Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-7

277 Az országgyűlés 7. ü}ése 1947. — Dulin Jenő (kg): Miért? Nem kell szünet! Minek szünet?) Elnök: T. Országgyűlés! A szünetet mindig az elnök rendeli el. (Egy hang m függetlenségi párton: De mi kérhetjük!) Slachta Margit képviselőtársunkat illeti a szó. Slachta Margit (nt) : T. Országgyűlés! A kormányprogramni vitájához, való hozzászó­lásom meglehetősen terjedelmes anyag lenne. Máve] influenzáin megakadályoz abbain, hogy ezt kimerítően elmondhassam, azért a magam részéről elállók a szótól. Mivel a miniszterelnök úr benyújtotta a fel­hatalmazási törvény javaslatot és a kormány ­Programm vitája után közvetlenül a felhatal­mazási javaslat - tárgyalása fog következni, ezért amit most elmondandó lettem, volna, azt a' felhatalmazási javaslat vitájánál fogoni el­mondani. (Kisházi Ödön (szd): Ez okos beszéd!) Elnök: Szólásra következik ,a kijelölt szó­nokok közül 1 ? Farkas György jegyző: Supka Géza! Supka Géza (pd): T. Országgyűlés! Nem könnyű feladat a Programm vita seiregttiaato­jának lenni, különösen iaz adott körülmények között, amikor jobbról és balról a szónoki tudás mesterei mérték össze pengéiket, és nem könnyű feladat azért sem, mert kis párt részéről ellen­zéki formát mutatni nem mindenkor előnyös. Bár — ha valaha — akkor most megáll Deák Ferencnek az az emlékezetes története, amikor együtt utazott Inkey Gyulával, a kocsit azonban elragadták a lovak és erre ő kapkodni kezdett a gyeplő után. Azt mondta erre neki Inkey: »Feri bátyám, nem jó lesz ez így, mert ha nem nyúlsz a gyeplőhöz, ha hagyjuk a lovakat. akkor talán elkerüljük az árkot, de ha kap­kodsz a gyeplő után, akkor egészen bizonyos, hogv felfordul a kocsi«. Körülbelül így magvarázta meg Deák Ferenc az ellenzék szerepét: nem jó, ha a kor­mány gyeplője után kapkod. Ez természetesem nem azt jelenti, hogy mármost minden kritikai jogról lemondunk a magunk részéről. Animál kevésbbé, mert hiszen az eddigi beszédek során, amelyek — mondom — egészen magasrangú szintet jeleintettek a magyar országgyűlések történetében, voltaképpen magáról a kormány­programmról igen kevés szó esett. Talán még Erdei Ferenc előttem szólott t, képviselőtársam 'hatolt be legmélyebben a pro­blémába, de bizony előtte kaptunk hitvitákat, kaptunk számtani mutatványokat jobbról-balról míg magáról a fcormányprogrammról kevés szó esett, holott mondhatom, még soha a ma­gyar parlamentariznirus .múltjában olyan pro­gramminfláció inem volt, mint most. Láttuk volt egy párt programmját, láttuk két párt közös programmját, láttuk három párt közös Programm ját és végül azután láttuk .magának a kormánynak programmját. Valahogy úgy Bileám próféta korában képzelte magát az ember ez után a sokfajta Programm után. Szeretnék mármost 'tárgyilagosan hozzá­szólni a miniszterelnök úr programmjához, és­pedig mindenekelőtt ahhoz a kérdéscsoporthoz, amelyet Erdei Ferenc igen t, képviselőtársam legutolsónak érintett, amelyet azonban én a legfontosabbnak tartok: a külügyi kérdésekhez. Magam koronatanúja vagyok annak, hogy mindjárt 1945 elején a Szovjetunió itteni kép­viselője a legmelegebb barátsággal figvelte volt a magyar újjáépítés kezdetét. Ne felejtsük évi október hó 10-én, pén f ekéw. 278 el, hogy Bajcsy-Zsilinszky Eindre temetésekor o volt az, aki itt, a parlament előtt kijelentette,! hogy Szovjet-Oroszország pedig súlyt helyez arra, hogy Magyarország önálló és szabad köz- / társaság maradjon és hogy önálló kultúráját továbbvihesse. Jobbról és balról tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió ezt az Ígéretét tökéletesen állotta és ezért kell, hogy I hálával viseltessünk irányában, mert hiszen ! elvégre fegyverrel legyőzetve —• vae victis! — egészen más sors is juthatott volna osztály- , részünkül. ' i : ! • M I !• De ugyanakkor még egy dolgot el kell ismernünk: azt, hogy a nagy Hármas, a Sztálin—Roosevelt—Ghurch'ill-Hármas Tehe­ránban és Yaltábam olyan új világ alapját fék­tette le, amely reánk nézve életfontosságú. Nem kell itt külön magyaráznom, mit jelen­tene számunkra az, ha a. roosevelti Amerika tovább folytathatta volna vagy folytathatná a maga eredeti politikáját. Magyarország helyzete egészen másképpen festene, mint az adott, perebem amint eirre mágia a kormány­elnök programja is rámutatott és az egyes szónokok is rámutattak. Magyarország helyzete, a régi leoninu«. közmondás szerint, (annyiban is prekér, hogy a »dum Dii cartant, plectantur Achivi« — amiig az istenek egymással csak vitatkoznak» a verést ia földi emberek kapják. Ez már ön­magában arra init bennünket, hogy — amint a imir.iszterelnöki program is kimondotta •— csakugyan ne avatkozzunk: bele a nagyok há­borújába éspedig főleg ne egy petróleum­háboirúságlba, amiről itt voltaképpen alapjá­ban véve szó van. Most még egy kérdést, kell érintenem, ugyancsak a miniszterelnöki expozéval kap­csolatban^ Franciaországhoz való viszony un­kát. A mai napon megalakult itt a. parlament­ben a frainciabarat magyar képviselők cso­portja. Amikor ezt itt a legnagyobb öröm­mel bejelentem, hiszem- hogy ez a csoport termékeny é« egészséges munkával járulhat majd hozzá a magyar nemzet és a. francia nemzet baráti viszonyának megerősítéséhez. Most rátérnék a program egyéb részle­teire. Azt kell mondanom^ hogy a különböző programoknak, amelyeket láttunk — mon­dom, láttuk a kommunist apart programját, a két marxi párt közös programját és utóbb a Dinnyés-programot *— vannak közös pontjaik. Vannak azután a kormányelnöki pro­gramnak különálló pontjai és vannak megint a munkáspártoknak is különálló program­pontjaik. Mindezeknél megállapíthatóan eis pe­dig huszonhárom pontnál» hogy ezeik a pro­grampontok pontosan fedezik'azt! az; álláspon­tot' amelyet pártom és annak lapja igen hosszú idő óta, mégpedig gyakran súlyos tá­madások közepette is, képviselt. Ilyen, ahol közös a kormányprogram a mlatrxkta" pártok programjával: a legszigo­gorúbb takarékosság az állami élet mïïnden vonalán. Nem kell talán külön kihangsúlyoz­nom, hogy pártom lapja hányszor és hány­szor követette ! Takarékosság a külképviseleti vonalon. Emlékezzünk vissza., milyen támadásokban! volt emiatt részünk! Takarékosság a külföldi uta­zásoknál,— az egyik párt programja szerint: a kéjutazások terén. Takarékosság az autó­használat terén­A másik következő ilyen fonitbsi pontja a 18*

Next

/
Thumbnails
Contents