Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-135

119 A nemzet g gut es 135. ülése 1947, gyűlés kénytelen

1 most törvénybeiktatni a békeszerződés rendelkezései között azi emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, amely már másfél évvel ezelőtt szabad akaratából ünnepélyes formában törvény beiktatta mindezt. Bázel is* bizonyítom, hogy a forradalomban megújulva ez ia< nép már megtalálta a helyét a szabadságot szerető és a szabadságért küzdő nemzetek közt. (Úgy van! a szabadságpárt oldalán.) És itt mindjárt engedje meg ía t. Nemzetgyűlés, hogy válaszoljak a vita egyik szónokának, a szabadságpárt nevében felszólaló Sulyok Dezső igen t. képviselőtársamnak egyik meglepő és megdöbbentő megjegyzésére (olvassa): »örömmel üdvözöljük az emberi jogok felvetőiét; és biztosítását a békeszerződésben« — mondotta a szabadságpárt tapsai közt Sulyok képviselő úr, majd idézte, hogy (olvassa): »a szerződés I. címe 2. cikkének 1. bekezdése arra kötelezi Magyarországot, hogy a fenn" hatósága alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi v?ag$r vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásigyakorlat, ia politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát. Joggal elvárhatjuk volna« — mondotta, továbbá Sulyok képviselő űr — »a demokratikus magyar kormány- • tói, hogy mire à szerződés életbelép, nem ma" rad más feladatunk ezen ;a téren, mint annak •megállapítása, hogy a hatalmak ezen kívánságának a kormány már eleget is tett. Sajnos, ez nem-következett be« — mondja még mindig Sulyok képviselő úr. Engedje meg a képviselő úr és a t- Nemzetgyűlés, hogy felhívjam figyelmét a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. te. bevezetésére, — amelynek egyébként, ha jól emlékszem, ő volt az előadója—> s amely sokkal ünnepélyesebb formában nem a kormány, hanem a nemzet elhatározásából ugyanezeket. a jogokat a következő szöveggel biztosította (olvassa): »A köztársaság polgárai részére biz" tosítja az ember 'természetes és elidegeníthetetlen jogait, «, magyar nép számára a rendezett együttélést, a más népekkel való békés együttélést. Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s t% részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításábanEzektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható, meg törvényes eljárás nélkül és e jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.« (Pászthory István: (msz): A szöveg megvan gyönyörűen!) Ezek a jogok tehát már biztosítva vannak és éppen ezért mondottam megdöbbentőnek Sulyok képviselő úr ama kijelentését, hogy e jogok életbeléptetését ia békeszerződés életbelépte után követelni fogják a magyar kor mánytól, különös tekintettel arra, hogy »efelett a • szóbanforgó békeszerződés 40. cikke évi június hó 26-án, e&üWrtökön. 120 értelmében a három nagyhatalom képviseletének vezetőiből alakítandó hármas testületnek kell a döntést meghoznia«. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Csodálatos! A miniszterelnök urat a. köztársasági elnök úr, felkérte a sajtószabadság visszaállítására. Megcsinálta és visszaállító tíiaf — Zaj. ~ Elnök csenget) A magyar törvényhozás, ismétlem, a békeszerződéstől függetlenül biztosította a szabadságjogokat... (Zaj.) -Elnök: Csendet kérek. Mihályfi Ernő, a külügyminiszteri teendők ellátásával ideiglenesen megbízott táj'kozeutásügyi miniszter: ..minden polgár részére s a kormány megtartja az alkotmány és a törvény parancsait, nem kell erre külső beavatkozással való fenyegetéssel sürgetni. Ellenben hadd^ idézzem ugyanitt a békeszerződés IL részé I. címének 4. cikkét, amely megköveteli, — v . de ugyanígy megköveteli ezt a magyar demokrácia egészséges életösztöne is — hogy (olvassa): »Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai, avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezet feloszlatása iránt, mely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan, efajta szervezeteknek' fennállását és működését amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól:« T. Nemzetgyűlés! Az előadó képviselő úr azt mondotta, hogy ezt ,a békeszerződést ne tekintsük zárókőnek sigaza van; egy nemzet életének végére nem lehet pontot tenni sémi" lyen kemény és nehezen elviselhető békedik" • tátummal sem. A nemzet él, élni akar és élni fog! A nemzet őszintén és minden hátsó gondolat nélkül vállalja a súlyos terheket, amelyeket azoknak a bűneiért kell viselnie, akiket nem volt ereje egyedül lerázni magáról. A magyar mép tudomásul veszi a békeszerződés fej~ tételeit és minden erejével, minden jószándékával igyekszik teljesíteni azokat. -A magyar nép nem fogja még egyszer azt a hibát sem elkövetni, amelyet negyedszázaddal ezelőtt elkövetett, amikor részben a trianoni szerződés' sel szemben feltámadt dac indította el az ellenforradalom végzetes útjára. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Helyes!) Idézem itt Tildy Zoltán köztársasági elnök • úr szavait, amelyeket dunavölgyi szomszédaink felé küldött üzenetként néhány héttel ezelőtt egy közös magyar—román ünnepen (olvassa): »Szeretnék nagyon komoly hangsúlyt adni annak a kijelentésnek, hogy a magyar nép — levonva az elmúlt idők komoly tanulságait — a maga részéről a legtisztább szándékkal és a legnagyobb őszinteséggel, valóban új történelmi korszakot akar kezdeni a Dunamedencében. Új történelmi korszakot, amelyben^ minden akaratával és egész lelkével az itt élő népek fenntartásnélküli békéjét, egymást segítő, egymás javát szolgáló testvériségét kívánja erősíteni. Hangsúlyozni akarom az egész magyar nemzet nevében minden szomszédunk felé, hogy ,a magyar, nép tudomásul vette a történelem döntését, amely a békeszerződésekben helyünket megszabta- A tiszta őszinteség kötelez megmondani, hogy a döntésekben voltak számunkra fájdalmak. De nem akarjuk tor vább folytatni a pert, az erőt sorvasztó vitát; új történelmünket életünk most megadott bázisán kezdjük el, egymást erősítő, egymás bol)