Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

87 A nemzetgyűlés 134. ülése 1947. évi június hő 25-én, szerdán. 88 legalább a honvédség kötelékéből az interpellációmban megnevezett rendőrőrnagyot eltávolítani? Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr hozzásegíteni r az ügyészséget a nyomozás gyors befejezéséhez?« Elnök: Futó Dezső képviselő urat illeti a szó. Futó Dezső (pk): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a pártonkívüliek és a szabadságpárt soraiban.) Ez év április hónapjában bejegyzett interpellációm anyaga,^ illetve annak tényállása a mai napig változást szenvedett. Sajnos, ünkább súlyosbodott, mintsem hogy enyhült volna. Áprilistól napjainkig megállapítottam, hogy a belügymi-í niszter úr Radies, Schiffblatt és Pollák rendőrtiszteket, illetve rendőröket _ elbocsátotta a rendőrség kötelékéből, miután az ügyészség 19.068/A/I946. szám alatt • tizenötrendbeli lopás és zsarolás cimén eljárást indított nevezettek ellen isMegállapítottam, hogy Radies Ferenc rendőrtisztet kidobta a belügyminisztérium a tiszti uniformisából azért is, mivel ^ Körmendre helyezése után kifosztott még egy kastélyt. Nevezettek Somogyi Dezső, az egyik legnagyobb budapesti textiles és Serényi István — hajdani honvéd alhadnagy, zászlós, ma őrnagy a katonapolitikán — vezetésével kirabolták Hertelendy Béláné Bimbó-u. 63. szám alatti házát és ezenkívül és ezenfelül még tizennégy családot is megkárosítottak közel félmillió forint értékben. Serényi őrnagyra a honvédelmi miniszter úr szíves figyelmét hívom fel, bár tudom, hogy Pálffy-öster

reicher tábornok úrral szemben kérésemre még annyit sem tudott meg; állapítani — mint minisztere — hogy Serényi István aktiv tagja-e a honvédségnek, vagy nem- Saját erőmből nyomoztam és állapítottam meg, A honvédelmi miniszter úrnak a katonapolitikai osztály vezetője legfeljebb azért nem árulta el Serényi aktiv voltát, mert neki magának is tudomása van az őrnagy úr viselt dolgairól és azt is tudja, hogy az őrnagy úr az említett rablást orosz egyenruhában követte el. (Felkiáltások a\ pártonkívülieknél; Hallatlan!) T. Nemzetgyűlés! A megajánlási vita során erősen bíráltam a demokratikus lapok sajtómorálját és engedje meg a Ház, hogy a Hertelendyné-féle ügyet hadd mutassam be a sajtó, illetve a Szabadság című napilap tükrében. A cikkeket mindannyiszor Gábor Andor irta. Gábor Andor első cikke 1945 szeptember 2-án jelent meg s így kezdődött: »Három pesti polgár üí az Íróasztalom előtt.« A három »pesti polgár« pedig Somogyi Dezső , textiles, a Petőfi Sándor-utea 10-ből, Bolbuk . Gyula és dr- Landauer Eduárd: voltak. Az első »pesti polgár« mondotta el Gábor Andornak a híranyagot és így született meg a cikk. Szeptember 5-én, majd 13

_

án megjelent a második, illetve a harmadik, melyet bizonyára megelőzött még egy »pesti polgár«. Erzmann Jenő Gábor Andornál tett látogatása. Október 27-én és 31-én újra megjeleni egy-egy cikk- December 6-án a hatodik sajtóközlemény és ez év áprilisában a hetedik látott napvilágot. Hertelendyné ügyében a budapesti népbíróság, illetve a NOT kétéves elmarasztaló ítéletet hozott. Nincs okom az ítélet helyességében kételkedni, mert a bíróságoknál is a Baloldali Blokk képviselteti magát túlsúlyban és amit a Blokk csinál a koalícióban, az már csak helyes lehet! T. Nemzetgyűlés! Hadd mutassam be néhány vonással Gábor Andornak »pesti polgárait«, akiknek érdekében hét cikket irt, viszont, akiknek vezetője, Somogyi Dezső, tizenötrendbeli lopással, zsarolással van vádolva mert irányította Hertelendyné lakásának kirablását 1945 elején. A vádlottak között van többek között Radies, Sehiffblatt. Pollák volt rendőrök, de hiányzik Serényi István honvédőrnagy. Mind Somogyi, mind pedig a többi »pesti polgára« Gábor Andornak igen-igen zavarosmultú és cselekedetű ember, akik között található nyilas pártszolgálatos, Gestapo-besúgó, köz- és magánokirathamisító, hatóságelőtti rágalmazó, hamis tanuzásra rábíró személy. Például egy kis jellemzés. Bolbuk Gyulát a Szabadság és Világosság című napilapok értesülése szerint zsarolás miatt tartóztatták le május 11-én, :a

# zsarolást orosz őrnagyi egyenruhában, mint tolmács követte el. (Felkiáltások a pártonkívülieknél középen: Hallatlan !) Szabadlábon van. Somogyi Dezsőt a Világ értesülése szerint június 7-én »árdrágító visszaélésen érték« ; és letartóztatták, de mint. ahogyan hasonló cselekedetéért a gazdag textiles már kiszabadult a gazdasági rendőrségtől, pár nap alatt ugyanez a gazdasági textiles kiszabadult a Markó-utcából. Lehetséges, hogy jó összeköttetésekkel rendelkezik és ha talán nem ő, akkor a védők légiója?! Amikor 1945 elején Hertelendyné lakásán megjelent a rendőrség, a honvédség és Somogyi textiles, szó sem esett Hertelendyné előállításáról, mindössze lakását, rabolták ki. T. Nemzetgyűlés! Ha elolvassa az ember Gábor Andor cikkeit, a népbíróság vádiratát, majd az ítéletet ' ' és^ ismeri a derék »pesti polgárok« múltját és jelenét, és ismeri az ügy mozgató rugóit, furcsa érzése támad. Az az érzése, hogy a Hertelendyné-féle ügyben, egy, csak egy legény van talpon a vidéken: Gábor Andor, akitől, ha nem is személyesen, de a rendelkezésére álló sajtóorgánumoktól mindenki fél, senki sem mer sem tanúskodni, sem véleményt mondani, de még bíráskodni sem. Ezért voltam bátor felhívni az igazságügyminiszter úr szíves, figyelmét erre az ügyre és kérni, hogy az illetékes bíróság tagjainak számára biztosítsa .a félelemmentes életet és mielőbb iMzesse ki iá Hertelendyné ügyéhez tartozó bírósági tárgyalásokat Az igazságügyminiszter úr, de még a honvédelmi miniszter úr se féljen Gábor Andortól és ezért engedjék meg, hogy itt a Ház színe előtt bemutathassam újságírói és emberi portréját. Tekintettel azonban fiatal koromra, ildomtalan lenne, ha én festeném a képet s mondanék Gábor Andorról véleményt. Megteszik ezt a kortársak, sőt abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy maga a modell is segítségükre siet Gábor Andor még az első világháború előtt volt felkapott és ismert kupléírója Budapestnek.

# Közel negyven esztendeje annak, amikor szinte kizárólagosan csak ő jelentette a pesti humort. Különösen a háborús humor