Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

373 Az országgyűlés 9. ülése 19Í7. évi október hó 22-én, szerdán. 374 ben, másodszor milyen összegű* anyagi támo­gatást kapott a kisipar» harmadszor milyen mennyiségű és értékű anyagot juttatott a kézmüiparosságnak az Anyag és Arhivatal, milyen összegben, szemiben a nagyiparnak nyuj tott anyagokkal. Miniszter TJT! A magyar Ikíézmüipáros­ság, amelynek legalább 95 százaléka demo­kratikus és szociális felfogású és ezt az elvet évtizedek ©lia vallja és követi» megérdemli, bogy jobbiéte, megelégedettsége és boldogu­lása érdekében meghallgassák panaszát és boldogulása érdekében történjék intézkedés az előbbiekben, interpellációmban felsorolt és megnevezett panaszok ügyében és az ismer­tetett kívánságoknak a kormányzat részéről való megfelelő támogatása érdekében. Itt hivatkozom arra, hogy a miniszterelnök úr prograuimbeszédében azt mondotta» hogy a magyar kézniűiparosság mindenkor eleget tett kötelezettségei;nek és ia kormányzat tá­mogatni fogja a kisipart. Nem ígéretet sze­retne a magyar kézművesiparosság kapni, hanem valóban megsegítést. Miniszter ur, a kézniűiparosság túl sok ígéretet kapott már és túl nagy beváltatlan váltókofelezettség áll fenn vele szemben. A legvégső idő most kö­vetkezett el, a hároméves terv kezdetén» hogy a kézmű iparosság mai helyzetéből felemel­kedhessek, hogy ezt a hasznos, dolgozó és termelő gazdasági réteget a legmesszebbmenő módon bekapcsoljuk a hároméves terv kivi­telezésébe- annak hasznosítása és . előbbrevi­tele érdekében. Olyan határozott intézkedé­sekre van szükség', amelyek megnyugtatják a kétségbeesés előtt álló magyar kézműipa rosságot­Kérem a miniszter urat, hogy az inter­pellációmban foglaltakat fogadja olyan meg­értéssel és olyan támogató készséggel, mint amilyent jogosam megérdemel és megkíván­hat a magyar kézművesiparosság. (Ugy ran! Ugy van! — Helyeslés és taps a kommunista­párt soraiban.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja az iparügyi miniszter úrnak. Következük Hajdú Ernőné; 'képviselőtár­sunk interpellációja a kormányhoz az igaz­ságos áru- és anyagelosztás tárgyában. Kérem a jegyző urat» szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Czövek Jenő jegyző (olvassa): »Tekin­tettel arra, hogy véleményünk szerint igaz­ságos elosztás csak kötött gazdálkodással, illetve pontrendsizerrel hajtható végre, foér­dem» milyen előkészületeket tett a kormány a köitötft gazdálkodás technikai keresztülvi­tele és mielőbbi életbeléptetése ügyében?« Elnök: Hajdú Ernőné képviselőtársunkat illeti ;a szó Hajdú Ernőné (sízd): T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Nincs, de nem is lehet ennek az országnak felelős tényezője, aki ne lenne tisztában > azzal, hogy a gazdasági helyzet és a politikai helyzet között milyen szoros összefüggések államaik fenn. Csak aki járja iaz országot és állandó összeköttetésben van az üzemekben dolgozó munkássággal» a pfoletár asszonyokkal, tudja azt, hogy mi­lyen nyomasztóan hat a gazdasági ellátott­ság gondja minden dolgozó magyar emberre. A fogyasztók, a háziasszonyok» a gyermekei­ket sok gonddal és sok bajjal, kevés pénzzel nevelő szocialista anyák nevében kell .szót emelnünk az áruelosztás igazságtalanságai ellen. Mi szociáldemokraták, őszinte örömmel üdvözöljük a kormányprogrammnak a kötött gazdálkodás keresztül vite 1ère vonatkozó ré­szeit, örömmel üdvözöljük azért, mert hiszen mi egyedül voltunk azok, akik a stabilizá­záeióval, a bérek rögzítésével egyidejűleg határozottan követeltük a kötött gazdálkodás kiterjesztésiét nemcsak az élelmiszerekre, hanem az ipari cikkekre» nevezetesen a textiliákra és a lábbeliekre is. Mi jól tud­tuk, ihogy a stabilizáció, előtt bizonyos áru­készletek felhalmozására került a sor és tud­tuk azt. hogy ha 4 ezeket az, árukészleteket a tőkeerős kezeik nagyon gyors iramban fel fogják vásárolni, akkor azok számára» akik kevés anyagival, de annál több gonddal ren­delkeznek» ezeknek a készleteknek a gyönyörű­sége csak a kirakatokon keresztül les<z meg. Mi akkor követeltük» hogy ^»-ezessék be a pontrendszert, hogy az ország minden dol­gozója számára azonos arányban jusson az akkor felhalmozott és a később termelendő ipari készletekből megfelelő mennyiség. Azzal az elieuivetéssel szemben, hogy ké­vé* az áru az ország egyöntetű ellátására, állt fenn az az érvünk» hogy az egyes kate­góriákat különféle színű pontszelvényekkel lehet ellátni és a fogyasztás szempontjából rangsorolást lehet bevezetni. Ugy gondoltuk, és iigy gondoljuk most is, hogy első a ter­melés szempontjából legfontosabb munkaerő, második legfontosabb tényező ebben az or­szágban» akit ed kell látni, a gyerek. Az élelmiszerek mindlen áron való felsza­badítása ellen is több ízben tiltakoztunk itt a Házban- Azok a képviselőtársaim, akik a mait nemzetgyűlésiben jelen voltaik, emlé­kezni fognak rá, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt» amikor a közellátási miniszter úr felszabadította a hagyma árát, interpelláció­ban szót emeltem és óva intettem az áruk minden áron való felszabadításának módsze­rétől, mondván azt, hogy a spekuláció észre fogja venni» hogy a közellátási miniszter úr az ő malmukra hajtja a vizet azáltal, hogy az elrejtett áruik felszabadításával lehetővé teszi, hogy néhány hónappal később kétsze­res, háromszoros» sőt annál is magasabb ára­kat érhessenek el és akkor sorban minden élelmicikknél be fog ez következni. A költ­ségvetési vita során a közellátási tárca költ­ségvetésének tárgyalásánál erre a körül­ményre újra nyomatékosan rámutattam. Saj­nos, e tekintetben egyedül maradtunk véle­ményünkkel, mert a koalíció töbfbi pártja a teljes felszabadítás' álláspontján állott» (Mozgás-) és mondhatom, hosry ieren fájdal­mas lés igen ^szíouiorú elégtéjtel számunkra, hogy az események bennünket igazoltak. Nagyon jól tudjuk, hogy az országban a termelés" még nem megfelelő, még nein elégséges. Az előadó úr délelőtti beszédében rámutatott arra» fRögy októberben összesen 436.000 pár cipőt gyártottunk, tehát egy évre átszámítva 5—6 millió pár cipő kerülhet forgalomba Magyarország kilencmillió Iá­kosa számára- Világos, hogy megengedhetet­len, hogy legyenek olyanok» akik pénzükért akár tíz pár cipőt is vásárolhassanak, mi­közben másokiniak természetszeirüleg egyet­lenegy pár cipő sem jut. fűgy van! Ügy van! — Taps a szociáldemokratapőrioii.) Jobb későn, mint soha» mondja a ma­24*

Next

/
Thumbnails
Contents