Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
421 Az. országgyűlés 10. ütése 1947. évi október hó 23-án, csütörtökön. 422 hm feladat; vannak közigazgatási szerveink erre, tehát ,a kiválasztás ueni ügydöntő indok. {Úgy van! Ügy van!, az ellenzéken. — Orosz Sándor (kp) : De nagyon védi a száziholdkteokai!) Az értelmiséget képviselő szakbíró egyetlen . szavazatává, 1 , súlytalan a négy munkásbíróval szemben, másrészt pedig- kiválasztása az ugyancsak pártember, mindenkori igazságügymimisztertől függ. (Felkiáltások a kommunistú/párt és a szociáldemokratapárt soraiban: Ez fáj!) Tehát a bíróságban az értelmiség, illetve a városi polgárság súlya nem érvényesül. (Zgyerka János (kp): A városi feketézőké!) Amennyiben az igazságügyi körmányzait a .különtanáes összetételénél feltétlenül ragaszkodik \'d, laikus, bírákhoz, ez esenben az 1945. évi VII. te.-feel beeikkelyezett 81/1945. M. E. számú né pb írósága rendelet bevezető sorai alapjain, aiz esküdtbírósági intézmény részleges visszaállításával, illetve az esküdtbírósági törvény szerint behívott esküdteik bíráskodásával, osztálykülömibség nélkül, egyetemes magyar érdekeket tekintő laikus bíróságot tudna felállítani. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. — Mozgás a kommunistapúrton. — Földes Mihály (kp): Egyetemes magyar érdekeket 1 — Zaj.) Meg vagyok róla, győződve, hogy , a, törvényjavaslattal kapcsolatos, bizalnratíanság egy • csapására megszűnnék M ikültöntianáesnak esküdtbírósági alap on történő összeállítása, esetén. (Úgy van! Ügy van! Taps az ellenzéken.) Végül a törvényjavaslatnak két igen súlyosain kifogásolható elvi intézkedésére kell ramutatooim» Az egyik a jav:aslatnak az a remdteilíkezése. amely szerint a különtanáes akkor is eljárhat, ha a cselekményt • a vádtól eltérően a ' tetítlazonosság körében az 1- § alá nem eső bűncselekménynek minősítik. (Nagy László (md): Ebbe mindem belefér!) Ez magyarul am.yny.it jelent, hogy amennyiben a kormánytól függő ügyész ivádat emel bárki ellen uzsorar bírósági hatáskörbe tartozó cselekmény címén, tekintet liléikül arra, hogy vájjon a bíróság ítéletében ia vádlottat- e/törvényjavaslatba, ütköző, illetve ©szerint minősített cselekményben bűnösneik mondaná, ki, vagy siem, tisztán, anináli az egyszerű oknálí foigva, hogy a oseleteményt uzsorabírósági küliöntamáes elé vitték, a, külön tanács ítélkezhetik, tehát a különtanáes nemcsak árdrágítási visszaélésben, (hanem bármely bűncselekiményben ítéllkteiziietik. (Felkiáltások az ellenzék soraibam: Ez az! — Hajdú Gyula (kp) előadó: A tettaizomosság kereteben! — Zaj. — Pászthory. István (f) : A minősítés iá lényeges! — Egy hamg a kommunistapárton: Nem kell bűncselekményit elkövetni, nem kerülnek oda! — Földes Mihály (kp): Gyerünk a bolcseséggel!) Végül rá ikívámok mutatni «úrra, hogy amikor á, ténybeliíés jogi megítélés szempontjából & legsúlyosabb büntetőjogi jogkövetkezményeik és a legsúlyosabb árdrágító visszaélések azok, amelyek mérlegelés tárgyát képezik, (Földes Mihály (kp) n Zokogjon egy kicsit!) akkor nem adatik meg az ítélet ellen a rendes perorvoslat lehetősége. A diktatúrákat ka véve, minden jogállam szabályszerű peirorvoslatot engedélyez a bírói ítélettel széniben* mert hiszen meg a kizárólag szakbírókból álló bírói testületek is tévedhetnek, hát még mennyire tévedhetne^ a laikus