Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

Ill A nemzetgyűlés 134: ülése 1947. kívülieknél-^ Ha mi nein akarunk fasiszták lenni, lia mi nem akarunk parancsuralmat, en­nek a nemzetgyűlésnek a jogait kell megvédel­meznünk. (Ügy van! Ügy van! Élénk taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Felszólítom Dinnyés Lajost: ha ilyent ki­adott, nyomban tegyen indítványt, hogy az eb­ben foglaltakat — úgy, amint ezt azok a becsü­letes parasztképviselők akarták — tegyék vizs­gálat, tárgyává. De tegyék vizsgálat tárgyává ennek a Fehér Könyvnek a keletkezését is! (He­lyeslés a szabadságpárton és a pártonkívüliek­nél-) Ez a kívánságom van Dinnyés Lajoshoz, aki a tegnapi napon a Független Kisgazdapárt ban azt mondotta, hogy ez a parlament mun­kára képtelen, tehát ennek r takarodnia kell. Soha még parlament munkaképesebb nem volt! Ha befejezzük a ratifikációs javaslat vitáját, nincs javaslat, (Zsedényi Béla (pk): A fel­hatalmazásit vita. nélkül kapta ,meg!) nincs en­nek a nemzetgyűlésnek munkája, mindent meg­kap a kormány vita nélkül. Nem ismerek olyan pártot, amely ne komolyan foglalkoznék min­den kérdéssel. Mindenkiben becsületes elszánt­ság van, hogy az országot talpraállítsuk és újjá­építsük, s érzem, hogy ma már az a piszkolódó hang kimegy, kiszorul ebből a nemzetgyűlésből, és már mem lehet piszkolódással, gyanúsítással és denunciálással eredményeket elérni. Én felszólítom Dinnyés Lajost, akiit! én — Gaal Gastonnal egyetértőié/» — nem tartottam nagy felelősségérzetű embernek, de most erre a poziiciórla ért: ne beszéljen a parlament mun­kaiképi'Jelenségéről. Először adja meg ai nemzet­gyűlésnek azt a tisztességet, hogy megvizsgál­hassa ezit az (anyagot, miért "ha a világ bármi­lyen pártállású politikusa elé állítják eziti ™ Fehér Könyvet, első kérdése az, lesz: És a tör-; vényhozó szerv megvizsgálta? (Parragi György (pk): Ponyvairodalom!) Ez a kéré­sem van a miniszterelnök úrhoz­A gyanúsításokra . pedig azt mondom: Krisztust is (leköpték- tehát mi is itleljes felelős­séggel vállaljuk a piszkolást, a köpködést, a denunciálást, a hazJa érdekében. (Éljenzés és nagy taps a szabadságpárton és a pártonkivü­Ueknéi.— Egy hang a\ szabadságpárton: Hol a kormány? Egy miniszter sincs itt!) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a 'miniszterelnök úrnak. Következik Slaöhtai Margit képviselőtár­sunk interpellációja IHI miniszterelnök ós a bel­ügyminiszter úrhoz a Románd község ellen fo­lyamatba 'tett káitJelepítési intézkedések tárgyá­ban. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »Van-e tu­domása a minisztere linoifo és a belügyminiszter úrnak tágról, hogy Románd község ellen újra és újra folyamatba teszik a kitelepítési, illetőleg betelepítési rendelkezéseket, holott ez. a község bebizonyítottan mindig a legkifejezetitiebb ha­zafias magatartást tanúsította? Mit szándékozik a miniszitiereímök és a bel­ügyminiszter úr tenni az irányban, hogy ezen igazságtalanság Románd község ellen haladék­talanul megszüntet tessék ós a lakosok nyu­galma végre biztosítást nyerjen?« Elnök: Interpelláló képviselőtársunkat il­leti a szó. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Nincs intézkedés vagy törvény, amelyet lelki­ismereitden emberek ki ne használnának a saját maguk alacsony céljaira. így . ai kitelepítési évi június hó 25-én, szerdém. 112 rendelkezés azt célozza, hogy a hűtlen, mond­hatnám hazaáruló ós soha velünk egységet érezni nem akaró elemektől megszabaduljon az ország. Ellenben rosszakaratú és önző emberek, már kezdettől fogva jogtalan vagyonszerzésre és egyéb ehhez hasonló alacsony céljaik eléré­sére használják fel ezt. (Halter Béla fensz): ügy vam! Ugy van! Igaza van!) Ennek esik áldozatul Románd község nyugalma is,- már itöbb mint egy év óta. Amikor az eljárásokat foganatosítani akarták, bebizonyítást nyert, hogy a község­ből senki sem volt felvéve a Volksbund tag­jai közé, _ senki sem volt közülük SS-kai'óna, mindnyájan a magyar honvédségnél teljesí­tettek szolgálatot, {Közbekiáltás a szociálde­mokrata párt oldaláról: Ott i s voltak Volks­bundosok!) s hogy 1944 novemberében a köz­ségen átvonuló .munkaszolgálatosokat a la­kosság megvendégelte és egyet, aki közülük meghalt,! sa'ját költségén tisztes temetésben részesített­A község plébánosa zsidó származású volt. Egy ellenséges érzelmű ember névte­lenül ellentétet akart vetni a község «Ság a plébános közé, azonban nem sikerült és -a község a legvadabb náci mentalitás idején is hű maradt kiváló plébánosához. Erről a községről jegyzi fel a Volksbundkalendernek az ostrom előtti egyik száma,. hogy Románd­dal semmi nem kezdhető, semmire sem tud­naik vele menni- Nyomtatásban jelent meg Románd községről ez a minősítés. A németeredetű lakosok iskolájában a tannyelv magyar, az istentisztelet nyelve magyar, egyszóval semmi nem, Shozható 'fel a község ellen, ami miatt -a kitelepítési ren­delkezés rá alkalmazható lenne. Amikor több mint egy évvel ezelőtt egy alkalommal éppen ebben az ügyben eljár­tam a népgondozó központhál, feltűnt ner kern, hogy amikor a főtisztviselő kihozatta a kartotékokból a Romándra vonatkozó kar­tonokat, azokban főkép az a kimutatás sze­repelt, hogy Romándnak mennyi földje van. Nem értettem, akkor nem tudtam kapcsolni ezt a birtok-kimutatást, az ő feltételezett bű­nösségükkel. "A tárgyalások folyamán kiderült Románd teljes ártatlansága és így az eljárás meg­szűnt. A község azonban mégsem jutott nyu­galomhoz, meri-! néhány betelepített /új lak­kos nem hagyta őket nyugodni. Ezek közül az egyik — a neveket mellőzöm, nem célom, hogy a nevek megemlítése alapján megbé­lyegezzek egyéneket, én csak "a község igaz­ságos ügyét szeretném megvédeni — a Ma­gyar Kommunista Pártnak volt tagja. Ki­derült róla és ezt be is bizonyították, hogy azelőtt nyilas volt, s maga a kommunista­párt kizárta sorai közül. (Nyirjessy Sándor (pk): De nem azért, mert nyilas volt!) Ki­derült róla, hogy zsidó vagyontárgyakat el­tulajdonított, feketézett és terrorcselekmé­nyeket követett el E miatt hosszú utánjárás után most legutóbb le is tartóztatták. A má­sik, aki szintén kommunista, — hiteles ada­tok kezeskednek róla, — nyilas pártszolgá­latps volt. (Egy hang a, pártonkívülieknél: Az előny! — Nagyiván János (msz): Ki van-e zárva?) Még nincs. A harmadik betelepített szintén a nyilaspártnak volt tagja. Ezeknek a nyugtalanító elemeknek eszköze pedig egy fiatal, 23 éves, most odahelyezett jegyző-

Next

/
Thumbnails
Contents