Nemzetgyűlési napló, 1945. VIII. kötet • 1947. június 24. - 1947. július 25.

Ülésnapok - 1945-146

A nemzetgyűlés 146. Mese 1947. gyökeres reformokra készül, amelyekről az általános választások rendijén nem tudta megkérdezni a .szavazókat és ezért fordul új választással a nemzethez. Ez az ok jelenleg- nyilvánvalóan nem áll fensEL, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli képviselők soraiban.) hiszen az a nagy reformterv, amely jövőnket közvetlenül meg fogja szabni, — a hároméves iterv — már elfogadásra talalt. (Pfeiffer Zoltán (pk): A tervet még most sem ismerjük viszont!) A másik ok. amely ,a négy évre megválasztott nemzeitgyűlés idő előtti feloszlatását indo»kolná, az volna, hogy <a törvényhozó testület munkaképtelen. Erről azonban nyilvánvalóan szintién nem lehet szó, mert hiszen ez a nemzetgyűlés simán elintézett minden eléje hozott javaslatot, — igen sokat a

1 sürgősség kimondása mellett. — Pászthory István (pk): A legtöbbet!) és ha nem dolgozott't többet, mint amennyit dolgozott, annak oka az volt, hogy a kormány nem foglalkoztatta eléggé, (Szénner József (pk): Ez az!) Az ellenzék, á parlamentben nem volt jelentős és nem lehet szó arról, hogy a törvényhozói munkát komolyan akadályozta volna. A házfeloszlatás célja tehát nem lehet az sem, hogy még ezt a kis ellenzéket is kiirtsa., hiszen ellenzéki kritikára minden parlaanenti rendszerben szükség van é» én örömmel hallottam tegnap abból a. szép beszédből, amellyel Faragó László, a szociáldemokratajpárt vezérszónoka felfogását megindokolta, hogy ő is természetellenesnek tartaná azt az állapotot, amelyben .nincs ellenzék. Ezenkívül az utóbbi időbeni a kormányzópártoknak az ossz eltartása ds megszilárdult, tehát az sem állítható, hogy azért volna szükség új választásra, minthogyha a koalíciós pártok közötti súrlódások akadályoznák- a törvényhozói munka nyugodt menetét. (Pfeiffer Zoltán (pk): A kisgazdapárt puhább, minit valaha!) Szinte cérthetetllenneik látszik Itieháit, hogy miért kell ebben a, helyzetben új választásokat kiírni ési azt a rendkívül sürgős és életbevágóan fontos munkát, amelynek megkezdése napokon belül aktuális, — a hároméves tery megvalósítását — a választások erőpazarlásával, izgalmával és. esetleg megmérgezett atmoszférájával akadályozni. Ugy látszik, nincsen más magyarázat erre, mint az, hogy magán a koalíción belül akarják az új választással az egyik vagy másik párt előnyére, illetőleg hátrányára a számarányt megváltoztatni. (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli kép? viselők soraiban.) Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a kisgazdapárt hátrányára történjék ez a változás, nyilvánvalóan arról van szó, hogy azt a csalódást, amely a

z 1945. évi választásnál érte a munkáspártokat, a kisgazdapárti többség iknegsemmisíltiésével orvosoljak. (Pászthory István (pk): Itt van a kutya eltemetve!) Én nem kérdezem, hogy méltányos teljárás-e ez a kisgazdapárttal szemben éppen most, mikor ez a párt a világpolitikai helyzet.mléltanylásával levonta azt a kotízekvenciát, hogy meg sajáit népszerű'ségénisk feláldozása árán is szorosabbra fűzi a koalíció® kötelékeket és erősíti a munkáspártokkal való fegyverboratsagát, Fel kielll vetnem azonban a kérdésit, van-e kilátás arra a mai helyzetben, hogy szabad! választások mellett egy erősen baloldali több|sie|g kerüljön ki a választásokból? Faragó László tegnapi beszédében megállapította, hogy az évi július hó 23-án, szerdán. 510 1945. évi választás egy- supposi'tio mellett folyt le, amellett a suppositio mellett» hogy az ország baloldali, és megállapította azt is, hogy ez a feltevés téves volt. Kérdezem azonban, hogy ha már 1945-ben jobboldali volt az ország többsége, iákkor remélhető-e ma, hogy ez az arány megváltozatta Minden jel arra vall, hogy azóta az ország és különösen ,

