Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-10
417 Az országgyűlés 10. illése 1947. — Pászthory István (f): Miért rekesztik ki az értelmiséget? Miért rekesztik ki a gazdákat? — Folytonos zaj. — Az elnök többször csenget. — Halljuk! Halljuk! a néppárton.) így nem alapozható például egy in concreto az árdrágítási ügyekében felállítandó küLön tanács esek egy társadalmi osztály reprezentánsaira. (Ugy van! ügy van! a néppárton. — Egy hang a néppártról: A munkásság csak 27 százalékát teszi ki az országnak!) Az 1941-es statisztika szerint 23.6 százalékát. Ujabb nem áll rendelkezésre. (Egy hang a kommunistaparton: Az ipari munkásoknak és a piaaiaszi oknak ugyanaz az érdekük! — Zajos ellentmondások az ellenzéken, — Felkiáltások ugyanott: Hol varrnak ( a parasztok? _ Zaj a kommunistapárton. — Ratkó Anna (kp) : Persze nem a kulákokiiak, hanem a kisparasztoknak! — Folytonos zaj. — Nagy Károly (kp) : Mi nem félünk a munkásibíróságtól ! — Dénes István (md): Hát az értelmiséget, a kacsa költötte? — Ratkó Anna (kp): Vaui közöttük olyan is! — Egy hang a függetlenségi párton: Hol a giazdaközönség? — Folytonos zaj. — Az elnök többször csenget.) Közérdek, hogy mindenki joga tiszteletben ttartassék. hogy mindéin szolgálat a neki megfelelő ellenértéket megkapja. Ez tehát kölcsönös igazságossági követelmény» mert az igazságosság befolyásolja a társadalmi osztályok egymásközti érintkezését is<„ és ezen- érintkezés zavartalanságának biztosíti bizalmatlanság kiküszöbölése, (Egy hang a kommunistapártról: Kezdjék a feketéző ura,k!) a polgárok közti béke és egyetértés biztosítása a közjót a legnagyobb mértékbeli érintő kérdés. A politikai egyenlőség a demokráciában azt jelenti, hogy az államhatalom gyakorlásában az állampolgárok mindegyike egyenlő feltételek mellett; vesz részt. (Szőnyi Tibor (kp): A feketézők is? A csaló szélhámosok is! A csempészek is? Az árdrágítók is? — Keresztes Sándor (dn): Nem azokról beszélünk! — Szőnyi Tibor (kp): A dolgozók bőrén tetű módjára élők is? — Folytonos zéj.) Előjog senkit sem illet meg, külön terheket senki se köteles viselni. (Zaj- -— Halljak! Halljuk! a néppárton.) A javaslatot a tiszta demokrácia alapelvei, az 1946:1. törvénycikkben biztosított örök és elidegeníthetetlen emberi jogok szempontjából aggályosnak s az 1947:XVIII. törvénycikk II. rész, 1. cím, második cikkében foglalt nemzetközi kötelezettségünk, a Parisban aláírt béke-szerződés tekintetében pedig az ország és demokráciánk nemzeközi megítélése és megbecsülése szempontjaiból veszélyesnek és károsnak tartom. (Úgy van! Ügy van! Taps az ellenzéken. — Nagy Károly (kp): Ha a földreformtörvényt most tárgyalnánk» ugyanúgy védenék meg? — Pászthory István (f): Nem ért hozzá! — Egy hang a kommur nistapántról: Az ügyvéd úr sokat ért hozzá! Zaj az ellenzéken és a kommunistapárton.) Az 1946:1. törvénycikk bevezetésében ünnepélyesen deklarálta a magyar állampolgár rok természetes és elidegeníthetetlen jogai között az állampolgárok jogát az állami t és önkormányzati élet irányításában való részvétel tekintetében- Ez a jog ugyanezen törvény szerint, minden magyar állampolgárt, társadalmi osztályra és pártállásra való tekintet nélkül egyformán és csorbítatlanul kell, hogy megillessen. (Taps a néppárton.) Nem tehetjük túl magunkat ezenfelül a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi október hó 23'án, csütörtökön. 418 békeszerződésben írt és a fenti törvényhelyben részletezett azon kötelezettségünkön sem, amely szerint a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságok élvezetét-^ (Közbeszólás a kommunistapártról: A feketézőknek is? — Egy hang a néppártról: Azokat meg kell büntetni!) Másrészt a békeszerződésről szóló törvényben az idézett törvényhely második bekezdésében kötelezettséget vállal Magyarország- arra. hogy a Magyarországon életben levő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú szeimélyek között nem fognak különbséget tenni, sem »semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekeltek személye, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben. (Pászthory István (f) , a , kommunistapárt felé: Mit szólnak ehhez? — Tap s a függetlenségi párton és a néppárton. — Szőnyi Tibor (kp) : Ez emberekre vonatkozik és nem feketéző patkányokra! Az embert ne tévessze össze a ronda patkánnyal! — Dénes István (md) gúnyosan: Hatályon kívül kell helyezni a békeszerződést, ez lesz a legjobb! — Folytonos zaj. — Az elnök többször csönget. — Ratkó Anna (kp): Miért nem mondta ezt azelőtt, a régi világban? — Egy hang a kommunistapári' ból: Horthy bírójától nem is várunk mást!) Nem lehet szó — sem az 1946:1. törvénycikk, sem a békeszerződés fenti rendelkezéseire fi' gyelemmel — jogegyenlőségről akkor, amikor ez a törvényjavaslat lényegileg egy társadalmi osztálynak, az ipari munkásságnak kezébe adja e külön tanácsokban a döntés jogát, sőt az ipari munkásság túlnyomó részét is kizárja az ebben való részvételből. (Pászthory István (f): Ez így van! — Taps az ellenzé^ ken. — Egy hang a kQmmrmnistapárton: Halljuk a sirámokat! — Nagy Károly (kp): Ez .csak paragrafusrágás! — Pászthory István (f): Ez az igazság! Nem paragrafusrágás! — Zaj.) Figyelemmel továbbá arra, hogy a nagy'ipari munkásság (Zaj a, kommumistapárton. — Egy hang ugyanott: Halljuk a Horthybírót!) Magyarországon majdnem kivétel nél' ! kül a kommunista-, illetve a szociáldemo'kratapárt keretében fejti ki politikai tevékenységét, (Helyeslés a szociáldemokratapár' x ton és a kommunistapárton. — Felkiáltások Vz kommüntsjtapártról: Ez fáj! — Egy Jmmg a *szociSdemokmtapártról: Itt szorít a cipő! Tudomásul ikell ezt venni! — Egy hang a függetlenségi pánton: Ezért pártbíróság!) ezért <e bíróság összetételében nemcsak osztály bíróság, hanem kifejezetten két párt bírósága is lesz. (Úgy van! Úgy van! ..— Nagy taps az •ellenzéken. — Zgyerka János (kp) : Féltik a munkásosztálytól a demokráciát? Miért fél; tik? Ne féltsék! — Egy hang a függetlenségi párton: Hol az értelmiség? Mi van a parasztokkal? — Zgyerka János (kp): A feketézőktől nem féltik? — Ratkó Anna (kp): Van egy néhány nagyüzemi értelmiségi is köztünk!) T Országgyűlés! Amikor az uzsorabírósági különtanácsban a javaslat a döntő szót a munkásbíráknak adja, (Kovács István ;(kp): Nagyon helyesen!) nem 'veszi figyelembe azt, hogy voltaképpen jo^logikai ellentmondást kíván becsempészni jogrendszerünkbe és ezzel demokráciánk jogi érvényesülésének és alátámasztásának alapfeltételét 27
