Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-134

61 A nemzetgyűlés ÍM. ülése 1947, másfelől a szomszédos Romániával szemben megszűntnek tekintjük. Harmadszor tudomásul kell vennünk azért, mert a békeszerződés megerősítése a bevezető sorok szerint alapja lesz ta szövetséges és társult hatalmak iés Magyarország között való baráti kapcsolatoknak, mely baráti kapcsolatok viszont lehetővé teszik azt, hogy Magyarország az Egyesült Nemzetek tagjává legyen. Meggyőződésem, t. Nemzetgyűlés, hogy ha Magyarország az Egyesült Nemzetek tagjai lesz, nemcsak Európa újjáépítésének és a világbéke megteremtésének^ magasztos munkájából veheti ki szerény részét, hanem módjában lesz az Egyesült Nemzeteket meggyőzni, hogy a békeszerződés, amelyet mint ellenségek szabtak Magyarországra, rendkívül súlyos helyzetbe hozták Magyarországot, amely állapotot az Egyesült Nemzeteknek — most már mint barátoknak—vadban az igazságosságnak megfelelően. miné

1 hamarabb olyan alapokra kell helyezniök. amelyek Magvarország életképessél-• gét, fejlődését és a többi népekkel való verV senykép ess égét lehetővé teszik. Negyedszer tudomásul kell vennem a békeszerződést »azért is, mert a szerződés 4. cikke kötelességgé teszi Magyarország számára, hogy az Egyesült Nemzetek segítségével megszűntöt minden fasiszta jellegű politikai vagy katonai szervezkedést és propagandát, amelynek célja a magyar népet demokratikus jogaitól megfosztani, diktatúrát, vagy parancsunalmat létesíteni. ötödször tudomásul kell vennem nézetem szerint azért, mert a szerződés 2. cikke értelmében a szövetséges és társult hatalmak kötelezővé teszik a mindenkori magyar kormány számára, hogy minden személy számára biztosítania kell az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok élvezetét, amelyek nélkül nem érdemes faz embernek élnie a földön. így kötelezővé teszik először a véleménynyilvánítás szabadságát, másodszor a sajtószabadságot*, harmadszor a nyilvános gyülekezés szabadságát, negyedszer a politikai vé'eménynyilvání-' fás szabadságát, ötödször a vallás szabad gyakorlását. Meggyőződésem, t. Nemzetgyűlés, hogy midőn Magyarország a második vesztett világháború után is a szövetséges és társult hátaid rniak akaratából abban a helyzetben van, hogy függetlenségének és demokráciájának megőrzése végett most már a saját akaratán kívül a nagyhatalmak által szentesített békeszerződésre is támaszkodhiatik, az ország felemelkedését csak saját hibáink által veszélyeztetheti ük. E békeszerződés jelentőségét, mely Magyarország függetlenségiét is biztosítja, csak akkoir tudjuk igazán megérteni, ha tárgyilagosan ítéljük meg azt a reménytelen és katasztrofális helyzetet, amelybe Magyarországot a letűnt feudális, kapitalista rendszer bűnei juttatták és ha szem előtt tartjuk, mi volt Magyarország 1945. januári 20-án, a fegyverszüneti szerződés aláírásakor. Romokban hevert az egész ország, a nemzet fiatalságának tekintélyes része^ elvérzett és fogságba került, az ország régi irányítóinak nagyrésze az országból megszökött,, a németek és nyilasok az ország ingó javainak nagyrészét külföldre hurcolták, a megmaradt) javak további nagyrésze a harcok és a hadisarc martalékaivá lettek. Az országnak vezetősége nern volt- Az állami, vármegyei és községi pénztárak üresek voltak, n magyar népet az éhínség pusztította, Ilyen körülmények között az Isten különös k&évi június hó 25-én, szerdán. 62 gyeimé, a nagyhatalmak jóakarata és a magyar nép ősi energiája mentette meg Magyar-országot a yégpusztulástól. Meggyőződésem, hogy ez 'a békeszerződés, minden súlyossága mellett, a magyar nemzet számára a megmaradást és a felemelkedés le-: hetőségét jelenti. A békeszerződés gazdasági rendelkezései katasztrofálisan súlyosak« Nem elég, hogy a trianoni békemű népességi és területi rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával három és fél millió embert szakított le. hanem a terület 72%-ával együtt megfosztotta Magyarországot a hegyvidéki < folyók biztosította másfélmillió lóerőnyi vizienergiájától. megfosztotta erdeitől, sójától és erős gátat emelt Erdélynek és a Felvidéknek a Tiszába és a Dunába ömlő folyóin való közlekedés elé. Ezzel pedig à békeszerződés

# Magyarországot és dolgozó millióit gazdaságilag vegetálásra ítélte. A békeszerződés a teljesen összeomlott, éhínségbe jutott és javaitól megfosztott Magyarországot a trianoni jóvátétel mintegy 54 milHó dollárjával szemben sokszorosan több jóvátétel és kártérítés fizetésére kötelezi. Ezáltal a gazdasági és ipari fejlődés lehet őségéitől megfosztott Magyarországot rákényszeríti arra, hogy fenntartson és újjáépítsen egy olyan gyáripart, amelynek természeti adottságai; a hazai földön nincsenek meg és amely gyáripar nagyrészét csak a megbukott feudál-kapitalistq. uralom példátlanul súlyos vámrendszere ésaz ennek alapján kifejlődött kartellrendszer hozta létre és tartotta fenn, ami egyértelmű nyolcmillió dolgozó magyar munkájának és életének állandó megsarcolásával. Magyarország e katasztrofális gazdasági helyzetéből meggyőződésem szerint az egyetlen kivezető út, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország Európa újjáépítési munkájából kivehesse réiszét, csak az lehet, ha az Egyesült» Nemzetek Magyarország segítségére sietnek, a békeszerződés terheit a magyar nép teherbírókép ességé.niek és életlehetőségének alapján mérséklik és lehetővé teszik, hogy a magyar nép dolgozó milliói az állandó éhinség és ennek nyomában járó betegségek és pusztulás nélkül tudjanak eleget tenni jóvátételi és kártérítési kötelezettségeiknek. Másfelől a nagyhatalmak módot kell adjanak arra, hogy Magyarország fojtogató vámrendszerének fokozatos; leépítés sével belekaposolódhassék a világkereskedelembe és a szomszédos államokkal a vámunió rendszerét kiépítseT. Nemzetgyűlés! Ezután át kell térnem pár szóval a felelősség kérdésérer A párisi békeszerződés ratifikációja alkalmával, úgy érzem, meg kell állapítanom és le kell szögeznem nekem is a Bekövetkezett katasztrófákért a felelősséget. Álláspontom egyezik a munkáspárt tok álláspontjával. Eszerint a második világ; háborúba való botor beavatkozásért és az első pillanattól kezdve megpecsételt sorsú fasiszta államok mellett való kiállásért a felelősség kizárólag Magyarország volt nagybirtokosait! ési nagytőkéseit terheli, másodsorban ennek a nagybirtokos és nagytőkés érdekeltségnek a kormányait. A munkáspártok álláspontját kiegészítem azzal, hogy harmadízben^ pedig Trianon kegyetlen rendelkezései idlézték elő ezt a helyzetet. A nagybirtok és nagy tőké kormányai által gúzsbakötött, alkotmányos jogaitól megfosztott dolgozó magyar népmirdók lefegyverezve, a megmozdulás minden lehetőségétől elzárva, tehetetlenül kellett, hogy nézzék vé~zetőik bűnös és kalandos játékát. A magyar dol-