Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-9

351 Az országgyűlés 9. ülése 1947. ellenezzük az oktatás állami ellenőrzését. Hát akinek fogalma van arról, hogy mi volt az oktatás és milyen tankönyvek voltak, az na" gyón jól tudja, hogy függetlenül attól, hogy Kohn Simon adta-e ki a tankönyvet, vagy a Szent István Társulat, az a tankönyv csak úgy jelenhetett meg, h a azt állami szervek jóváhagyták. iSokszor félévig vagy egy évig is cenzúrázták, hogy az állami igényeknek és a kultuszkövetelményeknek megfelel-e. Nem arról van tehát itt szó, hogy állami tanköny­veket vagy magán tankönyveket akar-e valaki az iskolában bevezetni, (Ternay István (and): De azt akarják!) hanem arról van szó, hogy azt a könyvet, amelyet a kultuszkormány en­gedélyez, magánvállalkozó készítee-e el vagy egy újabb .monopóliummal az Állami Nyomda, vaigy az Egyetemi Nyomda, esetleg a párt­nyomda készítse-e el s ezzel egy új, igen jöve­delmező állami monopóliumot biztosítsanak valaki részére. (Justus Pál (szd): Olcsók-e a tankönyvek: erről beszéljen. — Zaj.) Akár milyen alapon működnek ezek a nyomdák, ez nem zárja ki azt, hogy az igazgatóság vagy a szövetkezet tagjai zsebrevágják a maguk jutalékát, vagy a maguk megfelelő anyagi részesedését. (Justus Pál (szd) : De a tan­könyv feleannyiba kerül!) Ilyen körülmények között megértjük azt, hogy megsemmisítették a régi könyveket anél­kül, hogy újak lettek volna- (Zaj a szociál­demokrata- és a kommunistapárton.) Ezek a tankönyvek még csak a kötelező oktatás ke­netébe tartozó úgynevezett általános iskoláikra vonatkoznak, mert hol vagyunk még attól, hogy a (középiskolák, a tanítóképzők vagy más intézeteik állami könyveit monopolisztikus ala­pom elkészítsék, amikor még ezt a szerencsétlen 36 vagy 56 könyvet sem tudták egy esztendő alatt kihozni. (Zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapart soraiban') Az árkérdésre és a szociális szempontokra való hivatkozást is kereken ' meg kell cáfol­nom, mort ezek a könyvek mind igen drágák és olyan árakon kerültek ki (Justus Pál (r/d): Számokat!), amelyeknél — és ezt felelősségem tudatában mondóim, mert megérdeklődtem i— magánvállalkozók hajlandók volnának sokkal gvorsabban, olcsóbban és talán jobban is el­készíteni. (Justus Pál (szd): Ez nem igaz és ezt « képviselő úr is tudja!) Például az álta­lános iskola VI. osztályában az eddig; meg­jelent könyvek és segédkönyvek ára -- egy diákot véve alapul —• több mint 50 formt. (Folytonos zaj a szociáldemokrata- és a kom­munistapárton. — Justus Pál (szd) : Melyik osztályban?) Tessék figyelni, mondottam n.ar. Maga a térkép-füzet, amely 12 oldalas és ame­lyet a múltban is tulajdonképpen az állam adott ki, mert hiszen az Állami Térképészeti Intézet foglalkozott térképkészítéssel, vagyis amely tankönyv állami kiadás, 16 forintba kerül, nem szólva olyan könyvekről, amelyek 7—8—10 forintba kerülnek az előirányzott és beígért 3 forintos árak helyett. (Justus Pal (szd): Megint nem igaz, amit mond. — Zm.) Ez ténykérdés, ezt nem lehet elbeszélni. (Justus Pál (szd): Bizony nem, semilyen de­magógiával. — Zaj-) Igten szomorú helyzet ez, mert a kicsiny gyermekek, tehát oktatásra kötelezett gyerme^ kek nagyobb része szegény szülők gyermekei közül kerül ki s valóban hiába van ingyenes oktatás abban az értelemben, hogy tandíjat lem kell fizetni, amikor annak a szerencsétlen