két év alatt enny 1 gazdag ember ebben az országban! (Ugy van! Ügy -vianl az ellenzéken. — Apró Antal (kp): A maguk támogatásával! — Zaj. — Az elnök csenget.) A munkásság nyomora, a paraszt' ság szenvedése mellett ott áll az újgazdagok hatalmas tábora- (Nagy zaj a kommunistapá,r­ion: — Zgyerka János (kp): Ezt adresszálja odaát Gróh József ügyvéd urnák, aki Eszter­gomban t 200 forintért árvereztetett négyszáz forint végrehajtási költséggel!) Kérdem, hogy van az, hogy Fleischmann Béla úr, az Egyesült Izzó igazgatója, repülő­gépen kiment Svájciba és ott is maradt? (Nagy László (md): Ki adta ki az útlevelét? Az útlevelet hogyan kapta meg?) Kérdem, hogy ez az úr és a többiek, ezek a nagykutyák' hogyan szedték meg magukat, azok a nagy szálfák, amelyekről Révai t. képviselőtársam beszélt, hogyan tudtak az önök kormányzása alatt ilyen nagy szálfákká nőni? (Ugy van! Ugy van! — Taps az ellenzéken. — Pászthory Hstván (f): Kitenyésztették a sibereket! — Nagy zaj és ellentmondások a kommunistapár­ton. — Az elnök csenget.) T. Országgyűlés! Itt van a kérdés gyökere, amelyről most ilyen éles formában vitatko­zunk pro és kontra. (Egy hang a kommunista­párt soraiból: Tótkomlóson kérdezze meg, majd megmondják!) Én is e mellett vagyok, kép' viselőtárgam. Ezért szavazza meg indítványo" mat, hogy a munkásság által titkosan válasz­tott bírák kerüljenek be Q münkásbíróságokba* majd azok a dolgozók megtalálják a gyökerét ennek a kérdésnek, majd megtalálják, hogy hol van a baj. > Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt­Dénes István (ind): T. Országgyűlés! Mint méltóztattak hallani, nem a munkásság ellen, nem a munkásbírák ellen foglaltam állást, (Felkiáltások a konrmunistapárton: De ig-eni) — sajnálom, hogy nem figyelték meg beszé­demet — ellenkezőleg:: csak azt kérem, hogy a magyar munkásság- többi része is szerepet kapjon a munkásbírák között. A parasztok­nak is benn kell. lenniök a munkásbírák kö zött, (Egy hang a függetlenségi párton.- Ezt ellenzik!) a hadirokkantaknak is benn kell len niök, az értelmiségieknek is benn k-ell lenniük­(Taps az ellenzéken: — Pászthory István (f): Félnek a parasztoktól!) Mivel ennek a javaslatnak ilyen nagy hiá­nyai vannak, ezért a javaslatot pártom és a magam nevében nem tudom elfogadni. (He­lyeslés és lapis az ellenzéken, — A szónokot üd­vözlik. — Zaj a kommunista párt on és a szo' ciáldemokrata párfon,) Elnök.- Faragó György képviselő urat illeti a szó! (Folytonos zaj. — Egy hanq a kommu­nistapárton: A munkásság ellen beszélt! — Lévay Zoltán (md): Szólj igazat, betörik a fe­jed! — Nagy Károly (kp): Maga csak címer ott! — Zaj.) Kérem képviselőtársaimat, enged' jék Faragó képviselő urat szóhoz jutni. Fairagó György (szd) államtitkár: T. Or­szággyűlés! Nagy sajnálattal állapítom meg, hogy az előttem szóló Dénes István képviselő társam beszéde iskolapéldája volt annak, ho­gyan nem szabad felelősségteljes, súlyos idők­ben nagyon fontos problémákról beszélni­(Felkiáltások a függetlenségi párion: Ej, ej! — Hódy György (f) gúnyosan: El kell őket hallgattatni!) Hogy félreértés ne legyen, nem arról van szó, hogy Dénes képviselő úr más álláspontot, képviselt, mint ez a törvényjavaslat, nem arról van szó, hogy nem fogadta el azokat az alap­vető elveket, amelyek a törvényjavaslat meg­alkotóit vezették. Nem erről van szó — és ez Matheovits képviselőtársamra is vonatkozik, — hanem arról a módszerről, ahogyan Dénes képviselő úr ebből az alaki büntetőjogi tör­vényjavaslatból kihegyezte azokat az eleme­ket, amelyekkel szembeugrathatja egymással ennek az országnak különböző dolgozóit, arról a rendkívül nagy és csiszolt ügyességről van szó, ahogyan Dénes képviselő úr akkor, ami­kor itt e^y r rendkívül súlyos fenyegetés ké' szül a feketézők és a g-azda^agi bűnözők ellen, ezt úgy fordította meg', rögtön első monda taiban, hogy az nem hoz burgonyát, nem hóz zsírt, (Felkiáltások az ellenzék soraiban: Ugy van!) nem hoz cipőt. (Lévay Zoltán (md): Nem is! Majd meglátják!) és azt a látszatot keltette, tudva és szándékosan, hogy amikor ennek a büntetőjogi javaslatnak sorsáról tár' gyálunk itt, akkor a javaslat megalkotója ez­zel közvetlenül burgonyát, zsírt, krumplit és más elsőrendű szükségleti cikket (Lévay Zoltán (md): A krumpli és a burgonya egy! Egyez^ zünk meg ebben! .— Derültség az ellenzéken.) fog nyomban a dolgozóknak juttatni- Azok­kal, akiket nem g-átol a törvényjavaslat és az indokolás ismerete, akik ilyen gátlás nélkül, tisztán csak az ütés kedvéért szólnak közbe, nagyon nehéz vitatkozni. Ezzel szemben tény az, hogy magában a javaslatban és annak in"

Next

/
Thumbnails
Contents