Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-10

415 ' Àz országgyűlés ÍO. ülése 19Î7. íi munkásbíró működésének, — amint a ta" pasztádat mutálj a az. eddigi laikus bíráskodá­soknál, akár a munkásbírói, akár a társada­lombiztosítási intézménynél is — csak nehezen tudja a laikus bíró követni, sokszor meg- sem érti és e különtanács 4:1 arányú örssze tételén él fogva egyszerűen lemajorizálja, a szakbírót. T. Országgyűlés! Demokratikus államban a bíró csak a -kihirdetett törvénynek van alá­rendelve és így független a végréhajtóhata­lomtól. A bíró befejezett cselekvések jogos vagy jogtalan voltát állapítja meg, ténykedése tehát jogalkalmazás és nem törvényhozás. A bíród függetlenség tehát megvédi az állampol­gári szabadságot mind a végrehaj tohatalom, mind pedig a törvényhozás illetéktelen befő­lyáísa ellenében, (Dénes István (md): így van!) és így a demokrácia fontos pillére és aikot­mánybiztpsítéka. (Úgy van! Úgy van! — Taps az ellenzéken. — Száva István, (iszd): Tegnap a bizottságban hallgatólag maga is beismerte; hogy a tökéletes bírói függetlenség csak fik­ció!) Nem ismertem be. (Száva István (szd): Nem szélit ellene egy szót; sem! — Dénes Ist­ván (md): Efóg h'íba! Ne ismerje be! Ilyet nem lehet beismerni! — Földes Mihály (kp): Az embereket ne rabolják ki és ne fosszák ki az árdrágítók! — Közbeszólás a kommunistapárt­ról: Fikeiókikall akar csinálni eletet? — Dénes IsiVán (md): Legyen az munkásbíró:, 'Hegyein az akármilyen bíró: legyen független!) Elnök: 'Figyelmeztetem Dénes képviselő urat, tartózkodjék a közbeszólásoktól. Matheovits Ferenc (dn): Lehet, hogy a bíró, amíg ki nem nevezik, függő viszony­ban van a kormányhatalomtól, de kinevezése után demokratikus államban függetlenségei nem lehet fikció, mert erről őt a demokra­tikus alkotmány védelmében a bírói törvény, nálunk az 1869:IV. te. biztosítja. (Mozgás a kommunista párton. — ^ Rudaís László (kp): Nézze meg az angol bírót!) Minthogy a velem szemben ülő képviselő úr az eltőbi> beleszólt a beszédembe, hogy én is bíró voltam, büszkén vallom .magamat is e bírói testület tagjának. [Élénk helyeslés és taps az ellenzéken. — Egy hang a 'kommu­nistapártról: Bírói lelkiismeret is van!) Bi­zony mondom, t. képviselőtársaim, több mint ötévi bírói működésem alatt soha nem tett senki még kísérletet sem arra, hogy függet­lenségeimet ítélkezésemben bármiben is befo­lyásolja! (Èlén\k taps az ellenzéken. — Ravkó Anna (kp): Mlagának nem is volt Szüksége rá! — Felkiáltások a kommunistapárt oldaláról: Nem kell beavatkozni! A feketézőkről beszél­jen! — Nagy zaj a kommunistapárton. — Az elnök csenget.) A kinevező, minősítő stb. igaz­gatási szervek demokratikus érzületének in­tenzitása folytán sem nálam, sem általam is­mert bírótársaim egyikénél sem tett soha senki még osak kíiséríieftet sem erre. (Szőnyi Ti­bor (ikp): Nem volt rá szükség, mert jól szol­gálták ki anélkül is az urakat! — Gúnyos de rültség az ellenzéken.) Koncedálom, minden testületnek .lehetnek megtévedt tagjai, hiszen gyarló emberek vagyunk. (Közbeszólás a kommunistapártról: Voltak- sajnos! Töreky! — Földes Mihály '(kp): Nem a bíróságot bántjuk, hanem a Feketéző csürhét!) MiintíieJri: kornak megvan­nak a maga opportunistán (Felkiáltások a nép­párton: Ma is! — Pászthory István (f):.Most különösen megvannak!) de a magyar bírói évi október hó 23'án, csütörtökön. 