Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

63 A nemzetgyűlés 134. ülése 1947. gozó milliókat a háborúbalépésért és , a bekö­vetkezett katasztrófáért felelősség álláspontom szerint nem terheli, és ezért végtelenül szomoirú és fájdalmas, hogy a nagybirtok és a nagytő­klés rendszer urai oak árulásáért a dolgozó ma­gyar népmillióknak, a magyar demokráciának kell fizetniök. Át kell térnem, t. Nemzetgyűlés, ezután a jelenlegi kormánynak az e^ttünk fekvő párisi békeszerződéssel kapcsolatos felelősségére. Ügy érzem, hogy amidőn a hazánk sorsát hosszú lidőre eldöntő párisi békeszerződés ügyével fog­lalkozom, kötelességem néhány szóval a felsza­badulás utánig magyar kormány magatartását, mulasztásait és hibáit leszögezni. Mielőtt ezt tenném, ennek a kormánynak javára kell írnom azt a ténykörülményt, hogy a békeszerződés előkészítésekor az ország még ia legziláltabb bel- és külpolitikai és anyagi viszonyok között volt. Ehhez járult az, hogy a kormányzást át­vett politikusok a külpolitikai és diplomáciai kérdésekben úgyszólván teljesen járatlanok voltak. Tapasztalatlanságukhoz és járatlansá­gukhoz járult még az a tény is. hogy részint ideológiai szempontok, részint megalkuvásuk miatt nem merték a magyar népmilliók, Ma­gyarország óhaját és érdekeit bátran képvi­seli A külpolitikai tapasztalatlanság és járat-, lanság volt az oka annak, hogy a békeszerző­dés előkészítése során kormányunk egyik hi­bát a másik után követte el, aminek következ­tében sem a sorsunk felett döntő nyugati ntagy­haJtalmak, sem a Szovjetunió bizalmát és ro­konszenvét nem tudta megnyerni. A kormány külpolitikai tapasztalatlanságának és járatlan­ságának tulajdonítható az, hogy a békeszerző­dés fedett döntő huszonegy nemzet közül egyet­lenegynek a támogatását és bizalmát megnyer­ni meni tudta és így az összeomlott Magyaror­szág a párisi béketárgyalásokon teljesen ma­gára maradt. A kormányt terheli a felelősség azért, hogy a külügyminiszterek tanácskozására, 1946 má­jus 1-ére nem idejében és nem megfelelő diplo­máciai előkészítés után küldte meg Magyarr ország béke javaslatait. Az akkori külügymi­nisztert, Gyöngyösi Jánost határozottan súlyos mulasztás terheli azért, mert a magyar poli­tikai és területi bizottságban Erdély kérdésé­nek tárgyalásakor nem jelentette be, hogy Er­dély kérdéséhez élőszóval a magyar állam ne­vében hozzá akar szólni és emiatt a bizottság elnöke, Sztankovics deklarálta, hogy mivel a magyar bizottság nem jelentette be. hogy Er­dély kérdéséhez élőszóval hozzá kíván szólni és mert a külügyminiszter által írásban be­nyújtott beadványt előkészítés hiányában a hu­szonegy nemzet közül egy sem tette magáévá, Erdély kérdése viita nélkül, hozzászólás nélkül dőlt el és a trianoni békeszerződés maradt ér­vényben. Ezért a felelősség Gyöngyösi János akkori külügyminisztert terheli. Igáz, hogy ez utóbbi és menthetetlen mulasztását n külügy­miniszter jóvá akarta tenni és kérésére meg­engedték, hogy a román politikád és területi bizottság u'ésén a magyar kiküldött felszólal­hasson, de ez már vesszőfuttatás volt, amit bi­zonyít az a tény, hogy a minimálisan 22.000 négyzetkilométernyi területről a magyar dele­gáció 4000 négyzetkilométernyi igényre szállt le, de amit az elrontott helyzet miatt a ihatal­mak természetszerűleg figyelembe nem ve­hettek. A kormány külpolitikai tapasztalatlansága, évi június hó 25-én, szerdán. 