Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

91 M nemzetgyűlés 134. ülése 1M7 jès munkájukat. Elsőrangú érdeke a magyar demokráciának és a magyar kultúra ügyének, hogy a pedagógusok, elsősorban a magyar tanítók tűrhetetlenül rossz helyzetén változtassunk. Mit kíván tenni a miniszter úr a pedagógus társadalom legégetőbb panaszainak orvoslására? Losonczy Géza s. k.« t Elnök: Losonczy Géza képviselő urat illeti a szó! Losonczy Géza (kp): T. Nemzetgyűlés! Félesztendővel ezelőtt vetődött fel a, magyar pedagógusok 'státusrendezéséneik!, az ügye. (Zaj. — Az elnök csenget.) A státusrendezés azóta részben sikerült. Nyilvánvaló volt azonban már azokban; azi időkben, hogy a státusrendezés még abban az esetben i®, ha teljes egészében sikerült volna megvalósítani, a pedagógusok bajait meg nem oldja. A mi véleményünk az volt azokban az időkben és ma is \&% — és ezzel a véleménnyel nem álltunk egyedül —, hogy hiú délibábokat kergetünk, légvárakat építünk mindaddig, amíg a magyar kultúra első hordozóinak, a tanítóknak és a tanároknak a helyze" tét nem rendezzük. Éppen ezért most, amikor közel egy esztendővel a stabilizáció után újjáépítési munkánknak bizonyos eredményei már mutatkozuak, a hároméves terv megkezdésének előestéjén, amikor a hároméves terv eljövendő sikerére már lehet bizonyos előlegekdtl adni a dolgozók egyes kategóriáinak, az a véleményünk, hogy ezt elsősorban a magyar értelmiség legelhanyagoltabb rétegénél, a tanítóknál és a tanároknál kell kezdeni. A Magyar Kommunista Part a következő programmpontokat dolgozta ki a tanítók 'azon" nali megsegítését illetőleg: Az általános iskolákban most és még hoszszú ideig tanítók, polgári iskolai tanárok és gimnáziumi tanárok tani tarnak. Mindhárom rétegnek különböző az iskolai végzettsége, mindhárom más és más státusba tartozik. Ezeket a különbségeket azonban nem szabad átvinni a, nevelő személyére és munkájuk értékelésere. A tanítót általiános iskolai működésében egyen" rangúnak kell tekinteni minden más nevelővel. Biztosítani kell számára mindazokat az előmeneteli lehetőségeket- amelyek tehetség, szorgalom vagy egyéni képesség alapján a; nevelők más- csoportjai részére biztosítva vannak!; Biztosítani kell számukra a magasabb képzés lehetőségét. Azért az az álláspontunk, hogy a tanítóságot egyenrangúsiítani kell az általános iskolában működő többi nevelővel. Ennek az egyenrangúsításnak érvényesülnie kell az általános iskola igazgatásában, felügyeletében» valamint a tanügyi igazgatás szerveiben is. A magasabb képesítés megszerzését és így magasabb státusba való besorolást a következő módon kellene végrehajtani: a legkiválóbb tanítókat szeptember elsejéig a Pedagógusok Szabad Szakszervezete és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által létesítendő közös bizottság döntése szerint át kell minősíteni és szeptember elsején a megfelelő '• fizetési osztályba sorolni. Továbbá ás felállítandó nevelőképző főiskolák mellett működő tanítók számára meg kell szervezni a dolgozók nevelőképző főiskoláját. Ismét továbbá: állítson fel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a tanítók számára nagyobb városokban továbbképző nyári tanfolyamokat, úgy, hogy arra a tanítóknak kiadásuk-ne legyen. Végül azoknak a tanítóknak, akik a felsőéin június hó 25-én, szerdán. 92 rolt lehetőségekből kimaradnak,, tegyék lehetővé,, hogy a magasabb képesítést magánúton szerezhessék meg. A szükséges könyveket az állam ingyen vagy majdnem ingyen bocsássa a tanítók rendelkezésére. Köztudomású ezenkívül, hogy a tanítóság létszámának körülbelül 65 százaléka nő. Ennek ellenére a hivatalos szervek a tanítónők munkáját kevesebbre értékelték. Ezért helyes lenne, ha az iskolák vezetésében a felügyelet és a tanügyi igazgatás szerveinéli a nők ugyanolyan szerephez jutnának, mint a férfiak. Tűrhetetlen, hogy egy tanító éveken át. sokszor egész életén át három-négy^ tanító munkáját végezze anélkül, hogy azérlti bármilyen anyagi ellenszolgáltatást kapna. Ezért helyesnek tartanánk azt, hogy -szüntessék meg a falusi és a tanyai iskolákban a tanítóhiányt és a tanítók embertelen kihasználását. A tanítók óraszámának és az egy tanítóra jutó növendékek létszámának szabályozására a múltban több sikertelen ki" sérleiti történt. így állott élőt az a helyzet, hogy a falusi és a tanyai iskolák százaiban egy tanító vagy tanítónő napi 9—10 órán át küszködött gyakran 120—200 tanulóval és a hat-nyolc osztályú iskola ismeretanyagával. Azt kellene csinálni, hogy a tanítók heti óraszámát 22 órában, az egy tanítóra jutó tanulók osztálylétszámát 40 főben kellene megállapítani. Giazdasági és pénzügyi helyzetünk szűkös keretei miatt egyszerre többezer új ál" lás szervezésére még nincs reális lehetőség. Elkerülhetetlen, hogy a falusi és^ tanyai tanítók egyrésze néhány évig ne végezzen többletmunkát az iskolában.Ezért követeljük, hogy ha a tanító kényszerűségből többletmunkát vé" gez, akkor a munkateljesítmény arányában kü" lön díjazzák. El keiüene rendelni, hogy az iskolafenntartó köteles legyen a tanító számára lakásról gondoskodni, a megrongált tanítói iakásokat helyrehozatni és a lehetőség szerint új lakáso* kat építeni. Az iskola a tanító számára munkahely, a gyermekek számára pedig az életre való felkészülés legfontosabb intézménye. Tűnjenek el a régi idők rozoga, egészségtelen iskolái és túlzsúfolt tantermei. A megrongált iskolaépületeket állítsák helyre és építsenek modern iskolákat a hároméves terv keretében korszerű tantermekkel. A régi tanyayilág mellett a nagybirtokrendszer megszűnése és egyéb okok folytán igen sok új tanyai település keletkezett. Ezektől a tanyáktól messze, igen sokszor négy-tíz kilométerre van a ilegközelebbi iskola. Az ősz sara, a telt hidege, a ruhahiány, a betegség, a hosszú^ gyaloglással járó fáradalmak a tanyák és az új telepesek gyermekeit akadályozzák az iskola rendszeres látogatásában. Ezért az iskolától nagyobb távolságra lakó tanyai és falusi gyermekek számára az átalános iskolával' kap" csolatban nyissanak tanulóotthonokaífc, sok he' lyen tanyai internátust. Sok helyen a régi rendszer mulasztásai és a

( háború következtében az iskolai javak, segédeszközök elpusztultak, úgyhogy az iskola ma már puszta falakból áll. Ezért helyes volna az„ hogy az iskolák elpusztult vagy megrongált berendezését és felszerelését sürgősen pótolják. Ezenfelül a korszerű és magasabb demokratikus igényeknek megfelelően az iskolát el kell látni rádióval, folyóiratokkal, hetilapokkal, könyvekkel, tanítói és segédkönyvtárakkal, A magyar népnek majdnem a fele mező-