Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-135

125 A nemzetgyűlés 135. ülése 194"} E bejelentéssel kapcsolatban. legyen .szabad egyben annak a reményemnek kifejezést adni, hogy e tárgyalások a lakosságcsere-egyezmény végrehajtása következtében máris, megjavult légkörben, a magyar- és a csehszlovák demokratikus, .köztársaságok között eredményre fognak vezetni. A békeszerződés IV. része a szövetséges haderők visszavonásáról szól. A 22

; cikk értelmében a békeszerződés életbelépésétől számított 90 napon belül Magyarországról minden szövetséges fegyveres erőt vissza kell vonni, azzal a kivétellel, hogy a Szovjetuniónak fennmarad a joga arra, hogy magyar területen oly fegyveres erőt tartson fenn, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. A békeszerződés V. é&v VI- fejezetei a jóvátételi és gazdasági rendelkezéseket tartalmazzák. E rendelkezések tekintetében a Magyarországnak átnyújtott .béketervezetben ellenkező felfogások jelentkeztek a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek között. A békeszerződés mai szövege-ezen ellentétes álláspontok között létrejött kompromisszum eredménye. A jóvátételre vonatkozó 23. cikk a fegyverszüneti szerződés rendelkezéseivel _ összhangban a Szovjetuniónak,,' Csehszlovákiának és Jugoszláviának katonai műveletek és területük megszállása által okozott veszteségek megtérítése fejében jóvátétel fizetését rója Magyarországra. A jóvátételi kötelezettség nem a károk egészére vonatkozik, hanem csak 300 millió dollár erejéig terjed, iamelyből 200 millió dollár a Szovjetuniónak, 100 millió dollár pedig Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetendő. Amint ismeretes, ez utóbbi 100 millió dolláros összeg felosztása tekintetében Csehszlovákia és Jugoszlávia egymás között akként állapodott meg, hogy Csehszlovákiának 30 millió, Jugoszláviának pedig 70 millió dollár lesz fizetendő. A jóvátétel fizetésének idejét a békeszerződés a fegyverszüneti szerződésben foglalt hat évvel szemben nyolc évben állapítja meg. A jóvátételi kötelezettségek teljesítése tekintetében Magyarország máris megállapodásokat kötött mind a Szovjetunióval, mind Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A Szovjetunióval éts Jugoszláviával megállapodások jöttek létre a jóvátételi szállításoknak a szállítási határidő meghosszabbítása folytán szükségessé vált átrendezése tekintetében is. míg Csehszlovákiával ilyen megállapodás megalkotásai még hátra van. A békeszerződés gazdasági rendelkezései során a 26. cikk kétirányú rendelkezést foglal magában. Először: Magyarország iaz 1939. évi szeptember, hó 1-én fennállott állapotnak megfelelően köteles visszaállítani mindazokat a törvényes jogokat és> érdekeket, amelyek az Egyesült. Nemzeteket és azok . polgárait Magyarországon megilletik; másodszor: Magyarország köteles az Egyesült Nemzeteknek és polgáraiknak Magyarországon lévő javait ab-' ban az állapotban visszaadni, amelyben azok jelenleg vannak. E visszaszolgáltatási kötelezettségen kívüj, amelynek mikénti végrehajtását a békeszerződés részletesen előírja, a 26. cikk negyedik bekezdése Magyar országgal szemben kártérítési felelősséget *is állapít meg minden olyan esetre, a mikor valamely jószág nem adható yi»szu; valamint minden olyan esetre, amidőn évi június hó 26-án, csütörtökön. 126 a háború következményeképen a visszaadandó javak megsérültek vagy károkat szenvedtek és ennek folytán az Egyesült Nemzetek polgárát is veszteségek érték. Ezt a rendkívül súlyos kötelezettséget csak részben enyhítik a békeszerződésnek azok a rendelkezései, amelyek szerint a kárt magyar pénznemben kell megtéríteni és pedig nem teljes értékének erejéig, hanem annak az összegnek kétharmadrésze erejéig, amely a fizetés napján hasonló jószág vételéhez, vagy az elszenvedett veszteségek jóvátételéhez szükséges. A 28. cikk az 1945 auguszus 21-i Bérlinpotsdami hármas értekezlet döntésével egybehangzóan kötelezi Magyarországot annak elismerésére, hogy a Szovjetuniónak joga van a Magyarországon levő minden német

1 vagyonra, amelyet a németországi ellenőrző tanács a> Szovjetunióra átruházott, és Magyarország kötelezi magát e cikkben arra, hogy ezeknek az átruházásoknak megkönnyítésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Ismeretes a l. Nemzetgyűlés előtt, hogy az ebből a cikkből folyó kötelezettségeket'Magyarország még a potsdami határozatok folyományaként jórészt máris végrehajtotta ós e kérdéskompleyusba taviozo • egyes problémák tisztázása • tekintetében jelenleg éppen tárgyalásokat folvtat Moszkvában a Szovjetunió kormányával. A békeszerződés' egyik legsúlyosabb rendelkezését tartalmazza a 29. cikk, amely a szövetséges és társult hatalmak mindegyikét — de csakis a szöveséges' és társult hatalmaknak fentebb ismertetett szűkebb körét és nem valamennyi egyesült nemzetet — feljogosítja a területén lévő magyar javak lefoglalására és f elszámolásának Nem kétséges, hogy e lefoglalást lehetővé tevő rendelkezéseik Magyarország pénzügy;- és devizahelyzete szempontjából rendkívül súlyosak. Reméli ellenben a magyar kormány, .hogy az érdekelt hatalmak nem fognak elzárkózni az elől, hogy a békeszerződésben biztosított joguk gyakorlása tekintetében Magyarországgal méltányos megállapodásokat létesítsenek, lehetővé téve ezáltal Magyarország nemzetközi fizetésű képességének fenntartását, ami különösen a. háborúelőtti külföldi adósságok rendezése szempontjából bírhat az érdekelt államokra is j elentőséggel. A békeszerződés 30. cikke reánknézve kedvező rendelkezést ifiartislmaz," amennyiben a Németországban lévő magyar javak visszaadása tekintetében intézkedik. A VII. rész a Dunára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a VIII. rész pedig zárórendelkezéseket tartalmaz. Ez utóbbi fejezet rendelkezései közül kiemelkedő a. 39. cikk, amelyet már említettem és amelyik a három nagyhatalom budapesti diplomáciai képviseletei vezetőinek a békeszerződés értelmezése és végrehajtása, (tekintetében kimagasló szerepet juttat. A 40. cikk értelmében e három képviseletvezető elé lehet terjeszteni minden egyéb olyan vitás; kérdést, amelyet iá diplomáciai tárgyalások útján rendezni nem sikerült. Amennyiben a képviseletvezetők a vitás kérdést két hónap alatt nem döntiiki el, a vita eldöntése céljából bizottságot kell alakítani, amely a vitában álló felek egy-egy képviselőjéből és az általuk választott harmadik tagból áll. Amennyiben e harmadik tag kijelölésére nézve a két fél nem tudna megállapodni, azt az Egyesült Nemzettek főtitkára jelöli ki. ,