6í járatlansága és megalkuvó magatartása szülte a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyez­ményt, ezzel precedenst teremtve egy olyan la­kosságcserére, amely az ezeréves színmagyar Csallóköz magyarságát földönfutóvá teheti és Csallóköz színmagyar területeinek örök elvesz­tését jelentheti. A világ szabadságszerető nagy nemzetei megbélyegző álláspontot foglaltak el a lakosságcserék embertelen módszerével és rendszerével szemben. Ezért a csehszlovák kor­mány által a béketárgyaláson áttelepíteni kért 200-000 magyar család kérdésében a magyar gornîanyt arra kérem, szólítom fel, hogy a döntést Jbizza az Egyesült Nemzetekre, erre a módot és alkalmat a békeszerződés V. cikke megadja, Ha a külügyminiszterek tanácsa ösz­szeegyeztelhetőnek tartja a ': kultúra, a civili­záció, az emberség követelményeivel azt, hogy a csallóközi 200.000 magyar családot ezeréves. az anyaországgal szervesen összefüggő ősi földjéről kitelepítsék, csak azért, hogy Cseh­szlovákia megszabadulva a magyaroktól, tiszta nemzeti állam legyen, akkor ám tegye ezt meg az Egyesült Nemzetek külügyi tanácsa, de úgy érzem, hogy a magyar kormánynak és a ma­gyar törvényhozásnak ehhez az embertelen, szörnyű munkához segédkezet nyújtani nem le­het és nem szabad. • T. Nemzetgyűlés! Jelenlegi súlyos külpoli­tikai helyzeitünkben óva kell intenem t. kormár nyunkat attól, hogy a kinevezendő külképviseleti személyek megválasztásánál ugyanolyan laikus és járattÜau módon járjon el. mint ezt a_ múlt­ban tette, mert dezertált külügyi képvise­lőink egy része egyénileg nem volt intakt, korrekt, és tiszta, hanem üzletes emberek vol­tak. Most. midőn a békeszerződésből folyó jo­gok és kötelezettségek tömegét kell a külállamok" kai való megegyezés ^lapján rendeznünk, úgy, hogy Magyarország érdekeinek a legmesszebb­menőén védve és biztosítva kell lenniök, olyan külképviselőket kell kineveznünk, akiknek de­mokratikus meggyőződésükön kívül nagy dip­lomáciai készségük és tudásuk van. jellembeli tisztaságúik' általi pedig Magyarország tekinté­lyét külföldön biztosítani tudják. Nem szabad tehát megint a pártérdeknek az ország érdekei elé kerülnie a külképviseleti kinevezéseknél. T. Nemzetgyűlés! Belpolitikánk és orszá­gunk sorsa szervesen összefügg külpolitiikai rátermettségünkkel. Minden külpolitikai járat­lanság, jellembeli és tekintélybeli fogyatékos­ság A dolgozó magyar milliók rovására megy. Azzal zárom beszédemet: Adja Isten, hogy a magyar kormány a multak (tapasztalatait megszívlelje és mindenben az ország egyetemes érdekeit ítlartsa szem előtt. Adja Isten, hogy a békeszerződés ratifikálásával Magyarország és a magyar nép az igazi demokratikus fejlődés útján felemelkedhessek. (Éljenzés és taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet 12 óra 12 perctől 12 óra 37 percig.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közül? . Kiss Károly jegyző: Reicher Endre! Reicher Endre (pk): T. Nemzetgyűlés! Minltegy negyed évszázaddal ezelőtt a maihoz hasonló tragikus feladat megoldására tilt össze az akkori nemzetigyűlés, hogy törvénybe ik­tassa az 1920 június 4-én Trianonban aláírt bé­keszerződést. Ezt az 1921:XXXIII. törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents