Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-6

225 Az országgyűlés 6. ülése 194?. október hó 9-én, csütörtökön. 22(5 tak arra, hogy a legőszintébb' legodaadóbb szoyjetbarátság, a dunavölgyi népek gazdasági, politikai és kulturális együttműködése és a legjobb viszony fenntartása a világ minden haladó és demokratikus nemzetével: ez a Szociáldemokrata Párt külpolitikai habitusa, ha ugyan egy mondatban lehet és szabad eat összefoglalni. . Elhatároltam tehát felszólalásom kereteit úgy, hogy esak gazdasági kérdésekkel szaibad foglalkoznom és a kötelességmulasztás vádjá­nak érintésétől, dörzsölésétől sem szabad vissza­riadnom, viszont odáig sem szabad elmennem ebben a szigorúságban, hogy a vita során el­hangzott egy-egy megállapítást esak úgy el­hangzottnak és válaszra nem érdemesnek véljek. Így például észre kellett vennem a.demo­krata néppárt, vezető szónokának, Barankovies István t. képviselőtársamnak azokast; a reto­rika szabályai szerint szépen megszerkesztett mondatait,, amelyekben az evangéliumi szo­cializmusról szólott. .Elkövetkezik majd egy­szer az idő, amikor az ilyen megáll api tusok­kal szemben nem szaibad csak olyan monda­toknak elhangozniuk, mint amilyenek az imént hagzottak el Pattantyús-Ábrahám kép­viselőtársam részéről, áiki azt mondotta, hogy ez nagyon szép, csak nem a mai em­bernek való. Az evangéliumi szocializmus eme tételeinek megállapításaival szemben majd elkövetkezik az ideje annak:, hogy szembe kell állítani a vitatkozás minden tiszteletreméltó formáinak megtíartlásával a Giessweintől elkezdett és most, ime, ifjúi erővel Barankoviesesal folytatódó evan géliumi szocializmus tételeit a történelem vastörvényével létrehozott és a kapitalizmus benne rejlő ellentmondásaival egyre bővülő, erősödő osztályharcos szocializmussal. Akikor majd e kérdések itt előütünk ezen a fórumon is megmutatkoznak és az irányok összeüt­köznek, Barankovies képviselőtársam beszédének inkább azt a részét emelném ki, . amely ugyancsak gazdasági természetű volt és na­gyon _ helyesen, hármas feladatról szólt. A laxációt ilyen szigorú területen nagyon sze­retem és szereti a pártom is. Majd nyugtázom Révai József barátomnak egy ugyanilyen taxációját, amely ugyancsak gazdasági terű- I létre vonatkozott. Barankovies szólt a hármas ! feladatról. Az első az államháztartás egyen­súlyának biztosítása, a deficit emelkedésének megakadályozása, kapcsolatosan azzal, hogy a pénzromlással újból pénzügyi katasztrófa ne következzék be. Itt utalt arra, hogy a kor- | many nem keresheti az adókulcs felemelésé­vel vagy hitel felvételével a pénzügyi rende­zést, hogy tehát a dologi és a személyi kiadá­sok apasztásánaik nagy feladata áll a kor­mány előtt. A második feladat a katasztro­fális időjárási viszonyok miatt fényege-ő inség elhárítása. Ugyancsak vissza kell niajd itt térnem arra a mondatra, hogy a jó Istent • kihagyjuk a hároméves tervből. A harmadik feladat a hároméves tervnek legalább rész- ! ben való végrehajtása. Rokonszenvvel hallgattam ezt a iélsoro­lái-t. Igen jó szándékot^ láthattunk "-enne a részére! és pártja récéről azokra az elkö­vetkezendő maga tar tásukra, hogy miniden energiát a - magyarságot fenyegető bajok el- | hárítására, a hároméves terv minél tökélete­sebben való keresztülvitelére kell ford'tíami. ! ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. Helyen l. Ház! Noha nagyon csábítana, nem időzhetem részletesebben^ Moór Gyula képviselőtársam hosszú beszédénél, amely a számokkal és a százalékokkal való zsonglőrkö­dés mellett a koalíció egy-egy pártja irá­nyában szirénhangokkal furulyázojtrt, de nem­csak furulyázott, hanem fúrni és fűrészelni is akart. A verbum régens például az volt erre­felé, de sandítván oda a magyar kommu­nistapárt felé, hogy a szociáldemokríatapárt súlya nagy és — ezt szó szerint citálhatom, — a szociáldemokratapárt kezébe van letéve a magyar nemzet sorsa. .Azt vélte, hogy a .szociáldemokratapárt ezeket a szirénhangokat — pestiesen szólván — mellre szívja és máris cserben hagyja netán a kommunistia testvér­pártot vagy a függetlenségi frontban velünk együtt dolgozó kisgazdapártot. Ezek a sziirén­hangoik, ezek a furulyázások, ezek a fúrások, ezek a. fűrészelések nem kímélték a kisgazda­párt oit sem, azt is próbálta kisimogatni « koalícióból. Elment odáig ebben a zsonglőr­ködésben, hogy azt is mondotta, hogy ez a választás 1947 augusztus 31-én tulfaijidionikép­pen a jobboldalnak, az ellenzéknek a győ zelme volt. (Rath András (f):. A polgárságé!) Beszéde egyik részében, tekintetét már a kommunistapárt felé szegezve mondta azt, hogy a kommunistapárt szereti — ezt is szó­szerint idézem — elfűrészelni a másodhege­düst és nyíltan meg is mondta, hogy ez a másodhegedűs az ő szemében a szociáJde­mokratiapárt. Mólyen t. Országgyűlés ! Az országgyű­lésnek is mondom és Moór Gyula képviselő társam is vegye tudomásul, hogy teljesen ránkbizhaitja ezt a dolgot. Bízza "reánk azt is, hogy másodhegedűsök vagyunk-e; bízza ránk, hogy a kommunistapárt valóban szeret-e fűrészelni; bízza ránk, hogy ezii az általa elkövetett fűrészelést a kommunistapárt is és a szociáldemokrata­párt fis tisztán észreveszi. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton-) Naiv tanító a professzor ur, ha azt hiszi, hogy nem veszik észre a politikai méregkeverés kísérletét, a politikai hasogatás tendeneiáját. Hasogatni? Nehéz fába vágta a fejszéjét, ha így akar hasogatni és velünk akar haso­gatni- (Nagy taps a kommunista- és a szociál­demokrotapárt oldalán, szórványos taps a pa­raszipárton.) Moór Gyula képviselőtársaim »vitézül« állta (Élénk derültség a kommunista-, a szociáldemo­krata- és a parasztpárton. — Ráth András (f): A^ múltban is éppen ilyen vitézül állt helyt a képviselő úr!) a közbeszólások viharát, mim ahogy a munkáspártok, tehát kommunistapárti és szociáldemokrata elvtársaim is karakánul állták a választást illető rekriminációi tömegét' amelyeik nem engedtek neki időt arra, hogy a kormányprogriammhoz szóljon, legfeljebb cím­szavakkal és azzal az általánossággal, hogy ami a kormányprogrammban jó, azt pártja nem gáncsolja, nem hátráltatja, lígyhogy az ember szinte várta azt a szónoki fordulatot, hogy »de bizony én annyira ellenzéki vagyok­hogy még azt is elgáncsolom, ami a kormány­programmban jó«. Semimi pozitív megállapítás azonban nem volt a hosszú beszédben, amiben a segítés készsége, a munkában való pozitív részvétel Ígéretének akárcsak árnyalata is sze­repelt volna. És az az elhatározottságom' hogy, ez alka­lommal a szociáldemokratapárt képviseletében 15

Next

/
Thumbnails
Contents