Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

19:5 Áz országgyűlés 5. ülése 194Ï. évi október hó 8-án, szerdán. Í96 a íöldmívelésügyi miniszter urat, hogy a burgonyaügyekben a dolgozóknak ezt a jogos követelését vegye figyelembe és interpellációm nyomán — vagy legalább is ez segítse őt hozzá — járjon el kellő eréllyel, hogy a dolgozóknak legyen megfelelő ellátásuk a télen. (Taps a kormánypártokon.) Elnök: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Piros László képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz az adócsalások tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Farkas György jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a nagy jövedelemmel bíró adózók a jövedelem- és A^agyona dobéval lásnál példátlan mértékű csalások elkövetésével károsítják meg az államot? Miit szándékozik a pénzügyminiszter úr tenni ezeknek a visszaéléseknek a megszüntetésére és az adócsalást elkövetők drákói szigorú m egbüntet ésére !« Elnök: Piro« László képviselő urat illeti a szó. Piros László (kp): T. Országgyűlés! Tegnap, amikor a miniszterelnök úr a kormányprogramot ismertette és ma, amikor az egyes pártok szónokai ehhez a kormányprogramhoz hozzászóltak, mindannyian minit központi kérdést említették a kormányprogramon belül a súlyos gazdasági kérdések megöl dását. Ezen belül szerintem a pénzügyi kormányzalt legfontosabb feladata, hogy gondoskodjék az államháztartás, a kiadások és a bevételek egyensúlyának megteremtéséről. Ennek alapvető tényezője az, hogy a bevétel bizttiosítása érdekében hozott adóügyi kormányrendeletek hiánytalan végrehajtásáról megfelelő gondoskodás történjék. Tűrhetetlen az a helyzet, hogy hazánk újjáépítése érdekében elsősorban, sőt azt mondhatnánk, kizárólag csak a dolgozók, csak a kisemberek vállalják a terheket, míg a tehetősek, a gazdagok, azok, akik a háború alatt és az infláció alatt, de még ma is hatalmas vagyonokat szereznek, kibújjanak a teherviselés alól és kijátsszák azokat a kormányrendeleteket, amelyek az államháztartás egyensúlyban tartását és az államháztartás hevételeinek b j ztosításá t cél ózzák. Döntő kormányzati kérdés az adócsalások leleplezése és azoknak szigorú megüóriása. Döntő kérdés az adóhátralékok behajtása,' mert hiszen arról van szó, hogy biztosítani kell a stabilizáció eredményeit és a hároméves terv nem részbeni, — ahogyan azt tegnap Barankovics képviselő elvtársam (Élénk derültség főként a demokrata néppárion és a, kommunistapárton. Ellentmondások a néppárton. '— Koss-a István (kp): Isten . mentsen. — Hosszantartó derültség. — Egy hang a függetlenségi párton: Nagy koalíció volna!) illetőleg képviselőtársam mondotta, — hanem maradéktiailan végrehajtását. Nem azért fogadtuk el ebben a nemzetgyűlésben a hároméves tervről szóló törvényt, hogy ezlfc csak részben hajtsuk végre, hanem azért, hogy ezt maradéktalanul végrehajtsuk. Már pedig ennek egyik döntő előfeltétele, hogy éppen ezen a területen: az államháztartás bevételei és kiadásai területén rend legyen. De dönttő kormányzati kérdés ez azért is, mert az adócsalás és az adónemfizetés nem csupán azért öltött nagy méretekeit, hogy az illetők ezt a pénzt maguknak^ megtartsák, hanem mert azért is csalnak és azért nem fizetnek a vagyonosok és gazdagok közül igen sokan, hogy ezzel tudatosan nehezítsék és gátolják kormányzatunk gazdasági ' politikájának végrehajtását és ezerig keresztül akadályozzák az ország gazdasági talpraállítását és a magyar demokrácia megerősödését. Egy néhány jellemző példát kell felhoznom az adócsalásokra. (Halljuk! Halljuk!) Például Budapesten összesen hétezer ember fizet jövedelenitöbblet-iadót. vagyis hétezren vallották be Budapesten jövedelmükéit havi 1000 forinton felüMnek. Azt hiszem, hogy ehhez nem kell külön kommentár. (Mozgás.) Ebből is négyezer azoknak a száma, akik csupán 1000 és 1500 forint közötti jövedelmet vallottak he, tehát összesen háromezer olyan adóvallomás van, amely ezerötszáz forinton felüli jövedelmet vall be. Ugyanakkor a vagyonadónak mindenki alanya, akinek vagyona húszezer forintot kitesz. Ennek elilenére Budapesten, ahol harmincötezer háztulajdonos, mintegy nyolcvanezer kereskedő és iparos van, összesen csiak huszonegyezer adóvallomást adtak be Ezeknek is túlnyomó nagy többsége 20.000 és 15.000 forint 'között van. (Mozgás. — Kossá István (kp): Nagyon szerények!) Ugyanakkor kétségtelenül megállíapíthaitó, hogy igen széles réteg él fényűző életet — nem szűk, hanem igen széles réteg — ebben az országban, de különösen a fővárosban. Ezeknél az adóbevallás és a tényleges költekezés között óriási aráytalianság mutatkozik. Kérdem tehát, milyen intézkedést kíván tenni a pénzügyi kormányzat ezeknek a kirívó adócsalási eseteknek kivizsgálására és megtorlására! (Kovács Károly (dn): Antos elvtárs a legnagyobb szakértői!) Tudomásom van arról, hogy a svábhegyi és a hallatom luxusszállók és penziók tulajdonosainak legnagyobb része egyáltalán nem fizet jövedelemtöbblet-adót és ezek a költekezéseikkel egyáltalában arányban nem álló összegeket vállainak be. Jellemző példa többek között, hogy egy vállalatnál sokszázezer forintos összegeket számolnak el ügyvédi, könyvszakértői és technükai szakértői díjak címén. Tudomásom van például arról, hogy a cukorgyárak egy év alatt több mint hatszázezer forintot fizettek ki ügyvédeknek ilyen címen. Ha ezt elosztjuk, átlagban kijön 40—45-000 forint egyegy ügyvédre. Ugyanakkor az ügyvéd urak bevallják, hogy havi 800—1000 forint jövedelmük van, pedig csak a cukorgyáraktól kapnak évi negyvenezret. (Mozgás és zaj. — Egy hang a kommun si apárton: Szegény ügyvédek! — Kováts László (din): En nem vagyok ügyvéd!) Amikor a házadó vallomásokat előkészítik, a rendkívül alacsonyra becsült vagyonadó bevallásokat vészük alapul. Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy száz milliót meghaladó összegű adóhátralék áll fenn, és bár ezek közül az adóhátralékok közül kétségtelenül vannak nehéz helyzetben lévő vállalatok is, mégis meglepetéssel kell látnunk, hogy olyan iparágaikban, mint például a textilipar, a bőripar és általában a luxusiparok, ahol köztudomás szerint nincsenek finainszirozási gondok, sok millió forin-