Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

511 A nemzetgyűlés 146. ülése 1947. évi július-hó 23-án, szerdán. 512 a taktikához, amely selyemfiúkait és bordélyháztulaj donorokat, uzsorás áruháztulajdonosokat és oroszgyűlölő Horithy-diplouiatákat akart a demokrácia szekerébe fogni«. (Reicher Endre (pk): Ezt egy nem fasiszta írja tudniillik l — Mónus IUésné (szd): Ezt mi mondtuk !) »Nem értjük, miért reakciós a negyvenéves

1 szakszervezeti tagsági könyvét mutató munkás a kisnyilassal - szemben.« (Reicher Endre (pk): Na, ezt is az ellenzék csinálta ! — Zaj.) »Mi néhányan, itt e hetvenöt éves lap- szerkesztőségében úgy látjuk, azt; hisszük, hogy nincs, mert nem lehet demiokrá • ciia. tisztesség- nélkül.« (Ügy van! Ügy van! a pártonkívülieknél. — Buchinger Manó (szd) közbeszól: — Egy hang «i pártonkívülieknél: Na most, Buchinger Manó, mit szól ehhez? — Mónus IUésné (szd): Ezt mi mondjuk!) Csodálatos-e ennek folytán, ha a rendszer népszerűsége — és sajnos, a „demokrácia népszerűsége is — csökkent? {Felkiáltások ai pártonkívülieknél: így van!) A tárgyalás alatt álló javaslat maga is elismerd ezt akkor, amikor az 1945:VIII. tcCHhez képest egy csőimé új megszoa'ítást teisz a választójogon. En ezt szomorúnak tartom, mert hiszen & demokratikus haladás éppen ezeknek a megszorításoknak a leépítését kívánja, annint az 1936., évi •sztálini alkotmány is leépítette az azelőtti alkotmány megszorításait. Milyen távol áll ez a tárgyalás' alatt álló javaslat attól az 1936., évi szovjet orosz alkotmánytól, amelynek 135. Va kimondja (Zaj a kommunista pátion.), hogy minden polgár választó joggal bír, kivéve az elmebetegeket és azokat, akiket bírói ítélet fosztott meg a választói jogtól. (Rudas László (kp): Érdekes! Azelőtt azt mondta, hogy ez csak papíron van!) Milyen szép volna... (Szenner József (pk): Nem szabad így meggyanúsítani! — Rudas Lázló (kp): Mi: az, hogy meggyanúsítani? Az én előadásom után mondotta, hogy ez csak papíron van! — Pfeif" fer Zoltán (pk) : A sztálinii alkotmány az ön előadása után? Uram, ezt a túlzást!) Sztálin 1936 november 25-i bőszedében ezt mondotta az új alkotmánytervezetről: »A Szov jetunió új alkotmány tervezetének • sajátossága abban .áll, hogy nincsenek fenntartásai és megszorításai. Nincsenek ( számára aktív vagy passzív- polgárok,' neki minden polgár aktív«.>(Rudas László (kp): De ott ndncseneik nyilasok! — Szenner József (pk) a kommunisták felé mutatva: A nyilasok ott vannak magúknál. — Zaj.) Majd így folytatta Sztálin nagy beszédét: »Az- alkotmánytervezet 135. §-ához benyújtott módosítás' azt javasolja, hogy fosszuk meg a választójogtól a vallásfelekezetek' alkalmazottait, a • volt fehérgárdistákat, a múlt emibereit és azokat, akik nem foglalkoznak a társadalomra nézve hasznos munkával. Ezt a módosítást el keil vetni. (Zsedényi Béla (pk): Sztálin mondotta ezt!) Egyesek azt mondják, hogy ez veszedelmes,- mert miegtörténhetik, hogy az ország legfőbb szerveibe a szovjet hatalommal szembeni ellenséges elemek férkőznek be, egyes volt fehérgárdisták, kulákok, papok; stb. De mitől van itt mit félni? Aki fél a farkastól, net menjen az erdőbe.« (Taps û pártonkívüli képviselők soraiban. —- Egy hang a kommunistapárt soraiban: De a farkasok kijöttek az erdőből. — Zaj. — Az elnök csenget.) Ez az idézet felelet egyúttal Faragó László képviselő úrnak arra az állítására, hogy a hitleri rendszer kompromittálta azt a,z általános választójogot, amelyért a szociáldemokrácia mmdig harcolt és amelynek elvi! kövíetelése melkül — azt hiszem — nein is lehet igazi szociáldemokráciát elképzelni. Elismerem azonban, hogy azok a megszorítások, amelyeikkel ez a javaslat az 1945:

VIII. tc-en túlmegy,.ha a törvényt pártatlanul hajtják végre, nem látszanak veszedelmeseknek. A baj azonban éppen az. hogy az a néhány megszorítás, amelyet ez a javaslat behoz, b'ő alkalmat ad a visszaélésekre. A javaslat szaporítja például azoknak a fasiszta szervezeteknek számát, amelyekben vállalt vezetőtisztség kizárási okot jelent ,

a választójogból. Én nem tudom helyteleníteni azt, hogy ezek az egyének kizárás s árnak, de a baj az, hogy nem ez fog megtörténni. Akik fasisztáik voltak, akiknek vaj van a fejükön, azok nem mennek a napra, (Rudas László (kp): Dehogy nem! Professzor úr a napon ül!) hanem többnyire gondoskodtak már maguknak egy megfelelő pártigazolványról. (Rudas László (kp) : Maga folyton' a napon ül!) Akik a rendszer ellen küzdenek, • azoknak a múltja többnyire hibátlan. Méltóztassanak megmondani, hogy mi hiba van például Nagy Vincének, Károlyi Mihály belügyminiszterének a múltjában? De akik a fasiszta elnyomatás idején a. szabadságért küzdöttek, most is ezt teszik és ezért — úgy lehet — fasisztáknak nevezik őket. Mit tegyen most már egy ilyen ember, ha ráfog-, ják, hogy vezető tisztséget viselt, (Mónus IUésné (szd): Nem lehet ráfogni!) mondjuk az Állatkereskedők Országos Egyesületében. (Mozgás a pártonkívüliek soraiban.) Milyen okmánnyal bizonyítsa azt, hogy ez nem igaz? Különösén veszedelmesnek tartok azonban két intézkedést a javaslatban. Az egyik az ajánlási rendszer. Ez éppen azt a gombosi szellemet hozza be a demokrácia választójogába, (Nagy Vince (pk) : Fasiszta szellem! — Orbán László (kp): A Gömbösifiókákkat szemben!) amelyet Orbán képviselő úr kizárni .óhajt onnét. Kérdezem, ha úgyis az Országos Nemzeti Bizottság engedélyétől függ, hogy valamelyik új párt indulhat-e, mi szükség van akkor még arra, hogy helyzetét az ajánlások . improduktív munkát és sok költséget elemésztő eljárásával is megnehezítsék? (NagyVince (pk): Hogy a titkosságot meghamisítsák!) . A másik veszedelmesnek látszó intézkedés a 6. §-nak az a rendelkezése, hogy nem bir választói joggal az, aki rendőri őrizetben van. A belügyminiszter úr a bizottságban állítólag kijelentette, hogy ezt a lehetőséget nem fogjia politikai, oélra felhasználná. Én azonban szeretném a belügyminiszter urat még attól a csábítástól és kisértéstől is megőrizni, ami ebben^a paragrafusban nyújtott lehetőségben rlejlik és ezért szívesebben látnám, ha maga a törvény és nem miniszteri kijelentés zárná ki a visszaélés lehetőségét, úgy, ahogyan azt Reicher Endre képviselőtársam tegnapi, kisebbségi véleményét megindokoló beszédében javasolta. (Orbán László (kp):- Legjobb egy szavazódkörzetet csinálni az internálótáborban! — Müassin Kornél (pk): Ellátni őket kommunista igazolványokkal! — Pfeiffer Zoltán (pk:)_ Agitáltak már maguk internálótáborban, igen t. képviselőtársam! — Zaj. — Az elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! a pártonkívülieknek) Az elmondottak alapján arra a következtetésre kell jutnom, hogy a házfeloszlatás valódi