a vidék közhangú'ata erősen jobbra fordult, (Ugy van! Ugy van! a pártonkívüli képviselők oldalán.) éspedig jórészt a demokratikus riendszer hibájából. (Kovács István (kp): Egy hónap múlva meggyőződ ík az ellenkezőjéről! — Belső Gyula (pk): Az attól függ, hogy a választói rendszer milyen lesz! — Acsay László (pk): A rendszer és a módszer!) Az 1945- évi forradalmat, amelyen a mai rendszer nyugszik, nem saját erőinkkel vívtuk meg, sikerét a győzelmei» orosz hadseregnek köszönhetjük. (Ugy van! a pártonkívüleiknél.) Azok a demokratikus pártok, amelyek a győzelmes orosz hadsereg árnyékában haltalomra kerültek és mintegy tajándékba kapták a hatalmat, (Közbekiáltás a kommunistapárton: A kisgazdapárt!) tulajdonképplen egy nagy feladat előtt állottak: .feladatuk és kötelességük lett volna a kivívott demokráciát népszerűsíteni, (Ugy van! a pártonkívülieknél.) megnyerni a nagy tömegek lelkét ennek íszámára, mlert enéPkül semmiféle demokráciát sem lehet fenntartani. (Buchinger Manó (szd): A képviselő úr.többet tehetett volna ennek érdekében! — Rudas László (kp) közbeszól — Pfeiffer Zoltán (pk) : Mindenesetre jobban népszerűsítette, mint Rudas) úr!) Ebben az irányban azonban úgyszólván semmi sem (történt. Elismerem, hogy a koalíciós kormányzat nagy érdemeket szerzett magának az újjáépítés és a stabilizáció terén, (Közbekiáltás a szociáldemokratapárton: Ez csekélység'?! — Rudas László (kp): Ez nem népszerűsítés? — Reicher Endre (pk) : A módszerek voltak .népszerűtlenek 0 de az ország érdekében elvégzett sikeres munkáért méltán kiüáró elismerést és népszerűséget könnyelműién kockára tették sokszor egyoldalú pártérdekek, vagy egyéni érdekek (Ugy van! a párton," kívülieknél.) 'szolgálatában álló olyan eljárásokkal, amelyek a rendszer igazságosságába és tisztességébe vetett hitet megingatták. (Ugy van! Ugy van! Élénk taps a^ párton" kívülieknél. — Zaj a kommunistapárton, -f» Buchinger Manó (szd): így lehet népszerűsíteni?) Ezek az eljárások sokszor a letűnt fasiszta idők módszereire emlékeztettek (Zaj. — Pfeiffer Zoltán (pk) a kommunistdpárt felé: Védi (bálán? — Zaj. — Az elnök csenget.) ás így megingatták azt a hitet is, hogy a mai rendszer mindenben különbözik a fasiszta rendszerektől. (Kovács István (kp): Magánál!) Nincs időm; hogy ennek a rendszernek a boncolásába belemenjek (Közbekiáltás a kommumstjpárton: Még ez a szerencse! — Egy másik hang ugyanott: Miéig -tiováibb mocskolna a magyar demokráciát!), <eJhdyett legyen szabad felolvasnom ta iszociáldemokratapart egyik kitűnő publicistájának, Hámori Lászlónak a • Népszava június 22-i számálban irt cikkéiből egyes részleteket (olvassa): »Sokszor és mélyen csalódtunk a felszabadulás ota. Láttuk azt a politikai, gazdasági és szellemi szennyet, amelyet a háború vihara a leiszínre sodort és felemleltük szavunkat nem as egyszer a tisztátlanok tobzódása lattan... Valóban nem értünk és nem értettünk ahhoz