évi ok óber hó 22-én, sz rdán. 352 szülőnek 50 forintot kell kifizetnie, hogy a könyveket, ha eg3 7 általán megvannak, vagy meg lesznek, mag tudja vásárolni. Az ideális állapot, a helyesen, tisztán értel­mezett demokrácia követelménye szerint az volna. hogy az ingyenes oktatáson értsük azt is, hogy a tankönyveket is ingyen kapják a diákok, legalább is az általános iskola nyolc osztályán keresztül. (Mónus Illésné (szd): Meglesz!;— Zaj.) Ingyenes tankönyv és ingye­nes tanszer, mert kisebb sérelem vollna, ha a diákok a tankönyveket ingyen kapnák, mint az. ha fennállana az a veszély, bogy még az állami üzemek deficitjét is az adófilllárdkből fogják fedezni. Az nem olyan nagy veszély, ha jaz állam vállalja magára azoknak a szeren­csétlen gyermekeknek a tainkönyvköltségeit, akiknek nincs cipőjük, nincs ruhájuk, még ketoyvük sincs és ezért nem tudnak haladni. Ezéirt méltányos az, hogy az ilyen költségek megoszoljanak, igazságosan oszoljanak .meg a , joíbbmódú és kevésbbó jómódú szülők gyerme­kei között. (Ternay István (md) a szociálde­mokrata- és a kommunistapárt felé: Ne a párt­szempontokat nézzétek! — Zaj.) \ De kérdezem: mi szükség volt politikai vagy más ideológiai szempontok által vezérel­tetve miniden könyvet — hogy úgy mondjam — a máglyára küldeni, minden •' könyvet indexre tenni valami gyűlölködő elfogultságiból? (Prieszol József (kp): Ez sem igaz,, képviselő úr!) Mert vannak olyan könyvek, amelyeikbe politikát igazán nem lehet belevinni. (Elénk ellentmondások a szociáldemokrata- és a kom­munistapárt soraiban.) Legfeljebb rosszindu­lattal és elfogultsággal lehet belemagyarázni. (Fischer József (szd): Ez ténykérdés?) Mert tisztiéi ette! kérdem: a számtankönyvbe milyen politikát lehet belevinni? (Felkiáltások a szo­ciáldemokratapárton: Láttuk! — Justus Pál (szd) közbeszól) Valószínűnek tair'tloim, hogy Justus képviselő úr szerint is kétszer kettő az négy, bár úgy látom, íhogy esetleg szerinte nem ennyi. (Zaj a szociáldemokratapárton.) Vagy kérdezem: a földrajzba lehet-e politikát belevinni? (Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Abba is lehet!) Aj vízrajzi ós hegyrajzi térkép tényeket mutat; nem hiszeam hogy volna olyan földrajzkönyv, amely a Himalayát át­tolta voinl2i Indiából Kíniába, hainem való­színűleg meghagyta a maga helyén. A fiziká­nál^ is ugyanez a helyzet, Lehet, hogy máskép értékelte valamelyik könyv esetleg Pithago­raíst, mert öreg reakciós volt, (Folytonos zaj.) lehet, hogy Newtont is máskép értékelték, vagy esetleg Galileit. Ebben igazat adok: Galilei volt a fizikában az első forradalmár, aki meg merte állapítani az akkori uralkodó rendszer­rel szeimbenus, hogy mozog a föld. Igaz, hogy áldozata is lett ennek <am ellenzékiségének, de azt hiszem, mindez nem zavarja azt'a további tényt, hogy ezeknek a könyveknek kiadását a jó párthívek kezébe adják. (Dénes István (md): Kár ilvein öreg fasisztára hivatkozni, mint Galilei.) Elnök: Képviselő úr, lejárt a beszédideje! Lévay Zoltán (md): A tanárokban megvan a jóindulat. (Közbeszólás a szociáldemokrata­párton: Csak a képviselőben nincs meg!) A diákokban is megvan a jóindulat, azonban úgylátszik, nem volt meg a kellő gondosság és szakértelem azokban, akik ezt az elhirtelenke­dett intézkedést eddig meg akarták valósítani, akik nem kellő tempóban készítették ezt elő s

Next

/
Thumbnails
Contents