Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-135

127 A nemzet mjûlés 135. ülése 1947. •'< T. Nemzetgyűlés! E futó áttekintés is meg­győzheti , a it. Nemzetgyűlést arról, hogy a béke­szerződés mindeme rendelkezéseinek végrehaj­tása milyen feladatot fog ia< magyar kormányra és az illetékes magyar kormányszervekre róni. E feladatok sokoldalúsága., bonyolultsága és technikai jellege indokolttá 'teszi aah> hogy a komány e rendelkezések végrehajtása tekinte­tében szükséges intézkedéseik; rendeleti úton vtaló megtételére különleges felhatalmazást kérjen. A törvényjavaslat előadója., Padányi Gu­lyás Béla igen t. képviselőtársam részletesen ismertette e felhatalmazás mibenlétét és itier je­de Imét és azokat a szempontokat, amelyekre vialó tekintettel a nemzetgyűlés külügyi bizott­sága a törvényjavaslat 4. §-ától eltérő szövege­zés elfogadását ajánlja' a t. Nemzetgyűlési)ele. Ilymódon felmentve érzem magam, az alól, hogy e kérdésben részletesen nyilatkozzam, meríti csak az előadó úr által ismertetetteket tudnám meg­ismételni. T. Nemzetgyűlés! Amikor még egyszer ké­rem a kormány nevében, hogy méltóztassék a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni, a békeszerződést fövényeink közé iktatni, kérésib. intézek innen a szabad nemzetekhez, a zsarnok­-ság legyőzőihez, a világ' felszabadítóihoz, a Szovjetunióhoz, a Brit világbirodalomhoz, az Egyesült Államokhoz: amikor a békeszerződés terheit) a legtisztább szándékkal elvállalva to­vább akarunk élni szabad nemzetként a szabad nemzetek között, életünk újrakezdéséhez adja­nak segítséget. Azért merjük ezt kérni és -azért hisszük, hogy ez a kérésünk meghalldatásra talál, mert a fegyverszüneti szerződés megkötése óta. az azóta eltelt évek alatt számtalanszor tapasztal­tuk, hogy a fegyverszüneti szerződés szigorú -rendelkezéseit is számtalanszor enyhítette a győztesek- nagylelkűsége és jóakarata. A hadifogoVkérdésre utalok itt legelsősor­ban. À f hadi foglyokat az előttünk fekvő béke-, szerződés rendelkezései értelmében csak a.béke­szerződés életbelépése után, és akkor is meg nem állapított határidő alatt — a szöveg sze­rint: »mihelyt lehetséges« — kötelesek a hatal­mak hazaszállítani. Ezzei szemben, amint tud­juk, a Szovjetunió jóindulata folytán naponta ezrével érkeznek most haza hadifoglyaink anél­kül hogy a hazaszállításukra vonatkozó külön megállapodás megkötését megvárták volna s rövidesen — a hazaszállítási tervek szerint még az ősz előtt — százezer hadifogoly érkezik haza. Az egész magyar nép háláját fejezték már ki ezért a vitában a pártok szónokai s ehhez csat­lakozom én is a kormány nevében. De a hadifogoly-kérdésben tanúsított maga­tartás csak egyfte azoknak az engedmények­nek, amelyeket a győztes nagyhatalmaktól kap­tunk a fegyverszüneti szerződés paragrafusain túl. Ezek az engedmények a politikánk iránti bizalom .iVei voltak s élveztük ezeket még akkor is, amikor ezt a bizalmat elveszteni lát­szottunk és nemcsak egyik vagy másik nagy­hatalom részéről merüU fel a bizalmatlanság. hanem természetszerűen egyszerre minden nagyhatalom részéről, mert a kettős politika szükségszerűen bizalmat 1 anságot kell. hogy keltsen minden irányban. (Hegyínegi Kiss Pál, (msz): Űgy van!) Űj kormányunk külpolitikájának alapj őszinte és fenntartás nélküli barátság szom­szédainkkal, a dunai államokkal és elsősorban a szomszéd nagyhatalommal, a Szovjetunióval. évi június Ji6 26-án, csütörtökön. 128 Meg vagyok róla győződve, hogy a Szovjetunió iránt érzett valóban egyértelműen őszinte po­litika kelthet csak bizalmat irántunk az angol­szász nagyhatalmakban is, mert senki sem biz­htatik olyanokban, akikről tudja, hogy hangosan mást íhirdetnek, imint amit titokban nekik súg­nak. (Hagymegi Kiss Pál (msz): Űgy van!) En­nek a 'kormánynak külpolitikáját az őszinteség, a nyíltság jellemzi és fogja mindig jellemezni. Ezzel fogjuk kiérdemelni valamennyi nagy­hatalom. . és valamennyi szomszédunk barátsá­gát, akikkel most, megkötve ezt a békét, mint szuverén és< egyenrangú, független és szabad állam akarunk együttműködni. T. Nemzetgyűlés! Kéreim, hogy a javaslatot a bizottság által módosított szövegezésben méltóztassék elfogadni. (Helyeslés és taps a kis­gazdapárton, a kommunistapárton, a szociál­demokratapárton és 0 parasztpárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? ' ... -j Kiss Károly jegyző: Zsedényi Béla! Zsedényi Béla (pk): T. Nemzetgyűlés! Ha a most elhangzott miniszteri beszédet az a felelős külügyminiszter mondotta volna el, aki két esztendeig állott a külügyminiszté­rium élén, mint a magyar külügyek felelős vehetője, akkor joggal várhattuk volna el tőle, hogy végre-válaihára itt a nemzetgyűlés színe előtt számoljon be a békeelőkészítés nagy munkájáról, arról, hogy mit tett a ma­gyar külügy, hogy érdekeink, igazságunk a béketárgyalások asztalára kerüljenek. Nem az a külügyminiszter állt most előttünk és így ezt a hiányosságot szemrehányásként vele szemben nem hozhatom fel. Ez a különös és furcsa helyzet — hogy amikor a mi tragikus sorsunkat megpecsételő békeszerződés fekszik it 1 :, előttünk, tulajdon­képpen nincs is a szó szoros értelmében vett felelős külügyminiszterünk és csak az egyik miniszter, a tájékoztatásügyi miniszter úr van megbízva a külügyek ideiglenes vezeté­sével és ezt a tisztét is csak pár nap ' óta. tölti be — hozza magával, hogy az ideigle­nes külügyminiszter úr kénytelen volt rövi­den nagy vonásokban utalva arra a drámai feladatra; amely a nemzetgyűlésre vár, a békeszerződésnek, az egyes rendelkezéseknek ismertetésébe és tulajdonképpen az előadói feladat kiegészítésébe menekülni a beszédé­• vei. Mindenesetre még így is elismeréssel vagyok az ideiglenes külügyminiszter úr s optimizmusa iránt, amellyel kifejezésre jut­v tattá, hogy igenis ez a nemzet az Egyesült Nemzetek szuverén és a többiekkel egyenjogú tagja akar lenni a jövendőben. Osztozom ebben a nézetében és eltekintve egy tárgyi tévedésétől, amelyre felszólalásom későbbi során fogok reflektálni, mindazt, 'amit a békeszerződéssel ^kapcsolatban elmon­dott, alá tudom írni. Már most jelzem azon­ban, hogy a kormány részére adandó felha­talmazást, olyan fogalmazásban, amelyben előttünk fekszik: a külügyi bizottság fogal­mazásában, nem tudom elfogadni. Nem je­lenti ez azt, hogy a felhatalmazást a kor­mány részér© nem akarnám megadni.- Meg­adom, de csupán a- végrehajtásra és nem azon túlmenően. Az a fogalmazás ugyanis, amelyben ez a felhatalmazási javaslat a kül­ügyi bizottság -szövegezésében előttünk fek­szik, ebben a tekintetben nem egészen preciz és nem eléggé kielégítő. Erre vonatkozóan

Next

/
Thumbnails
Contents