Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

423 Az országgyűlés 10. ülése 1947. évi október hó 23'án, csütörtökön. 4'24 Elnök: Szólásra .következik a kijelölt szónokok közül Apró Antal képviselő úr, (Zaj.) ("sendet kérek képviselő uraik Apró Antal (kp): T. Országgyűlés! (Taps a kommunistapárton.) Az ország

1 dolgozó közvéleménye, munkások, parasztok, értelmiségiek figyelik ezt a /tárgyalást, figyelik az országgyűlés munkáját], tmiert érlzifc a boriikon a spekuláció, a feketézők romboló munkáját. Az ország közvéleménye megelégedéssel fogadta a benyújtott törvényjavaslatot, (Gyurkóvits Károly (szd) a teremből kifelé tartó néppárti képviselők felé; Hallgassák csak meg az ellenvéleményt, nem Skell félni! — Egy hang a kommunistapárton: Nem akarraak tanulni!) s azt a körülményt, hogy Eies igazságügyminiszter úr sürgősséget kért a javaslat tárgyalására. Az országgyűlésnek kötelessége felfigyelni az ország lakosságának kívánságára s kötelessége ebből a törvényjavaslatból törvényt alkotni, amely megakadályozza a spekulációt, a feketézést és egyben szolgálja gazdasági rendünk megszilárdulását is. Az utóbbi hónapokban a nehéz, élelmezési viszonyok ellenére &z országban a termelés folyamatosan emelkedett. Éppen azlért. hogy ennek a törvényjavaslatnak fontosságát ^aláhúzzam, meg kell említsem azt a körülményt, hogy a termelés külöimböző ágaibau milyen mértékű az emelkedés. Először pár szót keli» hogy beszéljünk széntermelésünkről, mert ez a központi kérdés. Széntermelésünk elérte a háború előtti termelés kilencvennégy százalékát.^ Vas- és acél termeié sünk elérte a ínyolevannégy százalékot. A textiliparban ai. gyárak benépesedtek, a teljesítmény állandóan emelkedik. Tavaly augusztushoz, illetve szeptemberhez viszonyítva töbh mini harminc százalékkal emelkedett a termelés. A cipőigyártás terén is lényeges javulás állt be az országban. De vájjon csak az ipari munkás, csak a munkásosztály dolgozott ilyen példaadó módon? Nem ! A' parasztság iaz elmúlt két! eszteindő alatt, a stabilizáció óta és ebben az esztendőben is, példaadó módon dolgozott. A leglehetetlenebb viszonyok között mindent elkövetett ez a magyar parasztság» hogy a magyar demokráciának kenyere legyetru Erről a helyről^ is az elismerés hangján kell szoknunk arról á nagy erőfeszítésről, amelyet a magyar parasztság íiett a magyar demokrácia érdekéiben. (Komlós Imre (f): Ez nem elég! Adjanak /neki jogot is!) Ugyatnígy más dolgozó rétegek is megtették a magukét. Ez alatt értem elsősorban a dolgozó értelmiséget, Ezt a fejlődő ipart, ezt, a fejlődő mezőgazdaságot és kereskedelmet, az egész r magyar gazdasági életet veszélyezteti a feketézés, a spekuláció. (Kováts László (dn): Meg a sok autó!) Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontosabb: elmélkedni, jogi vitákat rendezni, vagy megvédeni az ország dolgozóiinak érdekét, megvédeni a stabilizációt, a,' magyar parasztság és munkásság, a magyar társadalom minden rétegének gazdasági érdekeit

