Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.

Ülésnapok - 1947-5

Î93 Az országgyűlés 5. ülése 1947. még" külön is felhívni a földinívelésügyi miniszter úr figyelmét arra a visszásságra és nehézségre, amely e körül a kérdés körül tapasztalható. Nem arról van szó, hogy az ipari munkásság túlzott követeléssel áll szemben a magyar parasztsággal, mint ahogyan ezt Farkas Dénes képviselőtársam mondta. Az ipari munkásság egyszerűen enni akar. Talán nem is nagyon jóllakni, de az éhenhalástól szeretne ezen a télen megmenekülni. Statisztikai adatok vannak arról, — bármennyire is nem szeretik ezt hallani — hogy az idei burgonyatermés .iobb, mint a tavalyi volt. (Felkiáltások a néppárton: Hol? Hol?) Hogy hol? Tessék megnézni a földmívelésügyi minisztérium statisztikáját. (Egy hang a kommunistapártról: Mindenhol! — Zaj a néppárton.) Nem a kisujjunkból szoptuk ezt, t. képviselőtársaim. (Felkiáltások a' kommunistapártról: Meg fogjuk találni a készlete" ket!) A földművelésügyi minisztérium kimutaítása szerint tavaly 11.4 millió mázsa krumpli termett, az idén pedig 16 millió mázsa. Ha ez ;iz adat nem felel meg a valóságnak, akkor tessék felelősségrevonni azokat, akik av statisztikát összeállítják. (Mozgás.) Az elmúlt idők a munkásság és a nincstelen parasztság élelmiszerellátása terén bebizonyították, hogy nem kizárólag az a hiba, hogy szárazság és aszály volt, vagy hogy kevés termett, hanem ezekhez a károkhoz nagy mértékben hozzájárult, ezeket tovább fokozza és így a hiányokat növeli a közellátási apparátus ki nem elégítő működése, (Kossá István (kp): Úgy van!) valamint az, hogy a demokrácia harmadik esztendejében a feketézők és spekulánsok még mindig szabadon grasszálhatnak ebben az országban. (Úgy van! Ügy van! a kom" munistapárton.) Akik féltik a demokráciát és a jogot a uiunkásbíróságoktól, azoknak csaik azt mondhatom ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy ne féltsék tőlünk & jogot, mert egyedül azok tudnak a demokrácia és a dolgozók joga szerint ítélkezni, akiknek a gyomra ikorog (TJgy van! a parasztpárton.) és oktalanul korog- már hosszú idő óta. A munkásbíróságok azoknak laz igazságát fogják érvényesítetni, akiket már hosszú esztendő óta felháborodás üjölt el amiatt, hogy a dús kirakatok mellett rongyos és éhes dolgozók vannak ebben az országban. (TJgy van! a kommunistapárton.) Visszatérve most a burgonyaellátás kérdésére: most, amikor már kijött a rendelkezés a burgonya kötelező beszolgáltatásáról, nem akarok arról beszélni, hogy helyes-e vagy helytelen ez a rendelet, de ha már kijött, akkor ezzel egyidejűleg jelenjék meg az a végrehajtási utasítás is, amely a krumplit a dolgozók asztalára fogja eljuttatni, nem pedig idegen utakon és magas árakon azokhoz, akiknek mindig van elég pénzük. Ne azokhoz jusson ä krumpli, akiknek a bur goriya, csak körítésül szolgál a hús mellé, hanem kerüljön azokhoz, akiknek ' egyedüli eledelük a bab és 15—20 dekás kenyéradagjuk mellett. (Gyulai József (kg): De hova lesz, amikor 40 vagon jön fel naponkint, máskor még 24 vágón is elég

