Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

375 Az országgyűlés 9. ülése 1947. gyár közmondás és mi csak örömünknek adhatunk kifejezéjst a felett, hogy 'a kormány a mi álláspontunkat fogadja most el és a kötöttség álláspontját teszi magáévá. A kormányprogramul általánosságban beszél a (kötöttségről. Mi szükségesnek tartjuk a gyors és célravezető technikai megoldást az áruk forgalmának megkötésére és igazságos elosztására, mert félő. hogy ha ezzeil a kötöttséggel túl hosszá ideig fogunk fenyegetőzni és a kJészleteíket nem kötjük meg, akikor az a bizonyos felesleges tőke, amelyről közgazdászaink olyan sokszor beszélnekamely iá spekuláció kezében vain, a szabadkereskedelem fel fogja vásárolni azokat az iparcikkeket, amelyeknek« megkötöttsége fenyeget és iáikkor nem lesz mit adni jegyre vagy pontra.Éppen ezért legyen szabad kérdést intéznem az ösiszkoirmányhoz atekiintetben, hogy a kormányprogrammban jeilizett kötöttséget a kormány miképpen kívánja technikailag gyorsan éis biztosan megoldani. Mi szociáldemokraták .nem, tartjuk tűrhetőnek azt, hogy az egyik nő 20—25 méter anyagot használjon fel egy ruhához,'míg a máisifcnafc két méter barehet sem jut egy gyennekruháeska meg varrásainak céljára. (Ügy van! Ugy van! a néppárt soraiban.) Nem mintha azt híinnők, hogy mkiidienki egyformán meg tudja fizetni a luxusanyagokat, de meg vagyok győződve róla, hogy könnyebben el tudja viselni az ember, hogy :'reá az ország termeléséinek; összes árujából kevesebb jut, |h,a tudja, hogy ez mindenkire áll és a feltételek .mindenkire nézve azonosak. Néni tartható fenn a» a helyzet, hogy laz eigörjik oldalon állandó az agitáció a luxus jelenségei ellene de a gyakorlati megoldások e téren késnek. Mi dolgozó nők nem kívánjuk földiigérő szoknyákkal í majmolni a külföldi divatot, námes rá szükségünk, nem is érünk erre rá. (Közbeszólás a függetlenségi párt oldalán: Ntpfai is szép!) Szegény ország dolgozó asszonyai beérhetik ollyantruhávall is, amelyhez elég négy méter nyersanyag. Én arra kérem az Anyag- és Árhivataii, hogy hivatalból állapítsa meg, mennyi kelme használható fel egy normális mőii ruhához! és azon felül senki éhben az országban ne használhasson fel textíliát, anyagot. (Élénk helyeslés az ellenzék oldalán.) Nekünk elvben nincs kifogásunk: a luxus ellen, de akinek'luxusra Mik kedve, passziója fejéiben az fizessen a közösségnek tízszeres luxusadót. ügy gondoljuk, hogy nemcsak egyesek kipéeézése, egyes túílimagas árakat számító' szabóik elítélése, egyes árdrágító espiressófc bezárása célravezető, hanem intézményes, határozott megállapítása, ;

annak, ami ta'Hbís és ami megengedett, (Elénk taps a Ház minden oldalán.) Szegény ország vagyunk, nein kell feltétlenül olyan élvezeti cikkeket elfogyasztani, amelyek felhasználásával komoly devizákat lehetne az ország számárna szer snii. A ( libamájat, a putárt, a drága konzerveket, na finom borokat nem kell feltétlenül itt az országiban elfogyasztaniuk azoknak, akiknek anyagi helyzete ezt inegemgedi, hanem ezeket az árucikkeket gazdaisági egyensúlyunk, külkereskedednni mérlegünk javítására kell fordítani. Szegény ország szegény fiad éljenek szerényen, de ez legyem kötelező minden társadalmi rétegre. (Ugy van! Ugy van! az ellenzett oldalán. — Általános helyeslés-) evi ok'óber hó 22-én. sz rdán. 376 A mezőgazdasági cikkek ne találjanak fe* ketepiaeot, hanem Osszanak ki jegyre mindent, amit csak egyáltalán lehet. Ha kevés van, legyen mindenkinek kevés, s ha termelésünk növekszik, érezze mindenki annak áldásait. Még egy áruelosztás igazságosabbá tételéről kell megemlékeznem és szavaáimat ezúttal a népjóléti iminiiszter úrhoz kell intéznem. Mi szociáldemokraták elvileg helytelenítjük azt, hogy^ külföldi segélyadományok, vagy a magyar állam erejéből teremtett ruha- és egyéb adományok szétosztása társadalmi szerviek közbejöttéivel^ történhessék meg. A miniszter úrinak azért állnak rendelkezésére a vármegyei szociális felügyelőséged járási és községi szociális titkárok, valamint községi szociális bizottságok, hogy a szétosztás igen felelősségteljes munkáját ne politikai szempontok irányítsák. (Élénk és hosszantartó taps az ellenzéki oldalon-) A társadalmi ezervek — fogyenek ezek bármiféle irányzatú társadalmi szervek — nem a szociális igazságosságnak a szempontjait szolgálják. (Ugy van! Ugy van! az ellenzék oldalán.) Bízzu'nk benne, hogy a kormány a «gazdasági körülmények láttán a kötött gazdálkodást összpontosítani fogja, technikai lebonyolítását pedig gyorsan, jól és kibúvómentesen meg fogja oldani. Szempontjaink változatlanok. Ezt hirdettük a felszabadulás óta és ezt követeljük ma is: igazságos elosztást kívánunk minden területen. Ha nálunk gazdagabb országok, Anglia, Svédország. Svájc a teljes kötöttség és az igazságos elosztás álláspontjára tudnak helyezkedni, akkor tudjunk mi is. Ha Angliáiban a királytól a napszámosig, a polgármestertől a termelő parasztig havonta mindenki csak egv tojást fogyaszthat, akkor legyünk képesek ezt nálunk is ugyanilyen szempontok szerint bevezeiná. Ne döbbentsük meg a külföldieket, akik Budapestre jönnek azzal, hogy itt ,a kirakatokon keresztül úgy lássák, hogy itt egy tejjél-mézzel folyó " Kánaánban élnék, miközben a perifériákon, a dolgozó övezetekben és a vidéken is sokhelyütt a legsúlyosabb nyomorral találjuk magunkat szemben. Én meg vagyok róla győződve, hogy ha mindenki érezni és tudni fogja, hogy ebben az országiban (pontrendszer alapján mindenki egyformán és igazságosan jut az anyaghoz, 'azonban pénze révén ennél senki többet nem kaphat, akkor a politikai nyugalom is sokkal biztosabb alapokon fog nyugodni, mint most. (Éléntkf hosszantartó éljenzés és taps a Ház •minden oldalán.) , Elnök: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a kormánynak- Következnék Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja. A képviselő úr az interpellációra halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen.) Az országgyűlés a halasztást megadja. n t Következik N ándor Ferenc képviselő ur interpellációja a kormányhoz (Halljuk! Halljuk! a koTrtíwministapárt oldalán.) Budapest és környéke közeilátása tárgyában. Kérem a jegyző urat^ szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Czövek Janő jegyző [(olvassa): 1. Van-e tudomása a kormánynak Budapest és környékének rendkívül súlyossá vált közellátási helyzetéről? 2. Mivel magyarázza a kormány a közellátási helyzet leromlását? 3. Mit szándékozik tenni a kormány a jelenlegi helyzet megszüntetése érdekében!«