416 testület mindenkor elfordult a, csekélyszámú magukról megfeiledkezettekrőSl és kiközösí­tette őket a maga soraiból. (Taps az ellenzé­ken. — Zaj a kommunistapárton,. — Szőnyi Tibor (kp): Törekyről ml a vélemé­nye?) Megadtam a választ Törekyről. (Szőu nyi Tibor (kp): Mi a véleménye Törekyről?) Most mondtam . meg. (Szőnyi Tibor (kp) Most védte! — Ries István igazságügymi­niszter a szónok felé: Én önnek mondok még ötven Törekyt, ha akarja! — Kováts László (dn): Miért nem csapja el őket, miniszter úr? — Ries István igazságügy miniszter: Nem most, de akkor. Ötvenet mondok!) Bíráinkniak a társadalom minden rétegé­ből^ történő kinevezése és osztályszemléleiteui felüli áttekintést nyújtó igaz ságérzete > neve­lése, a magyar bírói karnak saját magával szemben is közismerten puritán, kötelesség­tudó élete garancia arr|a, (Egy hang a kom­munistapártból: Hogv a feketézőket meg­menti!) hogy kasztbíráskodást nem végez,, (Zaj a kommunistapárton. — Közbeszólás ugyanott: Ez jó vicc volt! — Zgyerka János (kp) : Szennák mennyire puritán volt, mondja, bíró úr?) legalábbis jobban tudja függetleníteni magát úgynevezett társadiaimi osztályától, mint az említett tantálakkal nem rendelkező, merőben osztály típust reprezen­táló munkásjbírók. (Földes Mihály (kp): Él­jenek az igazságos bírók, pusztuljanak a fe­ketézők védői!) Minthogy a munkástbíróság nagyobb te­kintélyét:, ítéleteinek nagyobb respektusá! nem találom meg az elmondottak szerint, így feleslegesnek tartom a javaslatban írt cse­lekmények feletti bíráskodást a szakbíróság kezéből kivenni. (Mozgás a kommunistai'párb soraiban.) A bírói hatalom lényege szerint állami felségjog. a bírák a bírói hatalom gyakorlására azon az alapon vanMak hivatva, hogy arra felíhatlalmaztatnak, azaz hatalmat nyernek arra, hogy az állam bírói felségjo­gát gyakorolják. (Közbeszólás a kommunista­pártról: Ezek is!) E felhatalmazás azonban — minthogy a nemzet egyeteme adja, (ügy van! Ugy van! az ellenzéken.) — csak a nemzet egye­teme érdekében és részvételévé], tehát vala­. mennyi társadalmi osztály és valamennyi párt tagjainak együttes és közös közreműködésével i gyiskorolható. (Élénk tops az ellenzéken. — Kovács István (kp): Szóval kérjük ki a fe­ketézők véleményét is? — Rudas László (kp): Ez is egy" társadalmi réteg! — Az elnök csen­get. — Egy Jmng a függetlenségi párton: Nem társadalmi, hanem bűnöző réteg!) A felebaráti szereteten alapuló közjó kö­vetelménye is. hogy minden társadalmi szol­gálat a köztől igazságos eíllenszolgáltatásáii megkapja, hogy a társadalom egyes csoport­jai szolgálatukkal arányos mértékben része­süljenek a közösségi javakból, következéskép­pen az .államfenntartó adózók egyformán jo­gosultak részesedni a végneihajtó hatalom gyakorlásában. (Zaj a kommunistapárton., — Egy hang ugyanott: A feketézők is? A speku­lánsok is?) a közrend biztosításában és abból egy adófizető társadalmi osztály sem rekeszt­hető ki. (Nagy taps az ellenzéken. — Pászthory István (f): Ez az igazság! —-'Ru-. - das László (kp): Miért rekesztették ki a mun­kásokat ezelőtt? — Keresztes Sándor (dn): Egyik hibát aieim lehet a másikkal kompen­zálni! — Dénes István (md): Az volt a re­* akció, amikor a munkásságot kirekesztették!

Next

/
Thumbnails
Contents