Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

425 Az országgyűlés 10. ülése 1947. sűrűn fordulnak elő és «azt mutatják, hogy ez a bíráskodás nem jó, nem minden esetben megfelelő. Felhívom az országgyűlés figyel' mét azokra az esetekre, amelyek — mondjuk — a textiliákkal kapcsolatban fordultak elő s amelyek nem egy-két vég textiliával kapcsolatban történtek, hanem tíxz és százezer méterszámra, panamáztak el fontos szükségleti cikkeket. Ugyanakkor, amikor ezek a nagy gazdasági bűnözők szabadulnak, a kicsiket! szigorúan bünteti az uzsorabíróság. (Kováts László (md): így van!) Ezen a téren is változást kell kieszközölniAz uzsoraíbiróságok működése, -mini mon dottam, nem kielégítő s ezért mi fontosnak tartjuk a munikásbíróságok felállítását. Az uzsorabíróságoikkal kapcsolatban kifogásunk van az ellen is- hogy az azokban résztvevő •ülnökök például sorra nagykereskedők, és előfordult az az érdekes eset, hogy az ülnököt három hét múlva le kellett tartóztatni- felelősségre kellett vonná azért, mert hasonló bűncselekményeket köveitett el. (Nagy László (md) : Munkásbíróval is megtörténhetik ! — Zaj ) Előfordultak olyan esetek, amikor meg lehetett állapítani, hogy az uzsorabír óságok: előtt 'levő ügyek tárgyalásánál bizonyos szakmai szolidaritáp alakult ki a nagykeresikedők között; közvéleményünk bizony ezt látja- s ezen változtatni kell. Amikor a Magyar Kommunista Párt ró széről felvetettük a munkásbíróságok megalakítását, létrehozását, ebben a kérdésben elég hamar meg tudtunk egyezni a többi pártokkal, elsősorban a szodiáldeuioíkratapárttalazután a koalíció többi pártjaival is. kormányprogramul lett és mint törvényjavaslat szerepel itt a mai tárgyaláson- A kormány is jónak látta, hogy ebben a kérdésben radikálisabb intézkedéseket vezessem be és a kormány is jónaik látta a munkásbíróságok megalakítását. (Gúnyos közbeszólás az ellenzék soraiból: Súlyos érv! — Egy hang a demokrata néppárt soraiban: A parasztok kizárásával!) A parasztdk kizárására még majd választ adokFel lehet tenni a kérdést- miért éppen 'munkásbíróságokat akarunk. Az ellenérvekre válaszolni akarok. Először is azért akarunk munkásbíróságoikat, mert éppen a munkásosztály, éppen a nagyüzemeik dolgozói azok, akik mentesek minden kapcsolattól, amely a gazdasági életben a kártevőikkel, a spekulánsokkal fennáll. Ugyanakkor a nagyüzemek dol" gozói azok, akik a legtöbbet szenvednek a spekuláció és a feketézés következtében. Akadnak jogászok, akik azt mondják, hogy éppen ezért nem volna szabad munkásbíróságokat létrehozni, mert a munkások a spekulációval kapcsolatban érdekelt felek, szenvedő alanyok- Nekünk kommunistáknak az az álláspontunk, hogy éppen azért, mert a spekuláció szenvedő alanyai elsősorban a nagyüzemi dolgozóik, az ipari munkások, ezekből kell létrehozni a ]nimlkásbíróisá,gokJait. Ne higyje senlki, hogy a< nagyüzemek dolgozóiból alakult nmdkásíbíróságok a parasztság ellen jönnek létre- vagy hogy ítéleteiket a parasztság ellen fogják meghozni. A munkásbíróságok az egész or" szag érdekeit fogják védeni s így a parasztság érdekeit is fogják védeni. A törvényjavaslat különböző rendelkezései meghatározzáík' hogy milyen ügyeket fog tárgyalni a munkásbírósá,g- Azok a vádak és azok a 'kritikák, amelyek azt hangoztatják, hogy a munkásbíróság osztálybíróság lesz. évi október hó 23-án, csütörtökön. 426 nem igazak. A munkásbíróság a magyar demokrácia egyik fegyvere kell hogy 'legyen, s az egész ország érdekeit kell hogy szolgálja, munkásokét- parasztokét, dolgozó kisembereikét, az egész magyar dolgozó társadalomét A munkásbíróság olk az egész nép védelmét fogják szolgálni. Tannak olyan véleményeik, amelyek a munkásbíróság-okkal. kapcsolatban azt hangozta tjáik, hogy a munkásbíróságoknak pártjellegük lesz. A munkásbíróságoknak meni lesz pártjellegük, bár igaza van a demokrata néppárt részéről felszólalt képviselőtársamnak, hogy a munkásosztály döntő része valamelyik munkáspárthoz- illetőleg a két munkáspárthoz tartozik. Az a körülmény azonban, hogy a nagyüzemek dolgozói a munkáspártokhoz tartoznak;- nem jelenti azt, hogy ezek pártbíróságok f 'lesznek, mert ha jól tudom, a bírák egy része is tartoziilk valahova- azonkívül a felszólalt képviselőtársam is egyik pártnak a tagja, s valószínű, hogy pártjának álláspontját méig az igazságszolgáltatás- terén is érvényesíti. (Zaj a néppárton. — Eay hang: De nem tudják befolyásolni!) Felteszem azonban a kérdést- vájjon a két munkáspárt eddigi munkájával nem az egész magyar társadalom, az - egész demo'krác^a érdekeit szolgálta-e

