Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

63 A nemzetgyűlés 134. ülése 1947. gozó milliókat a háborúbalépésért és ,

a bekövetkezett katasztrófáért felelősség álláspontom szerint nem terheli, és ezért végtelenül szomoirú és fájdalmas, hogy a nagybirtok és a nagytőklés rendszer urai oak árulásáért a dolgozó magyar népmillióknak, a magyar demokráciának kell fizetniök. Át kell térnem, t. Nemzetgyűlés, ezután a jelenlegi kormánynak az e^ttünk fekvő párisi békeszerződéssel kapcsolatos felelősségére. Ügy érzem, hogy amidőn a hazánk sorsát hosszú lidőre eldöntő párisi békeszerződés ügyével foglalkozom, kötelességem néhány szóval a felszabadulás utánig magyar kormány magatartását, mulasztásait és hibáit leszögezni. Mielőtt ezt tenném, ennek a kormánynak javára kell írnom azt a ténykörülményt, hogy a békeszerződés előkészítésekor az ország még ia legziláltabb bel- és külpolitikai és anyagi viszonyok között volt. Ehhez járult az, hogy a kormányzást átvett politikusok a külpolitikai és diplomáciai kérdésekben úgyszólván teljesen járatlanok voltak. Tapasztalatlanságukhoz és járatlanságukhoz járult még az a tény is. hogy részint ideológiai szempontok, részint megalkuvásuk miatt nem merték a magyar népmilliók, Magyarország óhaját és érdekeit bátran képviseli A külpolitikai tapasztalatlanság és járat-, lanság volt az oka annak, hogy a békeszerződés előkészítése során kormányunk egyik hibát a másik után követte el, aminek következtében sem a sorsunk felett döntő nyugati ntagyhaJtalmak, sem a Szovjetunió bizalmát és rokonszenvét nem tudta megnyerni. A kormány külpolitikai tapasztalatlanságának és járatlanságának tulajdonítható az, hogy a békeszerződés fedett döntő huszonegy nemzet közül egyetlenegynek a támogatását és bizalmát megnyerni meni tudta és így az összeomlott Magyarország a párisi béketárgyalásokon teljesen magára maradt. A kormányt terheli a felelősség azért, hogy a külügyminiszterek tanácskozására, 1946 május 1-ére nem idejében és nem megfelelő diplomáciai előkészítés után küldte meg Magyarr ország béke javaslatait. Az akkori külügyminisztert, Gyöngyösi Jánost határozottan súlyos mulasztás terheli azért, mert a magyar politikai és területi bizottságban Erdély kérdésének tárgyalásakor nem jelentette be, hogy Erdély kérdéséhez élőszóval a magyar állam nevében hozzá akar szólni és emiatt a bizottság elnöke, Sztankovics deklarálta, hogy mivel a magyar bizottság nem jelentette be. hogy Erdély kérdéséhez élőszóval hozzá kíván szólni és mert a külügyminiszter által írásban benyújtott beadványt előkészítés hiányában a huszonegy nemzet közül egy sem tette magáévá, Erdély kérdése viita nélkül, hozzászólás nélkül dőlt el és a trianoni békeszerződés maradt érvényben. Ezért a felelősség Gyöngyösi János akkori külügyminisztert terheli. Igáz, hogy ez utóbbi és menthetetlen mulasztását n külügyminiszter jóvá akarta tenni és kérésére megengedték, hogy a román politikád és területi bizottság u'ésén a magyar kiküldött felszólalhasson, de ez már vesszőfuttatás volt, amit bizonyít az a tény, hogy a minimálisan 22.000 négyzetkilométernyi területről a magyar delegáció 4000 négyzetkilométernyi igényre szállt le, de amit az elrontott helyzet miatt a ihatalmak természetszerűleg figyelembe nem vehettek. A kormány külpolitikai tapasztalatlansága, évi június hó 25-én, szerdán. 6í járatlansága és megalkuvó magatartása szülte a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezményt, ezzel precedenst teremtve egy olyan lakosságcserére, amely az ezeréves színmagyar Csallóköz magyarságát földönfutóvá teheti és Csallóköz színmagyar területeinek örök elvesztését jelentheti. A világ szabadságszerető nagy nemzetei megbélyegző álláspontot foglaltak el a lakosságcserék embertelen módszerével és rendszerével szemben. Ezért a csehszlovák kormány által a béketárgyaláson áttelepíteni kért 200-000 magyar család kérdésében a magyar gornîanyt arra kérem, szólítom fel, hogy a döntést Jbizza az Egyesült Nemzetekre, erre a módot és alkalmat a békeszerződés V. cikke megadja, Ha a külügyminiszterek tanácsa öszszeegyeztelhetőnek tartja a ': kultúra, a civilizáció, az emberség követelményeivel azt, hogy a csallóközi 200.000 magyar családot ezeréves. az anyaországgal szervesen összefüggő ősi földjéről kitelepítsék, csak azért, hogy Csehszlovákia megszabadulva a magyaroktól, tiszta nemzeti állam legyen, akkor ám tegye ezt meg az Egyesült Nemzetek külügyi tanácsa, de úgy érzem, hogy a magyar kormánynak és a magyar törvényhozásnak ehhez az embertelen, szörnyű munkához segédkezet nyújtani nem lehet és nem szabad. • T. Nemzetgyűlés! Jelenlegi súlyos külpolitikai helyzeitünkben óva kell intenem t. kormár nyunkat attól, hogy a kinevezendő külképviseleti személyek megválasztásánál ugyanolyan laikus és járattÜau módon járjon el. mint ezt a_ múltban tette, mert dezertált külügyi képviselőink egy része egyénileg nem volt intakt, korrekt, és tiszta, hanem üzletes emberek voltak. Most. midőn a békeszerződésből folyó jogok és kötelezettségek tömegét kell a külállamok" kai való megegyezés ^lapján rendeznünk, úgy, hogy Magyarország érdekeinek a legmesszebbmenőén védve és biztosítva kell lenniök, olyan külképviselőket kell kineveznünk, akiknek demokratikus meggyőződésükön kívül nagy diplomáciai készségük és tudásuk van. jellembeli tisztaságúik' általi pedig Magyarország tekintélyét külföldön biztosítani tudják. Nem szabad tehát megint a pártérdeknek az ország érdekei elé kerülnie a külképviseleti kinevezéseknél. T. Nemzetgyűlés! Belpolitikánk és országunk sorsa szervesen összefügg külpolitiikai rátermettségünkkel. Minden külpolitikai járatlanság, jellembeli és tekintélybeli fogyatékosság A dolgozó magyar milliók rovására megy. Azzal zárom beszédemet: Adja Isten, hogy a magyar kormány a multak (tapasztalatait megszívlelje és mindenben az ország egyetemes érdekeit ítlartsa szem előtt. Adja Isten, hogy a békeszerződés ratifikálásával Magyarország és a magyar nép az igazi demokratikus fejlődés útján felemelkedhessek. (Éljenzés és taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet 12 óra 12 perctől 12 óra 37 percig.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? . Kiss Károly jegyző: Reicher Endre! Reicher Endre (pk): T. Nemzetgyűlés! Minltegy negyed évszázaddal ezelőtt a maihoz hasonló tragikus feladat megoldására tilt össze az akkori nemzetigyűlés, hogy törvénybe iktassa az 1920 június 4-én Trianonban aláírt békeszerződést. Ezt az 1921:XXXIII. törvény-