Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

lÖf Âz országgyűlés 5. ülése 1947. tes hátralékok vannak, sok millióval tartoznak az áriamnak. T. Országgyűlés ! Hogy az, adózás terén ilyep állapotok vannak, ez nem titok, ezt jói látják azok a széles dolgozó rétegeik is, amelyek a íelszaibadülás óta mérhetetlen sok áldozatot .vállaltak hazánk gazdasági felemelkedése érdiekében. Éppen ezérlti senki se csodálkozzék azon, hogy a jelenlegi nehéz, gazdasági helyzetben a fizikai és szellemii dolgozók elkeseredéssel, elégedetlenül követelik az igazságtalan teherviselés megszüntetését (KovaIs László (dn): Gyenge az »ököl!«) Teljes mer- • tökben jogos a fizikai és szellemi dolgozóknak, a ^kisembereknek az a követelése, hogy a fényűző életeit élőket fokozottabban adóztassák meg, illetve a, kirivó életmódikülöníbségeket szüntessék meg. Meg lehet róla győződve mindenki, hogy ha nehéz is a gazdasági helyzet, a dolgozók ugyanúgy mint eddig, ezután is vállalják hazájuk iránti kötelezettségüket, Ennek azonban eíőfelltjéitele az, hogy végre megvalósuljon az igazságos teherviselés, végre legyen hajtva a gazdasági életünk kártevői elleni intézkedések egész sora, amit a magyar dolgozók már oly régóta joggal követelnek. T. Országgyűlés! Befejezésül kénytelen vagyok néhány szóval reflektáliiii Vértes képviselőtársam egyájk kijelentéséire. Amikor képviselőtársam foglalkozott a munkásbíróságok felállításának kérdésével és azzal a rendelettel, amelyet Kies igazságügy miniszter úr kiadott, vagy szándékozott kiadni, s amely szerint a feketézőket, a csempészeket, ha kell, ha* láillal is büntették volna, azt mondotta, hogy ahol a rendeletek megalkotását a tömegek szenvedélye befolyásolja, ott baj van- Ezzel szemben azt mondom, hogy aki a népnek, a dolgozóknak akaratát a rendeletek megalkotásánál nem veszi figyelembe, azzal még nagyobb baj van, (Helyeslés a kommunistapárton.) mert aki ezt nem veszi figyelembe, annak nincs meg a kapcsolata a tömegekkel. nem áll biztos talajon, nem áll a földön, már pedig' aki nem áll biztos talajon, a földön. azzal az törijénik, liOigy elcsúszdík és megüti magát, illetve, ha nem áll a földön, akkor a levegőben van és repül. Nékünk a munkások, a dolgozók képviselőinek ki kell jeleintenünk tehát, hogy _ amikor a munkásbíróisíágokról szóló törvényjavaslat ide fog kerülni, akkor — bár a törvényjavaslatot még nem ismerjük — a parliament minden tagjának kötelessége lesz, hogy a magyar nép kívánságát, a magyar dolgozók szenvedélyeit figyelembe vegye, merít aki ezt neon veszi figyelembe, azt a tömegek el fogják söpörni arról a helyről, ahol ma áll és ahol ezt a munkát el. kellene végeznie. (Kováts László (dn): Ez fenyegeítés? — Nagy László (md): Mire való ez a fenyegetés! —Mozgás a kommunistavárton. — Orbán László (kp): iNem kell megijedni!) Mélyen t. Ház! Arra kérem tehát a pénzügyi kormányzatot, hogy az adózás területén ezeket a fennálló anomáliákat sürgősen vizsgálja meg, és mindent kövessen el abban a tekintetben, hogy ezeknek az adócsalásoknak megtorlásával és ezeknek az adóhátralékoknak behajtásával (Nagy László (md): Ez helyes!) valóban teremtse meg pénzügyi egyensúly unkát. (Helyeslés és taps a kommunistapárton.) Elnöik: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a pénzügyminiszter úrnak. évi október hó 8-án, szerdán. 198 Következik Oláh Mihály képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszterhez a hódmezővásárhelyi munkanélküliség tárgyában Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Farkas György jegyző (olvassa): »Hódmezővásárhelyen körülbelül három-négyezer munkanélküli található. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a hódmezővásárhelyi üzemek teljes kapacitással dolgozzanak és ezeket a munkanélkülieket felszívják. Kérem az iparügyi miniszter urat, vizsgáltassa sürgősen felül a hódmezővásárhelyi üzemeket és tegye, lehetővé anyaggal való ellátásukat és így a munkanélküliség leküzdését.« Elnök: Oláh Mihály képviselő urat illeti a szó. Oláh Mihály (kp): Igen t. Országgyűlés! A munkásság áldozatkészsége a demokráciában senki előtt sem ismeretlen. Éhezve, fázva végezték el a munkások azt a héroszi munkát, amelyet azért kellett elvégezniök, mert a nyila" sok Magyarországon olyan rombolást vittek végbe, amilyenre a történelemben még példa nem volt. Éppen ezért csodálatos, hogy most, három esztendő után, a munkásságot olyan kíméletlen, kegyetlen munkanélküliség sújtja, amelynek folytán állapota igen súlyos. A túloldalon egyik képviselőtársam megemlítette, hogy helyes volna a munkásságot kioktatni, hogy érezze: nem a gazdák az okai annak, hogy a terményüket nem adják oda. Ttt csak közbevetőleg említem meg, hogy a munkássággal mi igenis foglalkozunk. Megemlítést érdemel, hogy Hódmezővásárhelyen nincsenek túlságosan elkényeztetve a munkások. El kell képzelni egy olyan területet, amely úgy néz ki, mint a szikla. Az elmúlt hónapban az egyik munkáscsoport ennek a földnek a megmunkálásával 40—42 forintot keresett. Mi vállaltuk azt a népszerűtlen cselekedetet, hogy odamentünk a munkásság elébe és megmondottuk, hogy: Barátaim, az államháztartás helyzete nem olyan, hogy ezt a 40—42 forint keresetet elbírja«, és megérttettük a munkássággal, hogy a többi ezer munkanélkülinek is kell juttatni ebből az összegből. Tehát az volna ez^el kapcsolatban a kérésem, hogy amikor a képviselő urak valamit mondanak, előbb ma guk felé mondjanak bírálatot, hogy ugyanúgy megmondják-e az igazságot azoknak is, akik ebben az országban nem éppen úgy cselekszenek, mint a munkások. Ezek a munkások, akik látják, hogy annak a vértizzasztó munkának a gyümölcse nem lehet 40, vagy 42 forint, amikor tudvalévő és mindenki előtt ismeretes, hogy a drágaság pedig olyan mérhetetlen arányokat öltött, hogy ez az összeg csak igen parányi szikra volna ahhoz, hogy szükségletüket fedezzék, mégis lemondanak, de tudják azt is, hogy ebben az országban igen sokan vannak siberek, feketézők, akik olyan körülmények között élnek, hogy írigylésreméltók a munkásság előtt. Ezekkel kapcsolatban igenis szükséges az általunk és többek által hangoztatott munkásbíróságok felállítása. Hódmezővásárhely területe, de általában áz egész Alföld az aszály következtében szinte sivataggá változott, Nálunk 40.000 katasztrális hold földet elvert a jég, ennek következtében a dolgozó parasztság és a nincstelen földmunkásság igen szomorú körülmények között él. Ezen a területen a múlt rendszer jóvoltából nem igen vannak gyárak, üzemek, és azok az IS*