1

? (Ugy van! Ugy van! n kommunista párt soraiban.) Bűn-e az, ha valaki munkáspárthoz tartozik?- (Nagy László (md): Nem bűn!) A munkáspártok részéről azt a vádat, hogy ezek a bíróságok pártbíróságok lesznek- azért, mert a dolgozók a munkáspárthoz tartoznak, a leghatározottabban vissza kell utasítanom. (Egy hang a néppárt somiból: Bűn-e az. ha valaki paraszt! — Nagy László (md): Bűnös-e valaki azért, mert polgár? — Ratkó Anna (kp): A bűn a f ek'eitlézés ! — Közbeszólások az ellenzéken: Úgy van! — Szobek András (kp): Ha elismeri, hogy bűn, akkor ne védje őket; ennyi az egész, megegyeztünk. — Zaj. — Az elnök csenget.) A munkásbíróságok felállítása gazdasági rendünk megszilárdulását fogja elősegítenifegyelmezőleg fog hatni azok felé, akik a demokráciaadta szabadsággal visszaélnek, egyben a munkásbíróságok elrettentő példát is fognak statuálni, a dolgozó nép ellenségeivel szemben- Mi tudjuk- hogy csak bírósági intézkedésekkel nem lehet rendet teremteni az ország gazdasági életében. A munkásbíróságok fegyelmezőleg fognak hatni; természetesen a koraiánynaik a gazdasági élet különböző területein, a inunk ásbíróságok mellett még más öntézikedéiseket is kell tennie. A munkásbíróságok felállításáról szóló törvényjavaslat kérdésében az országgyűlés megszavazta a sürgősséget. Nagyon érdekes, hogy az ellenzék részéről a sürgősség ellen szavaztak;. Nekilk- a túlsó oldalon ülő képviselőtársaim-maik úgylátszik, nem fontos ezt a kérdést azonnali, megoldani. (Nagy László (md): Alaposan és jól kell megoldani!) Azon nem csodálkozunk, hogy a Pfeiffer-párt a javaslat sürgősségá tárgyalása ellen foglalt állást- mert ez párt már nem egy esetben mutatta ki a foga fehérét, ez a párt már bebizonyította, hogy nem akarja szolgálni a demokráciát'- nem akarja szolgálni a magyar dolgozó társadalmat. (Egy hang a függetlenségi párt sormban: Ezt csak maga mondja! Maga sem hiszi' el, amiitl mond! — Zaj.) Az is igaz, hogy ez a párt nem úgy került be a parlamentbe, mint a nép barátja, hanem úgy ke-