Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

521 A nemzetgyűlés 146. ülése 1947. dolgozó nép és az ő képviselői, az ideig-lenes nemzetgyűlés tagjai, hogy Horthy huszonötesztendős uralmán keresztül a jogfosztás gyakorlása, ennek az uralomnak és politikának következménye, Magyarország háborúba taszítása ós az a rettenetes tragédia, amelyet a magyar nép átélt, elegendő élmény lesz egy olyan szűkebb réteg számára is, amely felelős volt, aktívan résztvett ebben a letűnt rezsimben, elegendő lesz ahhoz, hogy rádöbbenjenek tettükre, levonják a tanulságokat és annál nagyobb. energiával igyekezzenek a magyar dolgozó nép miinden demokratikus törekvését támogatni. A történelmi, múltbeli tények fontolgatása alapján jutott az' ideiglenes nemzetgyűlés arra az. eredményre, hogy még olyanokat sem zárt ki a választójogból, akiket kisebb vagy nagyobb mértékben felelőssé lehetett volna fenni a. bekövetkeztekért. Meg kell mondanom, hogy az események mást mutattak. (Ügy van! a kommunista és a szociáldemokratapárton.) Az 1945 óta eltelt események azt bizonyítják, hogy ebben az országban voltak, nemcsak egyesek, de számosak, akik az 1945-ös törvényhozásnak ezt az álláspontját a demokrácia gyengeségének tulajdonították. (Ugy van! Ugy van! a kommunista- és a szociáldemokratapárton) s a demokrácia gyengeségének tartva ezt az álláspontot, felbátorodtak és bátorságukban odá/g mentek el, hogy egyenesen a nemzetgyűlésből s tiegyük hozzá, a. kormányból szervezték az összeesküvést (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) a nép demokratikus köztársaságának megdöntésére. (Ugy van! a szociáldemokratapárt soraiban.) Ha egy nép élml, fejlődni és boldogulni akar, akkor nemcsak jog , de kötelessége m a történélemből levonni a anulságokat, kötelessége olyan helyreigazít ásókat tenni, amelyek fejlődése útjából elgördítik az akadályokat, amelyek előmozdí ják demokratikus berendezkedésének megíszilárduláisát, egész állami életének megtisztulását és gazdasági boldogulását. Ez a meg-gondolás vezetet , amikor ezt a törvényjavaslatot megfogalmaztuk- A meggondolás az volt, hogy h ! kizárunk a választójogból olyan elemeket, amelyek 1945 u:án, a magyar dolgozó nép nagylelkű magatartása után, amellyel lehetőséget nyújtót nekik a megtérésre, hogy a nép ügyeiben aktívan kivehessek \û részüket, ezzel a lehetőséggel nem éltek, sőt ellenkezőleg, szívós és konok ellenségei maradtak a magyar nép demokratikus törekvéseinek, ez nem jelenti a demokratikus jogok megszűkítését, nem jelenti azt, hogy az alkotmányunkban lefektetett szabadságjogokkal vagy a demokrácia érdekeivel bármiben is ellentétbe kerülnénk, ellenkezőleg - jeleni a nép szabadságjogainak megvédését. (Taps a kommunista-, a szociáldemokrata- és a kisgazdapárt soraiban,) az alkotmányunkban lefektetet: demokratikus alapintézmények megszilárdítását, jelenti a magyar nép nyugalmának, rendjének és^ zavartalan országépí ésének biztosítását. Ezért tartalmaz a javaslat valóban több kizáró okot, mint amenynyit az 1945-ös törvény magában foglal. A kizáró okokkal kapcsolatban ezeket kívántaim elmondani. Ki kell térnem az indokolásnál az 1945-os törvénynek olyan rész'eire is, amelyeket a javaslat nem módosít, mert ez is igen lényeges, szerves kiegészítő részét képezi az egész tőrévi július hó 23-án, szerdán. 522 vény javaslatnak. A törvényjavaslat elkészítésénél az a szempont vezetett, hogy ennek a választásnak a lefolytatásánál is és minden leendő választás lefolytatásánál a választások tisztaságát, a népakarat szabad megnyilvánulását biztosítsam.* (Taps a kommunista-, a szociáldemokrata és

t a kisgazdapárt soraiban.) Felszólalt képviselőtánsaim közül egyesek kifogásolták azt, hogyan lehet äz 1945-ös törvényből fenntartani egy idejétmúlt intézményt, a nemzeti bizottságok intézményét és a nemzeti bizottságokon keresztül építeni ki az 1080-as rendelet álapján az új választási apparástust is. Az eai álláspontom ezzel kapcsolatban az, hogy csak akkor beszélhetünk valóban' demokráciáról, ha a nép képviselete nemcsak a törvényhozásban nyer helyet, hanem a törvények végrehajtása is a nép demokratikus el- , lenőrzése alatt áll- (Taps a kommunista- és a, szociáidemokrottapárt soraiban.) Ez az igazi demokrácia. Az 1080-as rendelet hatályon kívül helyezése lényegében azt jelentette volna, hogy a névjegyzékek összeállí.ását a nép szabad akaratának és demokratikus ellenőrzésének bevonása helyett egy feltételezhetően elfogult, közpon.i irányítás alatt ^álló államapparátusra, a közigazgatási, karra bíznánk. Nyilvánvaló, hogy sokkal közelebb áll a demokratikus ellenőrzéshez a néptömegek szempontjából az. ha nem központilag irányított hivatalos és hivatásos állami tisztviselők végzik a névjegyzékek összeállítását, hanem megadatik a módja annak, hogy lényegében minden komoly induló párt benevezze a bizottságokba a maga képviselőit, ezáltal a nép teljes képviselete a bizottságokban helyet nyerjen és ott szavazati többséggel döntse el azt, hogy kii.ket kíván kizárni múltjuk vagy jelenük miatt a választójogból, vagy kiket nem kíván kizárni a választójogból. Még ha bizonyos hibaarányszámmal számolnunk is kell, feltétlenül helytálló az, hogy egy így működő s az állam hivatalos apparátusától teljesen különálló és szuverén joggal' rendelkező önálló választási apparátus a demokratikus pártokból megalakítva sókkal kevesebb hibát fog elkövetni, mintha ezt a közigazgatási apparátusra bíznánk. Hangsúlyozom, az 1080-as rendelet, fenntartása, további elfogadása a választási apparátus kialakításánál éppen azért esett nálam döntőtu a íatbu, azért tartottam íenn és azért nem hoztam módosító javaslatot, mert ezzel kívántam a népakarat megnyilatkozását biztosítani egyrészt a válasz, asi névjegyzékek összeállításánál is, másrészt pedig ezzel az önálló, független és szuverén választási apparátussal kívántam biztosítani a választások zavartalan, nyugodt efoiyasát, a szuvazá; soknál pedig a. népakarat maradéktalan megnyilatkozását. Ez a két legdöntőbb szempont véleményem szerint, amelyet, a nemzetgyűlés , t. tagjainak mérlegelniük kell és meggyőződésem szerint ez a két szempont teljes egészében kifejezi a magyar dolgozó nép, minden igaz magyar demokrata akaratát. Éppen ezért tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni szíveskedjenek. (Élénk helyeslés és taps a kommunistapárt, a szociáldemokrata párt, a parasztpárt és a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: Következik a határozathozatal. Minthogy sa. törvényjavaslathoz Reicher