bírói testületek. (Zaj. — Orosz Sándor (kp): A feketézőknek nines kegyelem!) es mennyivel inkább tévedhet egy bíróság akkor, ha kizárólag,politikai nézetet képviselő laikus bírákból áll. (Földes Mihály (kp): És maga milyen nézetet képvisel? —- Köböl József (kp): Ezt elmondja a muníkások előtt is? — Pászthory István (f): Azok megértik! — Egy hang a .néppárton: Nem veszik észre, hogy ez sem a parasztnak, sem a műnk aktnak .nem kell! — Zaj.) A per-orvoslatok ellen,ez esetben felhozott érv ,a. gyors, határozott, azonnali megtorlás sziükségssége, mert a gyors megtorlást a peroir'VOislat állítólag elhúzná. (Köböl József (k^): Állítólag?' Láttunk már ilyet!) Megadom t. képviselőtársam a választ erre az »állítólag«-ra, A kérdés úgyis megoldható, i hogy szabadságvesztésbüntetés kiszabásánál a büntetés előzetes végrehajthatóságát mondja ki kötelezői eg miniden esetben az uzs or ab íróság. (Kováts '»László (dn): Meg van okival — y Helyeslés az ellenzéken.) De különös íigyeleanmel kísérendő ez. a kérdés, azért is, inert ez a különtaináes ha r iálbüntetést is alkalmazihat, (Zgyerka János (kp): Ettől felinek !) már pedig a hallal büntetés, mi vei emberéletről, legfontosabb demokratikus jogunkról, az élethez való jogról , van szó (Orosz Sándor (kp): Nem kell feketézni!) a legkényesebb kérdése a demokratikus államok büntető jogának, nem, reparálható súlyos szankció és így a vele való visszaélés, a kiszabásban való tévedés végeredményben beláthatatlan következmény ékkel jár. (Kovács István (kp): Kiket véd maga? — Zaj. — Orosz Sándor (kp): Nem kell feketézni, nem lesz: rá szükség! — Egy hang a kommunistapárton: A feketézőket, a spekulánsokat védi!) A javaslatnak tehát a halálbüntetés tekintetében meg kellene adnia a rendes perorvosliati jogot. (Zgyerka János (kp): Éljenek a feketézők, úgy-ie? — .Pászthory István (f): Ne éljenek! — Zaj. — Az elnök csenget.) Halálbüntetés kiszabása esetén elengedheteltllennek tartom a perorvoslat lehetőségének megadását. A kegyelmi jog e tekintetben, (Egy hanu a kommunistapárton: Nincs kegyelem!), amint a bizottságban hivatkoztak rá, nem kielégítő, mert lényegében nem ítélkezési, hanem politikai mérlegelésként jelentkezik ennek keretében a döntés.T. Országgyűlés! Jogfejlődésünk történe tében ez a javaslat retrográd jellegű, tehát visszafejlődő tendenciát mutat a fentebb kifejtettek alapján. Akkor, amikor közvéleményünk a társadalmi megbékélés és a bizalom helyreállítása érdekében nagy többségben azt remélte, hogy a békeszerződés hatály halépite •után a rendkívüli idők laikus (átmenet bíráskodásait a törvényhozás leépíti, hogy helyet adjon az igazságszolgáltatás minden ágában a szenvedélymentes, független és pártatlan szakfoírás'kodásmak, alkkor ia kormány benyújt egy javaslatot, amely továbbfejleszti a forradalmi bíráskodás gondolatát és jóformán intézményesíti azt. T. Országgyűlés! A kifejtettek alapján a törvényjavaslatot pártom és a saját magam nevében is nem fogadom el és különvéleményemet fenntartom. (Élénk helyeslés Js taps az ellenzéken, — Kovács István (kp): A síberek nevében, azt is tegye hozzá! — f Orosz «Sándor ' (kp) : Szobrot állítanak magának a feketézők! — Felkiáltás a néppárton: Vonatkozik ez a javaslat a mandátum — fekete' izőkreis? — Taps az ellenzéken. — Nagy Laszlo (md): A mandátumfeketézésekre! — Znj.) ''..'• 27*.