1 volt! Ezt mi gazdák is szeretnénk tudni!) Napok óta nem jön burgonya ós mosst; Budapesten az a szomorú helyzet, hogy míg egy évvel ezelőtt 500 vágón burgonya tárolt Budapest raktáraiban, a mai ORSZÁG-GYŰLÉSI NAl'LO I. évi október hó 8-án, szerdán. 194 napon 20 vagon burgonya van tárolva. Hogy hiányzó rész hova kerüllt, azt nem tudom. (Felkiáltások a néppárton: Ezt kell megtudni!) Ennek a kiderítése a hatóságok feladata és éppen arra hívom fel a közellátási hatóságok figyelmét és azért interpellálok, (Egy hang « néppárton: Kié a rendőrség'?) hogy derítsék.ki, hova kerül ez az eltűnt burgonyamennyiség. Lehet, hogy a szeszfőzdékbe, lehet, hogy máshova, én nem tudom. Nem vagyok rendőrség", nem vagyok hatóság, hogy ezt megállapítsam. (Acsay Tihamér (f): Kezükben van a rendőrség !) A közellátási ellátatlanság annál súlyosabb, mert nemcsak Budapestet, nemcsak az ipari gócokat érinti, hanem azit lehet mondani, a mezőgazdasági városokat is. Itt van előttem egy kimutatás azokróil a közületekről, amelyek az "elmúlt két nap folyamán burgonyaellátásért folyamodtak a közellátási hatóságokhoz. Köztük szerepel a gyulai közkórház, Békéscsaba törvényhatósági jogú város. Sopron, Pécs, Győr város és Győr vármegye főispánja. Sokkal nagyobb tehát a baj, mint ahogyan esetleg gondolnánk, és sokkal! gyökeresebb intézkedést kíván az orvoslás. Egyáltalán nem lemosolyogni való tehát, ha ezzel a kérdéssel foglalkozunk. Ugy látom ugyan, hogy a burgonya kérdése a mai napon éppen elegeit került ide. Ez azt bizonyítja, hogy sokam latjaik ennek az állapotnak a tarthatatlan voltat és kívánják gyökeres megoldását. T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltások a néppárton: Országgyűlés! Országgyűlés!) Mindegy. Majd megszokjuk az új nevet is. A mai interpellációs nap is úgy indult, mint az elmúlt nemzetgyűlésben, hogy tudniillik botrányokat provokálnak és szítani és fokozni igyekeznek a meglévő ellentéteket. Azt gondoltam, hogy ez ma is így lesz, de örömmel látom, hogy az ülés vége felé megváltozott az^ interpellációk hangja, és néhány olyan építő interpelláció volt, amely az egész országgyűlés munkáját és nyilván a kormány munkáját is előbbreviszi, innen is és a másik oldalról is. (Egy hang a néppárt oldaláról: Ha meghallgatják!) T. Országgyűlés ! Az előbb, amikor az előttem szólott képviselő xír a burgonyakérdésről beszélt, valahogy úgy hangzott, mintha a délelőtt felszólalt kommunista képviselőnek, Révai Józsefnek azt a szándékot tulajdonította volna, hogy a városi munkásságot akarja ^ a falusi dolgozók ellen uszítani a burgonyakérdésben. Nem erről van szó. Nem vagyok hivatott megvédeni Révai Józsefet és beszédét magyarázni, de senki, aki ismer minket, magyar kommunistákat, nem mondhatja reánk, hogy felszólalásainkban, parlamenti működésünkben ez a cél vezetne. Mi vagyunk a legnagyobb parasztpárt, a legtöbb paraszt szavazatot kaptuk, (Ellentmondások a néppárt sorában.) mi vagyunk azok, akik azt valljuk és politikánkba azt visszük bele, hogy a falu és a város közös munkája tudja az országot elindítani és végigvinni a gazdasági felemelkedés útján. (Közbeszólás a néppárt oldaláról: A munkások hová szavaztak?!) Kérem képviselőtársainkat, akik még nem ismernek bennünket, hogy a mi interpellációinkat és felszólalásainkat így vegyék és ne gondolják azt, hogy ha kommunista felszólalás vagy interpelláció van, akkor a felszólaló botrány okozására vagy kedélyek felcsigázására akarja felépíteni a maga sikerét. Interpellációmat azzal fejezem be: kérem 13