Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.
Ülésnapok - 1945-135
121 A nemzetgyűlés 135. ülése 1947. évi június hó 26-án, csütörtökön. 122 dogulását biztosító, valamennyiünk számára boldogabb jövőt adó egyetértésben és barátságban valamennyi szomszédnéppel.« De, t. Nemzetgyűlés, igenis zárókő ez a békeszerződés egy másik értelemben. Záróköve egy korszaknak, amely 1919 augusztusában az ellenforradalom kitörésével kezdődött és amelynek útja egyenes vonalban, a letérés lehetősége nélkül vezetett a háború katasztrófájáig tés a háború pusztulásán át majdnem a végső megsemmisülésig. Ez a korszak, ez a majdnem három évtizedes elenforrajialom. ez a háborúra számító, háborúra építő és háborúhoz vezető korszak ezzel a békeszerződéssel zárul le véglegesen és örökre. Nem véletlen, hogy a békeszerződés törvénybeiktatásával és remélhetőleg rövid időn belül bekövetkező életbelépésével egyidejűleg számoltunk le ennek a korszaknak utolsó garnitúrájával, a legutóbbi hetek eseményei során külföldre szököttekkel. Ezek meg helyet kaptak a demokrácia életében is, de nem tudtak szakítani semilyen vonatkozásban az elmúlt korszakkal, nem tadtak megszabadulni annak szörnyű mérgezésétől. Ezek a politiku" sok, akik mégeerszer majdnem katasztrófába vitték országunkat, azért nem tudtak és nem akartak őszintén és egyértelműen politizálni, azért nem akarták nyilt és egyenes úton vezetni a demokratikus Magyarországot, mert a nagyhatalmak közötti ellentétek kiéleződésében hittek és ettől várták rejtett céljaik megvalósulását. És amikor.most kisebb vagy nagyobb meglepetést, megdöbbenést, de egyforma undort és megvetést kiváltva megszöktek és sorra csatlakoztak az. összeesküvők táborához, akkor egészen nyíltan bevallották, hogy a háborúra •számítanak. (Milassin Kornél (msz) : Kinek voltak a barátai 1 ?) Mi pedig a békében hiszünk s a jèlek, a világpolitika alakulásának legújabb fordulatai is a mi reményeink teljesülése felé mutatnak. T. Nemzetgyűlés! Az a korszak, amelyet ez a békeszerződés véglegesen lezár, a fasizmus és a belőle származó háború korszaka, irtózatos Szenvedést és felmérhetetlen pusztulást jelentett Magyarországnak, a magyar népnek. Lehetetlen lemérni ennek a negyedszázad, nak erkölcsi veszteségét, nem lehet kiszámítani nemzetközi jóhírünk tönkretéte.'ének következményeit. Nemzetközi hírünket a legutóbb levált réteg, az ellenforradalmi korszak utolsó garnitúrája igyekezett még egy hazugsághadjárattal még tökéletesebben tönkretenni. Szerencsére ha-.. zugságaik az elmu ? t napokban már olyan méreteket öltöttek, hogy önmagukban dőltek meg. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a világsajtó és a világ közvéleménye az első hetek szenzáció-izgalmai után kezdik tisztán és tárgyilagosan látni, hogy mi történt Magyarországon- Köszönet illeti, ezért a világsajtó ama kitűnő képviselőit akik a Magyarországról érkező, vadul kavargó rémhírek hallatára személyesen siettek ide és a helyszínről ma már a valóságnak megfelelő tudósításokat adnak lapjaiknak. T. Nemzetgyűlés!,A békeszerződéssel lezárt korszak veszteséigei közül csak az utolsó öt évnek, magának a háborúnak szörnyű pusztításáról vannak hozzávetőleges adataink. Magyarország háborús embervesztesége megközelíti az egymilliót. Ez a veszteség a katonai és polgári népesség veszteségéből tevődik