Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-135

137 A nemzetgyűlés 135. ülése 1917. a békés megegyezés útját keresse és talál.ia meg összes szomszédaival. T. Nemzetgyűlés ez aj két negatívum tűnik elő a párisi békeszerződésekből tanulságul. Itt kell szólnom még — de talán csak egynéhány szót — a magyar méplélekről és la numánumitól is annyira .távolálló népesere gondolatáról. Én hiszem és hirdetem, hogy nincsenek népi antagonizmusok, és ezeket csak a népeik érdekét rosszul felfogó rossz kormányok szuggerálják bele népeikbe és hazudják bele a világba. (Ugy

t van! Ugy, van! w pártonjkivülieknél a középen.) Aki pedig azt hirdeti- hogy szlovák, román és szerb vonatkozásban a jóindulatú népek jóhiszemű kormányai sem ftlar láthatják meg soha a közmegnyugvást keltő megoldást, az nem tesz kevesebbet, mint. hogy az emberi fejlődést tagadja meg. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívülieknél a középen.) T. Nemzetgyűlés! Át kell most térnem azokra a pozitív irányokra és tanulságokra» amelyek a békeszerződésből levonhatók. Az elsó; pozitív tanulság az volna!, hogy a békeszerződések érteimében is hatályosan kell kiépítenünk demokratikus rendünket, és erre vonatkozik a békeszerződésnek az a rendelkezése- amelyet Sulyok Dezső igen t. képviselőtársam deklarációjában felolvasott és [amelyhez fűzött következtetéseket, Mihályfi miniszter úr az előbb megdöbbentőeknek deklarálta. Én azonban azt hiszem, hogy egv kis tárgyi tévedés és félreértés van Sulyok Dezső és a miniszter úr között. Természetesen nem az én feladatom ezt a tévedést eloszlatni, de minthogy erről a kérdésről magam is beszélni akartam ésakarok, rá kell mutatnom erre a differenciára. T. Nemzetgyűlés! A békeszerződés előbb említett» Mihályfi miniszter úr által is felolvasott szövegével — lamelyet nem akarok ismételtlen felolvasni — kötelez bennünket az emberi jogoknak, a szabadságjogoknak .megtartására. (Ugy van! a pártonkivüliéknél a középen.) Mihályfi miiniszier úr armai hivatkozott, hogv ennek mi már eleget tettünk akkor, (Parragí György (pk): Papíron0 amikor az 1946:1. tehén az emberi jogokról szóló deklarációt 'törvénybe iktattuk. (Pfeiffer Zoltán (pk) : Idáig csak írott malaszt! — Hajdú Ernőné (szd): Demokrácia a demokratáknak ! — Pfeiffer Zoltán (pk) tapsolva: Ugy van! Ugy van!) Mondom» mi eleget tettünk ennek ezzel i.deklarációval,' de ezzel mi egyúttal egész jövendő alkotmányunk irányvonalát szabtuk meg. (Zaj a szociáldemokraiapárton. — Kurunczi Péter (szd): Aki Hitler világító fáklyáját dicsérte» az mégsem demokrata ! — Zaj.) Elnök; Csendet kérek, képviselő urak! (Reicher Endre (pk) közbeszól.) Reicher képviselő úrtól is csendet kérek. (Reicher Endre (ptk) közbeszól.) Reicher képviselő urat ismételten figyelmeztetem és rendreutasítom. A képyiseilő' urát figyelmeztetem, hogy az elnök figyelmeztetésére tessék reagálni. (Reicher Endre (pk): Nem hallottam az elnöki figyelmeztetést.) Ne tessék vitatkozni az elnökkel! Zsedényi Béla (pk): Ezek a célkitűzések és útmutatások ia; demokrácia számára még korántsem törvények. Ebből a szempontból tehát teljesen jogos az' a követelés, hogy ezek hatályosan» szerves részekként illesztessenek be a magyar Corpus Juris-ba, (Ugy van! a párton" kívülieknél, középen.) külön-külön és egymással összhangban» mert akkor elkerülhetők lesznek olyan lényegbeli tévedések, olyan lehetetem' június hó 26-án, csütörtökön. 138 len ellentmondások, mint amilyenekkel példának okáért egyik legutóbbi beszédemmel kapcsolatban a sajtó engem vádolt meg -azzal» hogy én a munkavállalás szabadságát támadtam volnia, holott én çsak a sajtószabadság biztosítását követeltem. Elismerem a munkavállalás szabadságát is, de a sajtószabadságot is követlelem. A kettő között diszharmónia van» és felszólalásom tárgya az volt, & kettő nincs , egymással összhangban. A kormány kötelessége, hogy ha ilyen disszonanciák jelentkeznek» ezeket az ellentmondásokat! megtárgyalja és minél előbb megszüntesse. (Pfeiffer Zoltán (pk): Már több, mint disszonancia!) T. Nemzetgyűlés! Tudtommal az igtözságügyminiszitériumban sürgős» serény munka folyik egyes törvényjavaslatok kidolgozása tárgyában.. Hallunk ilyen meg amolyan részletjavaslatokról, hallunk például most ia: választójog generális reformjáról. Lehet, sőt valószínű» hogy mindezekre szükség van, de kétségtelenül igaza volt például Sulyok Dezső képviselőtársamnak és igazam volt nekem abban, hogy amikor <a párisi békeszerződés ezeknek a jogoknak virulens, hatékony biztosítását a mi kötelességünkké teszi» akkor a kormánynak éppen a végrehajtás során jelentkező kötelessége az, hogy ezeknek a jogoknak hatékony érvényesülése tekintetében terjesszen be minél előbb tíörvényjaviaslatoikíat a nemzetgyűlés elé. (Helyeslés és taps a pártonMv'üUek soraiban és a szabadságpárton.— Pászthory István (msz): Mindez csak papíron van; — Egy hang a szabadságpárton: Jogot amiagyar népnek. — Kurunczi Péter (szd)r De csak a magyar népnek! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Zsedényi Béla (pk): T. Nemzetgyűlés! Csodálkozással hallottuk Dinnyés miniszterelnök úr részéről például, hogy ez a parlament mun-r kaképteilen. Nem tudom» miért volna az. A felhatalmazást ia: nemzetgyűlés az új kormánv részére egy árva szó nélkül, máról-holnapra adta meg, és íme mégiscsak ritkán» csak egy-egy napra ülünik össze tanácskozni és merítjük ki a vita lehetőségét, s azután lázért megyünk széjjel» mert nincs törvényjavaslat,, amelyet! tárgyalni lehetne. (Pászthory István (msz) : j Aljnál több a rendelet! — Egy hang a szociál" demokratapárton. Pászthory István (msz) felé: ' Mi van a krumplival?