I Az a felszólalás, amely a demokrata néppárt részéről hangzott el, tipikus példája annak, ahogyan a feketézőket a magyar bíróságok védik. (Közbekiáltások a kommunistapárton: Ügy íis van! — Taps ugyanott. — Ellentmondások az ellenzéken.) Tipikus példája! (Zaj a néppárton-) Ezt ia beszédet a képviselő úr könanyen betanulhatta, valószínűleg praxisában, nem egyszer isméitelte meg más vonatkozásban. (KözbekiálMs a néppárton: Még jó, hogy nem ért hozzá! — Kováts László (dn): Népítéletet.'nem vezettek ellenef — Közbekiáltás a kommunistapárton: Majd lesz!. — Kováts László (din): Lehet!) Az elmúlt esiztendőkbein, de az idén (is az uzsorabírósúgolk és a többiek, amelyek a fekier' tézők, a spekulánsok ügyeivel foglalkoznak, hoztak súlyos ítéleteket, de meg kell mondanom, hogy nem hoztakíolyan súlyos ítéleiteket, mint amilyeneket kellett volna, s ezen a térem változtatnunk kell. (Zaj és közbekiáltás a néppárton: Ott a törvény!) Változtatnunk kell azért, mert meg kel védenünk az ország dolgozóinak érdekeit. T. Országgyűlés! Az utóbbi időben a közvéleményben már nem is veszik komolyan' azokat a tárgyalásokat, vagy intézkedéseket, amelyeket a feketézők ellen akár a gazdasági rendőrség, akár az egyes bíróságok tartanak vagy hoznak. Ma már a közvélemény felfigyel és azt mondja, hogy ha egy gazdasági bűnözőt letartóztatnak» előbb-utóbb megtalálja a lehetőséget az esetek többségében arra, hogy kiszabaduljon. (Közbekiáltás a kommunistapárton; Vannak ügyvédek! — Közbekiál• tások a néppárton: Vannak pártigazolványok! — Nagy László (md): A rendőrségre, az ügyészségre céloz? — Zsedényi Béla (f): • A gazdasági rendőrséget tessék megkérdezni! - Zaj.) Meg kell említenem, hogy akadnak bírák, jogászok, akik megértik a demokrácia érdekeit és tényleg szigorú büntetéseket alkalmaznak. (Za\j a néppárton.) De vájjon elmondható-e ez mindazokra az esetekre, amelyek előfordultak? -Nem mondható el. A gazdasági bűncselekmények elszaporodtak. Ezek ellen védekeznünk kell- (Helyeslés a. néppárton.) Nagyon érdekes, hogy a parlament vitájában is, de magánbeszélgetésekben is kezd az a felfogás kialakulni, mintha a gazdasági bűncselekmények, a spekuláció és a feketézés a demokrácia termékei volnának. A spekuláció és a feketézés, a panama nem a demokrácia ikertestvére. Ez a Horthy-rendszer maradványa Magyarországon, (Ügy van! Ugy van! a kommunistapárton-) csak azelőtt nem lehetett a kérdésekről ilyen nyíltan tárgyak ni, s a magyar parlament életében ilyen kérdésekről, ilyen hangon, mint ahogyan képviselőtársaim és a törvényjavaslat előadója beszéltek, nem lehetett beszélni. De ez az országgyűlés most a nép parlamentje, ezekről a kérdésekről tehát beszélni kell és állást kell foglalni bennük. A magyar demokráciának mindent eh kell követnie a gazdasági bűnöse^ lekmények megtorlására. A fennálló uzsorabírósági rendszertannak ellenére, hogy az eljárás meggyorsítását már elrendelték, nem minden esetben alkalmas a bűntető jogi védelem megfelelő biztosítására. (Nagy László (md): Eseteket! Milyen esetekben?) Az uzsorabíróság előtt az ügyek elhúzódnak, az ítéletek aránytalanok, az uzsorabíróságok működése nem kielégítő. Ezért van szükség arra, hogy az uzsorabíróságok mellett az uzsorabíróságok különtanáesa is működjék, az a bizonyos munkásbíráskodás, amelyet kifogásoltak az előttem felszólalt képviselőtársaim. ' Az uzsorabíróságok előtt lévő ügyek többségében észre lehet venni, ihogy mindig találnak megfelelő okot, módot arra, hogy a felmentést kieszközöljék. Nem érdektelen I megemlíteni azokat az eseteket, amelyek elég