Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

109 A nemzetgyűlés 134. ütése 1947. datban, hogy egy pártigazolvány mindenkor amnesztiát jelent, még kockáztiaitják azt is, hogy rájuk ismerjünk. De t. Nemzetgyűlés, miit csinál továbbá a kormányzat? Rajk László belügyminiszter 11-én adja ki a hivatalos kommünikét, amelyet Révai József w megálmodott kéfc nappal azelőtt és amelyről Kapocs Ferenc misjd kéli nap múlva fog vallomást teuui. (Nyirjessy Sándor (pk): Hallatlan!) Ha nézzük ezeket a .dátumokat, ak­kor aggódnunk kell, hogy ilyen gyenge kezek­ben van a^ kormány, aggódnunk kell, hogy a demokráciának; ilyen válságos napjaiban ilyen nagyfokú ügyetlenséggel, ilyen nagyfokú hoz­zánemértéssel viszik az ország fontos ügyeit. Elnök: A képviselő úr beszédideje le­járt. Méltóztassék befejezni. (Oláh Mihály Elég volt már Amerika felé ez a hang! — Zaj. — Szenner József "(pk): Az igazságot nem szeretik hallani !) Pfeiffer Zoltán (pk): Csak egy mondatot mondok még. Nem is kell csodálkoznunk ezen, . mert — mint mondotitiam _ ezt a Fehér Köny­vet nem a külügyminisztérium vagy a minisz­terelnökség tapasztalt tisztviselői vagy vezetői készítették, hanem készítette egy bulvár-lapnak, az »ítélet« című lapnak szerkesztője, aki évti­zedeken keresztül az Est-lapokban szórakoz­tatta a miagyar közönséget a Markó-utea rém­ségeiről. Ott nem volt szükséges a tárgyila­gosság és nem volt iszükséges az adathűség, amikor^ azonban a magyar nép sorsáról, a ma­gyar nép megbecsüléséről, a m?sigyar demokrá­cia tekintélyéről van szó, akkor úgy érzem, fel kell tennem a kormányhoz azt á kérdést, hogy miért volt szükséges ilyen tényállást felvenni a Fehér Könyvbe és kérnem kell, közölje ve­lünk azokaitf az adatokat, amelyeknek aíapján ezeknek előadását szükségesnek tartotta. (Élénk helyeslés és taps a pártonkívüliek soraiban és a szabadságpárton. — Jármay Gyula (msz): Megint nincs itt egy miniszter sem!) t Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációit. kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr^ interpellációja a Fehér Könyv tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Interpel­láció a miniszterelnök úrhoz. Tekintettel a tá­jékoztatásügyi miniszter úr" által kiadott »Fe­hér Könyv«-ire, hajlandó-e a kormány a volt kormány vád alá helyezése és' a parlamenti vizsgálóbizottság kérdésében a nemzetgyűlés­nek javaslatot tenni?« Elnök: Az. interpelláló képviselő urat il­leti a «zó. Hegymegi Kiss Pál (msz): . T- Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpár­ton-) A denunciálást én nem tartom a demo­krácia fogalmához tartozónak; piszkos, aljas fegyvernek tartom, bármilyen oldalról jöjjön is. (Vásáry István (msz): Úgy van!) Itt ülünk becsületes politikai múlttal, rámutatunk a koalíció hibáira, mert ellenzék vagyunk. Eb­ből a legnagyobb vádak keletkeznek, hol ro­mán összeesküvőknek, hol fasisztáknak állíta­nak bennünket oda mindenféle aljas piszokkal megvádolva (Vásáry István (msz): A pisz­kok!) akkor, amikor harcolunk demokratikus haladásunk becsülete« voltáért. (Ügy van! Ügy van! Taps a pártonkívüliek soraiban és a szar 1 badságpárton.) Ezeket el kellett végre-valahára monda­nom, mert engem a kiisgazdapártból nem zár­évi június hó 25-én, szerdán. 