össze. Benne vannak azok. akiket a német parancsot mohón teljesítő Horthy-tábornokok küldtek _ halálba a í)on mentén, s benne vannak azok, akiket vallásuk miatt égettek el a megsemmisítő táborokban. , • \ A Statisztikai Hivatal becsléseken alapuló száimátásai szerint az ország hadszíntérré válásáig a katonai veszteségek száma több imiint negyedmillió volt. Ennyi vesziett el tehát azokból, akiket az ország határán túlra vittek ebben a rettenetesen értelmetlen hahómban. A Statisztikai Hivatal becslése szerint az 1942. évi téli visszavonulás alkalmával a kemény téli időjárásban eltűntek 75 százalékát halottnak lehet tekinteni. Ezekhez a számokhoz járulnak még a magyarországi harcok és 1 Budapest ostrom::) következtében elesett katonák, de a végleges katonai veszteséget csak egy későbbi népszámlálással vagy egy külön veszteségösszeirással tudjuk majdj lemérni. Az emberveszteség nagyobbik felét a polgári népesség szenvedte.. Tízezrekre megy a bombázások és Budapest ostroma következtében elpusztult polgárok száma, és ezekhez jön a zsidóság óiiiási vesztesége, amelyet a statisztikák közel 600.000 főre tesznek. Irtózatosak a háborúokozta anyagi veszteségek is. Még 1945-ben végrehajtottak egy kárösszeírást, amely kiterjedt mind a maigán-, mind a közvagyon teljes egészére. A béketárgyalási előkészítő anyag összefoglalása szerint Magyarország háborús kárai mintegy 22 milliárd pengőre rúgtak 1938-as értékben.' Magyarország nemzeti vagyonának értéke szakértők véleménye szerint ugyanekkor 50 milliárd pengő körül mozog. • • T. Nemzetgyűlés! Ilyen pusztulás romjain vette át az ország vezetését a felszabadulás után az új magyar demokrácia, Az előadó képviselő úr és a pártok igen t- szónokai «részletesen kifejtették, hogy ezért a békóént nem mi vagyunk felelősek. A béke »előkészítése« 1919tól 1945-ig történt, végzetesen és jóvátehetetle : nul. En a kormány nevében csak ismételhetem megállapításaikat: nem mi vagyunk felelősek, neíai^a demokrácia és nem ez a nemzetgyűlés felelős azért, ami ebben a békeszerződésben a nemzetet sújtja. Mi csak elfogadjuk a békét, (ismétlem, azzal a szándékkal, hogy elviseljük terheit, és e terhekkel építjük fel új életünket. T. Nemzetgyűlés! Minthogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat indokolása a békeszerződés rendelkezéseit részletesen ismerteti* a magam részéről nem akarom a t- Nemzetgyűlés türelmét e rendelkezések ,'részletes, újabb taglalásával igény bevenni. Engedtessék meg tehát, hogy e rendelkezések közül csak a leglényegesebbek ismertetésére szorítkozzam. A békeszerződés, egy bevezető részből és nyolc fejezetből áll. E nyolc fejezet összesen 43 cikket foglal magában. Ha tehát a magyar békeszerződést összehasonlítjuk az első világháborút lezáró trianoni szerződéssel, -megállapíthatjuk, hogy az utóbbinál a most tárgyalás alatt álló békeszerződés sokkal rövidebb és sommásabb rendelkezéseket tartalmaz. Anélkül, hogy ennek a szerkesztési módnak bírálatába akarnék bocsátkozni, vagy ennek okait kutatnám, pusztán megállapítani kívánom, hogy a békeszerződésnek ez a rövidsége, mondhatnám lapidáris volta azt jelenti, hogy a békeszerződés végrehajtása - során igen nagy számú részletkérdést kell majd megoldani. Talán erre vezethető vissza a békeszerződés 39. cikkének az a rendelkezése, hogy a békeszerződés végrehajtásával