6 — Derültség a Szociáldemokratapárton.) Kérdem, miért életképtelen ez .a nemzetgyűlés és miért nem leheti ezeket a feladatokat tárgyalni? T. Nemzetgyűlés! Én csak egyet vagyok hajlandó ebben a tekintetben elismerni. Sohasem szeretném, ha erre a békeszerződésre kellene hivatkoznia valakinek is a demokratikus szabadságjogok tekintetében. En például mint jogász, mindig kényesen kerültem azt, hogy példának okáért jogok szempontjából valaha is a trianoni békeparanesra hivatkozzam és a magyar törvényhozás nagyon helyesen. Önszántából iktatta törvénybe azokat a jogokat, amelyek tulajdonképpen a trianoni békeszerződésből folytak: értem a kisebbségi jogokat. Éppen így szeretném, ha ezeket a szabadságjogokat is — nem azért, mert ránk parancsolták; — nem szeretnék erre soha sem híva'kőzni és nem szeretném, ha bárki is hivatkoznék erre — saját jószánkmkból iktatnánk be a magyar törvénytárba, hiszen erre való készségünket az 1946 :

1. tc.-ben már amúgyis leszegeztük. (Pfeiffer Zoltán (pk): Lelkesedéssel! — Hajdú Ernőné (szd) olvassa: »Ránk