110 tak ki és társaimat sem zárták ki. Ugyanazok, akiket Önök annakidején a hatalomra méltat­tak, bennünket nem mint reakciósokat, hanem mint riválisokat emeltek ki az »aprószentek« 5 ne­lyett, azért mert féltek tőlünk (Vásáry István (msz): Úgy van!), féMek, hogy bírálat tárgyává tesszük tetteiket. (Ügy van! Ügy van!- Taps a pártonkívüliek soraiban és a szabadságpárton.) Én megmondottam Nagy Ferencnek és megmondottam másik társának is, (Parragi György (pk): Táltosok!) — mert a kisgazda­párthoz _ közelebb éreztem magam, hiszen tiz esztendeig minden harcában résztvettem és be- . csületes munkatársaim vannak ott, — ne vál­laljanak olyan feladatokat, amelyek erejüket meghaladják, ne törekedjenek pozíciókra, csi­nál janak egy becsületes koalíciót, megegyezve a tárgyi körökre nézve, hogy az a koalíció^ a munkásság és. gazdatársadalom összefogása meddig haladhat együtt. Egy ilyen becsülete« koalíciónak voltam a híve, ezért nem voltam kedves, ezért emeltek ki, most.pedig itt szenvedem a »reakciós«, a »fasiszta«, a »román összeesküvő« vádját. És itt van Dinnyés Lajos, akit fiatal kora; ban ismertem meg: kiadat a tájékoztatásügyi minisztérium nevében egy Fehér Könyvet. Ebben a Fehér Könyvben Kapocs Ferenc, aki" ne!k mint miniszteri tisztviselőnek értelmi nívóját véletlenül ismerem, — ezt messze túl­haladó kombináció az, ami ebben a Fehér Könyvben van (Derültség és tßpß a párton­kívüliek soraiban és a szabadság párton.) — megvádol azzal, hogy mi Nagy Ferenccel érintkezésbe léptünk. Hát szerettem volna én azt látni, hogy ezt a szabadságpártot úgy ve­zessék, hogy mi Nagy Ferenccel még csak kooperálha'.tunk vohia tó val aha! (ügy van! Úgy vàn! a szabadságpárton.) Alig lehetett fé­kentartani, hogy azokat a tényeket, amelyeket önök is éppen olyan jól tudtak, — mert ismer­ték Nagy Ferenc kommunistaellenes könyvét, ismerték egyéb szereplését — itt a parlament előtt fel ne vessék. De az embermarás nem a mi kenyerünk. Itt voltak ezek a derék parasztkepviselok, akiket behoztak ebbe a parlamentbe Érték ez, mert ma is azt mondom, hogy ez a parlament érték; ha ezt összefognák tárgyilagos alapon, becsületes munkára, sok mindent lehetne ebben az országban megoldani. (Ügy van! Ugy van! a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Saját maguknak jutott eszükbe. hogy: vizsgáljuk meg a vádat, vizsgáljuk meg hogyan van az, hogy minket minden akarásunkban egy rémítéssel visszater­rorizálnak; vizsgáljuk meg a vádakat ebben az összeesküvési ügyben. (Zsedényi Béla (pk): Ez az!) Parlamenti vizsgáló bi­zottságot indítványoztak. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a szabadságpárton és a pártonkí­vülieknél — Reicher Endre (pk) : Félévvel ez­előtt javasoltuk!) Miniszterek kerültek bele, az egyik most van a vádlottak padján, a minisz­terelnök kint van, Kovács Béla is miniszter volt. Tele van ez a Fehér Könyv politikummal, olyan politikummal, (Parragi György (pk): A legaljasabb politikummal!) amelyet vizsgálat tárgyává kell tenni, de nemcsak a rendőrség­nek, büntetőjogi vonalon. A mi demokratikus' erőnk a nemzetgyűlés! (Zsedényi Béla (pk): Úgy van!) Ez a mi fő­hatalmunk; nem pártközi értekezlet, nem koalí­ció, hanem ez a nemzetgyűlés. (Úgy van! Ügy van! Élénk taps a szabadságpárton és a párton-

Next

/
Thumbnails
Contents